Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2015 évben igényelt területalapú támogatást. A 2016-ban kiutalt részét (melyről a határozatot is 2016-ban kaptuk kézhez) a 2015-ös vagy a 2016-os gazdasági évben kell bevételként könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában külön soron az edénybérleti díj. Hogyan történik a számla helyes számviteli elszámolása? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Veronika! Köszönöm gyors válaszát. Megerősítésként, akkor úgye jól értelmezem, hogy külön árfolyamnyereséget vagy veszteséget nem könyvelünk, amikor az átlagárral kivezetjük a devizát a számláról? És év végén történik a rendezés a gyűjtőszámláról? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt új számlázó programot. 2015. novemberben előleget fizetett ki ki 238 000 forint plusz áfa összegben. A végszámla januárban érkezett 500 000 forint plusz áfa összegben (levonva belőle az előleget, így a fizetendő 262 000 forint plusz áfa). Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell 2015-ben, illetve 2016-ban a könyvelésben nyilvántartani, illetve a beszámolóban szerepeltetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azok a cégek, amelyeknél a 2015-ös beszámoló mérlegkészítési időpontja a behajtási költségátalányról szóló törvény hatályba lépése utáni időpontra esik, hogy járnak el helyesen a 2015-re vonatkozó behajtási költségátalány kezelésében? A törvény visszamenőleges hatálya miatt eltekinthetnek-e a behajtási költségátalány egyéb ráfordítás-kötelezettségkénti könyvelésétől, majd a begyűjtött lemondó nyilatkozatok alapján a kötelezettség-rendkívüli bevétel tétel könyvelésétől, vagy kötelező a gazdasági események könyvelése? A minimum adóalap szerint adózó vállalkozások esetében adóvonzata is van a döntésnek, nem mindegy, hogy a rendkívüli bevétellel növelt összeget vagy az anélküli összes bevételt tekintik a mininmumadó alapjának. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: B. Ilona
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezető nonprofit egyesület építési beruházása megvalósításához EMVA pályázaton nyert 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyet 2015. évben meg is kapott. A támogatást a kiírás szerint egyéb bevételként kell elszámolni. Az épület bekerülési értéke 60 millió forint, a különbözetre, 20 millió forintra, a helyi önkormányzat vissza nem térítendő támogatást folyósított. Az épület használatbavétele 2015-ben megtörtént. Kérném szíves segítségét, hogy a teljes egészében támogatásból megvalósított beruházást és a kapott támogatást az egyszerűsitett beszámoló eredménylevezetésében milyen módon kell beállitani, hogy a pénzügyi eredmény is és az adózás előtti eredmény is helyes legyen? Elszámolható-e 2015. évben az épület bruttó értéke (60 millió forint) a kapott támogatásokkal szemben? Ez esetben az épület értéke a mérlegben 0 forint lesz? Vagy mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm.
Egy 100 százalékban alapítványi tulajdonú kft. tárgyévi veszteségét kell-e az alapítványnál könyvelni? Ha igen, hogyan történik a könyvelés? Ha a kft. végelszámolásra kerül, az alapítói vagyon veszteség miatt már csak 2 millió forint, melynek egy része pénzeszközben, egy része eszközben, illetve anyagban van. Ezt hogyan kell könyvelni a kft.-nél, és hogyan az alapitványnál? Köszönöm.
Cégünk 36 hónapos tartós bérleti szerződés keretében bérelt gépjárművet. A bérleti szerződés lejártát követően a bérbeadónak visszaadtuk az autót, melyet a tulajdonos értékesített, a tartós bérleti szerződés alapján kalkulált árnál magasabb értéken, a különbözetet 5,5 millió forintot a bérbeadó cégünk bankszámlájára utalta. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az alábbi, a bérleti szerződés lezárása miatti elszámolás során a bérbeadó által még számlázott tételeket? – Az autó bérleti szerződésben kalkulált maradványértékének cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 500 ezer forint. – A havi bérleti díjak ki nem számlázott cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 1 millió forint. – Szervizszolgáltatás költségének a cégünk által még fizetendő különbözete 50 ezer forint, – Az autó eladási ára és a kalkulált, könyv szerinti maradványérték különbözete 5,5 millió forint, cégünk bankszámláján jóváírásra is került.
