2390 találat a(z) könyvelés cimkére
Kamionvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben soron kívüli állásfoglalást adni: Egy kft. vásárolt egy kamiont, nyílt végű pénzügyi lízinggel. Nettó vételára: 10 millió 945 ezer forint, ebből a saját erő: 5 millió 581 ezer forint plusz áfa. A törlesztés ideje 36 hónap, a lízingszerződés alapján a maradványértéke: 2 200 244 forint. Valószínűséggel 3 év után a lízingvevő vissza fogja adni az eszközt, nem tart rá igényt. A számviteli politikánkban rögzített értékcsökkenés időtartalma 5 év. Kérdéseink az alábbiak: 1. Ebben az esetben a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést hogyan kell elszámolni? 2. Adótörvény szerint mely összeg után számolhatjuk el a 20 százalékos értékcsökkenést? 3. Hogyan kell ezeket a lízingügyleteket lekönyvelni? 4. A visszaadást hogyan kell könyvelni? 5. Fejlesztési tartalékot igénybe vehetünk-e rá? Válaszát előre is köszönjük! T. Mária ügyvezető
Fel nem használt fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2008. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyből 2014. december 31-éig maradt fel nem használt rész (128 ezer Ft). Ezt az összeget 2014. év végén a lekötött tartalékról eredménytartalékra visszavezettük. A Tao tv. 7. §. 15. pont szerint megállapítottuk a fizetendő társasági adót (20 ezer Ft) és annak késedelmi pótlékát 2009.06.02-2014.12.31-ig (12 ezer Ft). Kérdésünk az, hogy a 20 ezer Ft társasági adót és a 12 ezer Ft késedelmi pótlékot le kell-e könyvelni 2014. évre? (Kötelezettségként 2015.01.31-ére fogják előírni az adófolyószámlán ezeket az összegeket). Ha le kell könyvelni, akkor a késedelmi pótlékot a 2014. évi adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe kell-e venni? Több helyen találtunk olyan megfogalmazást, hogy a "társasági adót késedelmi adóval növelten" kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy egy adónemre (társasági adó) kell átutalni az összegeket, vagy ez egy téves megfogalmazás, és külön adónemre kerül a társasági adó és a késedelmi pótlék? Köszönöm a választ!
Leader program/támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk 2013. évben alakult. Eszközvásárlásra pályázaton nyert ("LEADER" program - 35/2013.V.22. VM rendelet) 6 millió 770 e zer forintot, melyből a saját erő 2 millió 708 ezer forint (40 százalék) és 4 millió 62 ezer forint (60 százalék) támogatás (80 százalék EU-tól, 20 százalék a magyar államtól). Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a 4 millió 62 ezer forint támogatást hogyan kell könyvelnünk. Jelenleg így van a könyvelésben 384 - 96 4.062 e Ft 96 - 483 3.662 e Ft fejlesztési támogatás elhatárolása, értékcsökkenés aránya 400 e Ft. Vagy esetleg lekötött tartalék lehetne, ami szerint a könyvelés: 384 - 414 4.062 e Ft Válaszát várva, köszönettel: Előfizető
Negatív bankszámla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A könyvelt cég adóvégrehajtást követően az év végi záró bankszámlakivonatot úgy kapta meg, hogy a hó végi terhelések miatt a számla negatív lett. A könyvelés is így történt a bizonylat alapján. A 1429-es bevallást viszont a NAV nem tudta ezekkel az adatokkal feldolgozni, mert a pénzeszközök összege kisebb volt, mint a pénztár (A01 lap 10. és 11. sorai). Mikor járok el helyesen: ha a könyvelés változatlanul hagyása mellett módosítom a bevallást (a negatív résszel növelve a kötelezettségeket), vagy a bizonylattal ellentétben ezt a könyvelésen is átvezetem, és a mérleg is ennek megfelelően módosul?
Közhasznú alapítvány Sztv. szerinti kiegészítő melléklete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy közhasznú alapítvány esetében a PK-142 kiegészítő mellékletén (amit a civiltörvény ír elő a támogatások bemutatásáról) túl, kell-e a számviteli törvény által előírt szöveges kiegészítő mellékletet készíteni? Az alapítvány természetesen kettős könyvvitelt vezet, és egyszerűsített éves beszámolót készít. Köszönettel.
December havi kivaelőleg elszámolása
Kérdés
Hogyan könyveljem a 2014. december hónap után fizetendő kivaelőleget, melyet 2015. januárban fizettem be, hogy a főkönyvi nyilvántartás szerinti kivafizetési kötelezettség egyezzen az éves kivabevallás szerinti kötelezettséggel? Például az év folyamán befizettem 5 millió forint kivaelőleget, melynek a könyvelése: 4611/384 5 millió forint. Következő év januárban befizetem a decemberre jutó előleget 500 ezer forintot. Könyvelése januárban: 461/384 500 ezer forint. Ezután elkészítem a kiva éves bevallását, és megállapítom, hogy 6 milló forint az éves kisvállalati adóm. Könyvelése 2014-ben: 891/461 6 millió forint. A 2014 év végi főkönyvi kivonatban a 461 egyenlege 1 millió forint fizetési kötelezettséget fog mutatni, de a kivabevallás szerint csak 500 ezer forint a fizetési kötelezettség.
Költséghely megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vevőjével szerződést kötött katalógus elkészítésére. A kft. szerkesztette meg a többoldalas katalógust, igénybe vett grafikai munkát, fotózást és végeredményként egy nyomdával a kért mennyiségben legyártatta a katalógusokat. Kérdésem lenne, hogy jelen esetben a nyomdai munkát helyesen hova könyvelem? Várom válaszát, köszönettel.
Faktorálás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk, hogy a kiállított számlánk ellenértékét a fizetési határidő előtt megkapja, faktorálási szerződést kötött egy pénzügyi vállalkozással, amely a bruttó 10 millió forint értékű számla 80 százalékát utalta át a bankszámlánkra 2014. decemberben. A fennmaradó 20 százalékot 2015-ben kaptuk meg, amikor a tényleges fizetési határidő lejárt. Nem a teljes összeget kaptuk meg, ugyanis számláztak felénk faktordíjat, ügyleti kamatot, bankköltséget. Ezek különbségével jött az utalás. Kérném, hogy a leírt esemény helyes könyvelését ismertesse! Továbbá kérdezném, hogy van-e egyéb tudnivaló a zárásnál, beszámoló-készítésnél, társasági adóbevallásnál, amivel tisztában kell lenni?! Hálás köszönettel!
Immateriális javak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eszközeinkbe kerül egy "génbank"állomány. Legyen kedves megmondani, hogy ezt az immateriális javak között vegyük nyilvántartásba, vagy más helyen kellene szerepeltetni? Válaszát köszönöm!
Lízingdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: 1. Korábban az átvett könyvelés szerint a személygépjármű-lízing havi díját nem rendezték, így a gépjárművet a lízingbeadó lefoglalta. A könyvekből a személygépjármű (tárgyi eszközként) kivezetésre került. A kötelezettség egyéb bevételként könyvelésre került. 2. Most, három évvel később megegyezés történt a bankkal 800 ezer forint értékben, ami kifizetésre került. Hogyan kell lekönyvelni ezt a 800 ezer forintot? Hogyan érinti a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm.
Eszközbeszerzéshez kapcsolódó támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eszköz beszerzéséhez kapott támogatást, amit halasztott bevételként elhatároltam. A feloldást az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan könyvelném, de nem tudom, hogy, ha maradványérték is van megállapítva, akkor az arányt mihez kell viszonyítani. Az értékcsökkenés összegét az eszköz bekerülési értéke mínusz a maradványértékhez viszonyítom, vagy az értékcsökkenés összegét a teljes bekerülési értékhez? Mert az utóbbi esetben az elhatárolt támogatás nem fut ki nullára, csak, ha egyszer ki lesz vezetve az eszköz. Legyen szíves példával levezetni az elhatárolás feloldásának mértékét, ha az eszközt nem írjuk le nullára az évek során, mert maradványértéket állapítottunk meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Áfavisszaigénylés áfaköteles és áfamentes tevékenység esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk adóköteles (áfaköteles) és nem adóköteles (áfamentes, közhasznú tevékenységre támogatásként kapott bevétellel szemben felmerült, az áfatörvény 85. § (4) e) pontja szerinti) tevékenységet is végez. A beérkező számláinkat tételesen elkülönítjük. Az áfaköteles tevékenységgel szemben felmerülő számlák áfáját teljes egészében visszaigényeljük. Az áfamentes tevékenységgel szemben felmerülő beérkező számlák áfáját egyáltalán nem igényeljük vissza, illetve van a beérkező számláknak egy csoportja, ami az adóköteles és adómentes tevékenységgel szemben is felmerül (például iroda rezsiköltség (irodaszer, víz, villany, gépjárművek, gázolaj költsége, stb.). Helyesen járunk-e el, ha ezt az áfát arányosítjuk? Az adóköteles és adómentes tevékenység árbevételének arányában igényelnénk vissza az áfát? Jelenleg a beérkező számlák áfáját három áfaszámlára könyveljük: 4661. Előzetesen felszámított áfa adóköteles tevékenységhez, amit teljes egészében visszaigénylünk, 4662. Előzetesen felszámított áfa (arányosítás), amit arányosítani szeretnénk, és 4663. Előzetesen felszámított áfa (adómentes tevékenységhez), amit egyáltalán nem igénylünk vissza. Helyesen járunk-e el, ha az áfát így megbontva könyveljük? A 4663. számlát majd az 5. számlaosztályra vagy a 8. számlaosztályba szeretnénk könyvelni. Lehet-e egy cégen belül alkalmazni a tételes elkülönítés és bizonyos költségek esetén az áfaarányosítás esetét is?! Figyelemmel az áfatörvény 123. § és 5. számú mellékletére. Segítségét előre is köszönjük.
Pótbefizetési határidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Gt. a veszteség rendezésére pótbefizetést ír elő, ami pénztárba is történhet, nem csak bankszámlára. Kérdésem, hogy a befizetésnek van-e időbeli korlátja (például 1 éven belül kell befizetni a tagoknak), illetve, hogy a könyvelésbe az előírás történhet-e így: T 368 Egyéb követelés, K 414 Lekötött tartalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Hiányzó iratok az adóellenőrzésnél. Ki felel, az adózó vagy a könyvelő?
Cikk
Az adóellenőrzések során gyakori, hogy az adózó azt állítja: azért nem tudja bemutatni a könyvelési dokumentációt a NAV-nak, mert azt ő sem kapja meg a könyvelőjétől.
Euróárfolyam
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi cég eurós számláját 2015. 01. 05-én állította ki, ami a könyvelési osztályra, jóváhagyás után, április 9-én érkezett meg. A legkorábbi időpont, amivel könyvelni tudjuk, 2015. 03. 01. A társaság MNB-középárfolyammal könyvel. Kérdésem: melyik napi árfolyam használata a helyes? Válaszát előre is köszönöm. Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
