Előfordul, hogy az új könyvelő fedezi fel az elődje által elkészített mérleg, főkönyvi kivonat hibáját. Sőt, az is megeshet, hogy a szóban forgó beszámolóra a cégbíróságnak nem is lett volna szüksége. Mit tehet ilyenkor a könyvelő?
Kettő gazdasági társaság több, egymástól független építőipari kivitelezői munkára konzorciumi megállapodást kötött. A munkák befejeződtek, a bevételeket, költségeket, ráfordításokat a konzorciumot vezető társaság a könyveiben elszámolta. Ebben van nyereséges és veszteséges projekt is. Kérdés: az eredmény bruttó módon történő könyvelése mellett (Szt. 86. § 2. bekezdés d), illetve 7. bekezdés c) lehetséges-e, hogy a pénzügyi rendezés a nettó összeg átutalásával történjen (vagyis az egyes munkák konzorciumi tagra jutó eredményét nem utalják külön-külön, hanem az érintett munkák összevont egyenlegét rendezik banki pénzmozgással)? Megfelel-e a 86. § (7) c) pontjának a nettó módon történő pénzügyi elszámolás?
Kizárólag mezőgazdasággal (szőlőtermelés) foglalkozó bt.-nek (kkv-nek )érdemes-e a pénzforgalmi áfát választani? Könyvelési és elszámolási szabályai?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság még 2013. évben (2012. évre vonatkozóan) kapott NSZFI-től támogatást. 2015. évben az adott támogatást jogosulatlannak minősítették, ezért a társaságnak ezt vissza kellett fizetnie. A befolyt támogatást 2013. évben egyéb bevételként könyveltük. Kérdésünk az lenne, hogy a visszafizetést milyen főkönyvi számokra kell könyvelnünk? Köszönettel. Bognár Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Uniós adószámmal rendelkező áfaalany egyéni vállalkozóról van szó, tárgyi eszközt szerzett be részletfizetéssel az unióból. Kérdésem a következő: 2015. január 1-jétől az szja és az áfa szerinti árfolyamot azonosan kell figyelembe venni. Ha például az áfabevallásban február 3a-i árfolyamot kell használnom, mert ez volt a teljesítés időpontja, akkor ezek szerint az szja szerint is ezzel kell számolnom, hiába, hogy a kifizetés 5 havi részletben történt. Tehát jól gondolom-e, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értéke az az összeg, amit az áfa alapjának tekintek? Az egyes részletek fizetésénél elég nagy árfolyam-különbözetek keletkeznek (például 5 ezer eurónál julius hónapban 64.ezer forint. Ezeket az árfolyam-különbözeteket hova könyvelem, eredményt érintő tételek-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelésben naplófőkönyvben hogyan könyvelem a vállalkozói kivétet és annak járulékait (nyugdíj-, egészségbiztosítási), a szochót és az szja-t, majd azok elutalását? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk balesetet szenvedett a munkahelyén. Később az OEP a táppénz kétharmadának megfizetésére kötelezett bennünket, amit részletekben teljesítettünk. Felelősségbiztosításunkra a biztosítótól megkaptuk az összeg 90 százalékát. Hogyan könyveljük ezeket a lépéseket? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Mo
Tisztelt Szakértő! Hazai nonprofit kft. EU-s és nem EU-s alapítványt szeretne támogatni. Van-e erre lehetősége jogilag, és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik emiatt? A könyvelési lépésekre is szíveskedjen kitérni. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Sikeres csődegyezség után mi a teendő azokkal a hitelezőkkel, akik nem regisztráltak a csődbiztosnál (vagyonkezelőnél)? Leírhatók (rendkívüli bevételként), vagy rájuk is vonatkozik a csődegyezség megszavazott kifizetési százaléka (például 50 százalék 4 év alatti kifizetés)? Egyezség esetén mi a helyes könyvelés? Ebben kérem segítségüket. Köszönöm.
Korábbi évek adózott eredményének csökkenését melyik főkönyvi számlaszámra kell könyvelni, ha a NAV által kiadott jogerős határozata 2015. év február havi?
Tisztelt Szakértő! Kft. feladata, hogy a városban megjelenő heti újságot előállítsa. Ebbe beletartozik a cikkek megírása, valamint a hirdetési munkavégzés is. Az újságot egy megbízott cég – nyomda – előállítja. Helyes-e, ha a nyomda munkálatait az 52. számlaosztályba könyveljük? Az újságot ingyen kapják a városi lakók, de a környékbeli települések önkormányzatai vásárolni is szoktak belőle, hogy ők majd a saját településükön terjesszék. Kérdésem, hogy ebben az esetben az értékesített újságokat hogyan kell könyvelni? Az előállíttatáskor még nem tudni, hogy melyik önkormányzat, mennyi darabot kíván vásárolni. Ezeket az újságokat (amiket értékesítünk) máshogy kell könyvelni, esetleg utólag kell átkönyvelni őket? Az újság értékesítését milyen tevékenységi kör alatt lehet végezni? Esetleg elegendő a kft. társasági szerződésében szereplő folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységi kör? Köszönöm!
Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tagi kölcsönből lehet-e tőkét emelni? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell könyvelni? Milyen papírok, dokumentumok kellhetnek az ügyvédnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy évvel ezelőtt megvásárolta egy magánszemély buszának üzembentartói jogát határozatlan időtartamra. Egy év után úgy döntött a társaság, hogy nem kívánja tovább használni a buszt, visszaadja azt a magánszemélynek. Kérdés, hogy az üzembentartói jogot miként vezetem ki az inmateriális javak közül? Értékcsökkenést már számoltunk el utána. Kell ehhez valamilyen dokumentum?
Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület cél szerinti tevékenységéhez nyújtott tao-támogatásként kapott támogatást hogyan számolja el az egyesület beruházási célra felhasznált, illetve utánpótlás-nevelés vagy személyi jellegű célra felhasznált összeg esetében? Amennyiben az év végéig nem használja fel a támogatást, helyes áthúzódó tételként kezelni azt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték