Amit a telekadóról tudni érdemes

Megosztás Tetszik

Az önkormányzatnak joga van telekadót bevezetni az illetőségi területén, de ez nem kötelező, csak lehetőség az önkormányzat számára. Természetesen dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem alkalmazza ezt az adónemet. A telekadó bevezetésének feltétele, hogy az önkormányzat rendeletet alkosson, amelyben a helyi adókról szóló törvény által meghatározott mentességi körökön kívül további mentességeket is előírhat.

A helyi adókról szóló1990 évi C. törvény (Htv.) 17. §-a értelmében adóköteles az önkormányzat területén lévő telek.

Az adó alanya

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az telek tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult lesz az adó alanya. Az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak a tulajdonosok úgy, hogy valamennyien írásban megállapodást kötnek erről, és ez a megállapodást az adóhatósághoz benyújtják.

Az adó alapja

Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m²-ben számított területe, vagy
b) a telek korrigált forgalmi értéke.

Az adó mértéke

Az adó évi mértékél a Htv. 22. §-a felső határt határoz meg:
a) ha a település területalapon számolja az adóalapot, akkor maximum: 200 Ft/m²,
b) ha pedig korrigált forgalmi értékkel számolnak, akkora a korrigált forgalmi érték 3 százaléka.

A törvény 52. § 16. pontja értelmében teleknek minősül az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll;
b) a külterületen fekvő termőföldet;
c) a tanyát;
d) a közút területét;
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét;
h) az erdőt;
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;
j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, – kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető – kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét.

A fentiek alapján látható, hogy mindaz a földterület, amelyen épület nem található teleknek minősül és megadóztatható. De például nem minősül teleknek a mezőgazdasági terület, vagyis a termőföld és sok minden más sem például erdő stb.

Emellett fontos figyelni a törvény 19. §-ára, mely mentességi eseteket állít fel, így többek között a kettős adóztatás elkerülése érdekében mentes a teleknek az a része mely megfelel a rajta lévő épület hasznos alapterületének. Mentes az adó alól:
a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;
b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek;
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka;
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50 százalékban saját előállítású termék értékesítéséből származik;
e) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon.

Az önkormányzat rendeletében további mentességi jogcímeket is megalkothat.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján;
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján;
c) erdőnek minősülő telek esetében
ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy
cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését
követő év első napján;
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján;
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
keletkezik.

Az adókötelezettség
a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján;
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének
utolsó napján;
c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján;
d) az a)–c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján;
e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.

Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.