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Tisztelt Szakértő! Aki 2015. évre még nem könyvelte le a 40 euró költségátalányt (a szállító nem tart rá igényt), annak 2015. évre le kell-e könyvelni azt ráfordításként és bevételként? Ha nem könyvel semmit, helyesen jár-e el?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 áprilisában kötött egy bankkal nyílt végű pénzügyi lízingszerződést egy személygépkocsi vonatkozásában. Az autókereskedés leszámlázta a gépkocsit a banknak bruttó 9 200 000 forintért, a bank kiadott egy számlát ennek a feléről a kft.-nek (ennyi volt az első lízingdíj), a kft. ezt kifizette a banknak. A kft. havonta számla ellenében fizeti a lízingdíjat. Ennek a könyveléstechnikájában szeretnék segítséget kérni. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj beruházásnak minősül-e, a fennálló lízingdíjak teljes összegét elő kell-e írni annak ellenére, hogy csak a kezdő lízingdíjról van számlánk? Illetve a havi lízingdíjak (költség) minek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mikor kell a költségvetési számvitelben a késedelmi díjat (nem késedelmi kamatot) a követelések közé lekönyvelni? A késedelmi díj mértéke annak megfizetésekor állapítható meg pontosan, a megfizetés előtt kiküldött késedelmi értesítőkön ezért még nem a teljes összeg szerepel, így azok még nem végleges adatok, csak részösszegeknek tekinthetők. Helyes-e, ha az óvatosság elve alapján csak a megfizetéskor könyvelik a késedelmi díjakat? Ha igen, akkor a mérlegkészítésig befolyt összegeket kell-e a tárgyévre lekönyvelni, a be ne nem folyt összegeket pedig nem lehet a követelések közé a könyvekbe felvenni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A 2016. március 17-én elfogadott, a behajtási költségátalányról szóló törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: – Az egyéves jogvesztő határidőn belül milyen számviteli teendőink vannak (2015-ben, illetve 2016-ban)? – Az új törvény szerint a könyvelésben mikor kell elszámolni ráfordításként, kimutatni kötelezettségként a behajtási költségátalányt? Csak akkor, ha/amikor jelentkezik érte a partner? Egyéb esetben nincsen ilyen teendőnk? – A törvény hatálybalépését követően a múltbéli költségátalányra is egy évig még igényt tarthatnak. A 2015-ös könyvekben és beszámolóban szerepeltetni kell ezeket a függő tételeket (melyekért még jelentkezhet a partner, mert nem telt el az egy év)? – Ha 2015. évi késedelemmel kapcsolatosan csak 2016-ban jelzi a partner a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó igényét, akkor melyik évben, milyen könyvelési teendőnk van? – 2015 februárjában és júliusában előírtunk 40-40 eurónyi behajtásiköltségátalány-kötelezettséget. Máig nem jelezték felénk a partnerek a térítési igényüket. Mikor vezethetők ki az egyéb bevételekkel szemben ezen kötelezettségek? – A 2014. évi késedelmiköltségátalány-kötelezettségek mikor szüntethetők meg a könyvviteli nyilvántartásokban? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa egyszeri (nem rendszeres) kölcsönt vett fel a cégből 2015 decemberében. 2016. 03. hóban osztalékot hagyott jóvá a kft., melynek kifizetése 2016. 03. hóban esedékes. Kérdés, hogy van-e valami törvényi akadálya annak, hogy összevezessük a követelést és a kötelezettséget a könyvekben, hogy megspóroljuk a bankköltséget, mely az átutalások kapcsán keletkezne, és csak a különbözet mozdulna a bankszámláról? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Autószerelő ügyfelem, ezután, mint használtautó-kereskedő az UNIÓBÓL szeretne gépjárműveket beszerezni, és ezeket a gépjárműveket a szükséges javítások után értékesítené. Mivel semmit sem tudok ezzel kapcsolatban, ezért szeretném megkérdezni, hogy az adózással és a könyveléssel kapcsolatban milyen teendőim vannak, mi az, amit úgy nekem, mint az ügyfelemnek tudnunk kell? Kérem a könyveléssel és az adózással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan a tájékoztatásukat. Köszönettel: Petschnig Ernőné P. FAMILIE Kft..
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték