Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfél belépett a moss rendszerbe (mini egyablakos rendszer). A számla az adott ország áfakulcsával van kiállítva, teljesen helyesen. Például holland magánszemélynek 21 százalékos áfával. Ezt hogyan kell könyvelni, ezzel kapcsolatban mire kell figyelni? Hogyan kell bevallani? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Kft. a jogszabályi előírásoknak megfelelően megemelte a törzstőkéjét 3 millió forintra 500 ezerről. 2,5 millió forintot az eredménytartalékból biztosított. A cégbíróság bejegyezte. Kérném, ismertesse, hogy a bejegyzést követően milyen teendők vannak a NAV felé, esetleg más hivatal felé. Hogyan történik a könyvelése ezen eseménynek? Esetleg kell-e illetéket, egyéb adót fizetni mind magánszemélyként, mind kft.-ként? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság (A) tulajdonosai, melyek jogi személyek (B és C) beszámítással értékesítik a társaságot. A társaságot egy EU-s külföldi holding vásárolta meg (D). A magyar tulajdonos (B) társaság magánszemély tulajdonosai az előző években megszavazott osztalékot (legyen 1000 egység) még nem vették fel a társaságból, illetve még az értékesítendő társaság (A) ezt az összeget pénzügyileg nem rendezte a tulajdonosok felé. Az értékesítésről szóló szerződésben a társaság ellenértékét a kötelezettségként kimutatott osztalék, illetve a jegyzett tőke társaságra eső értékének összegeként (1250 egység) határozzák meg. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak a fentiekkel kapcsolatosan, milyen feltételeket kell a szerződésben meghatározni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendszeresen vesz igénybe harmadik országbeli adóalanytól elektronikusan nyújtott szolgáltatást. Sajnálatos módon ez az adóalany a regisztráció alkalmával nem különbözteti meg a nem adóalanyokat és adóalanyokat, ezért az általa kiállított számlában szerepelteti a magyar jogszabályok szerinti 27 % áfatartalmat. Nincs magyarországi regisztrációja. Hogyan tudjuk könyvelni a számlát jelen esetekben: a.) harmadik országbeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás, és ennek megfelelő áfa felszámítása a bruttó értékre, b.) belföldön igénybe vett szolgáltatásként és levonható a felszámított 27 % áfatartalom, c.) a számla áfával növelt összege jelenik meg az igénybe vett szolgáltatás költségeként, és nem kell szerepeltetni az áfabevallás megfelelő sorában?
Értékpapíralap könyvelése során az ügylet névértéke, melyet a nullás számlaosztályban rögzítünk, 0,001 dollár. A könyvelő program csak két tizedesjegy kezelésére képes. A kerekítés ebben ez esetben értelmetlen lenne. Van-e valamilyen szabály, hogy hány tizedesjegy pontosságig kell a devizás tételeket könyvelni? Költség/haszon elv érvényesülhet-e, azaz, ha túl sokba kerül a fejlesztés, akkor megmaradunk a két tizedesjegy használata mellett? Köszönöm válaszát!
Egy EU-s partnernek terméket (alkatrészt) értékesít egy kft. A partner minőségi reklamációval él, de mivel azokat már saját termékébe beépítette, az árut nem küldi vissza az eladó részére, nem keletkezik visszáru. A partner minőségi kifogásról számlát állít ki áfa nélkül a kft. részére. Hogyan kell ezt a tételt könyvelni, és mi ennek az ügyletnek a közösségi, uniós megítélése (A60-as bevallás)?
Tisztelt Szakértő! Mit lehet tenni, ha könyvelőváltást követően a korábbi könyvelő megtagadja a könyvelt adatok átadását? Telefonos egyeztetés alapján sem az átadott bizonylatokat, sem a főkönyvi kivonatot, analitikus nyilvántartásokat, főkönyvi kartonokat nem kívánja korábbi ügyfelének átadni. Milyen felügyeleti szerv létezik, ahol ez kikényszeríthető? Köszönettel: GYI
Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari vállalkozás. 2008-ban elvégeztünk egy munkát. Az utolsó teljesítésigazolást nem adta ki a megrendelő. Cégünk 2014. évben a TSZSZ-hez fordult, aztán pert indított a megrendelő ellen. A bírósági ítélet: TSZSZ szakértői véleményére alapozva megítélte cégünknek a teljesített munka értékének kifizetését plusz a késedelmi kamatot. A pénz megérkezett a bankszámlánkra. Kérdés: hogyan könyveljem? Mintha számlát könyvelnék, árbevételként (nincs számla, csak bírósági végzés) vagy egyéb bevételként? Köszönettel: Krisztiánné
Internet-előfizetést, parkolási díjat és adományt is tartalmazó telefonszámla könyveléséhez kért segítséget olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó írta le a megfelelő lépéseket.
Szeretnék kérni még egy kiegészítést a mellékelt válaszhoz. Mi a helyzet akkor, ha a 20 százalék vélelmezett megánhasználatot a dolgozók megtérítik? Ennek könyvelése és áfavonzata érdekelne. EREDETI KÉRDÉS: Telefonszámla Ezúton kérem szépen, hogy szíveskedjen a következő példában szereplő telefonszámlának levezetni a nettóját és az összes adóját (levonható és nem levonható áfa, szja, eho), és összegszerűen – nem ezer forintra kerekítve – bekontírozni. Legyen egy telefonszámla, amelynek bruttó végösszege 100 000 forint. A számla tartalmaz egy bruttó 12 000 forintos internethányadot, 4×250=1 000 forintos telefonos adományt (amelynek nincs áfája), 2 000 forintos cégautó-parkolási díjat, az összes többi telefon-előfizetés (9 000 forint) és a forgalom (76 000 forint). Szerintem ez egy nagyon egyszerű és életszerű példa. Kérem az "Így lehet elszámolni a telefon- és internetköltséget – Példával! " cikk íróját, hogy ezt a számlát szíveskedjen előkészíteni könyvelésre. Köszönöm. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Kedves Kérdező! A könyvelési tételek és áfaelszámolás részletezése során feltételezem, hogy a magáncélú telefonhasználat tételes elkülönítése – bármilyen okból – a kérdésben szereplő cégnél nem megoldott, a telefonköltségeket részben sem számlázzák tovább, így a telefonszolgáltatás 20%-a után (Szja-tv. 70.§.) megfizetik a közterheket. Az alábbi főkönyvi számlákat használom: 462. SZJA, 4635. Egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség, 454.
Magyarországi kft. egy másik magyar kft.-től szerződés szerint kontót kapott bankszámlára történő utalással, későbbi teljesítések szerinti felhasznlásra. Ez milyen bevételnek minősül, fizett előleg vagy hitel a kontót utaló részéről? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tojótyúkokat vásárol, majd ezek szaporulatait, a tojásokat értékesíti. Az állatállományt évente cseréli, a letojt tyúkokat értékesíti. 1) A tojótyúkvásárlást 15-ös számlaosztályba kell könyvelni, majd az értékesítését tárgyi eszköz értékesítésként, vagy mivel 1 évig "használja" a vállalkozás, akkor anyagköltségként? 2) Ha tárgyi eszközként kell könyvelni, tekintve, hogy 1 darab tyúk bekerülési értéke 100 ezer forint alatti, így az egész beszerzésre elszámolhatok egyösszegű értékcsökkenést a vásárláskor? 3) A vásárolt etetőanyagot, tápot anyagköltségként kell könyvelni? (A cég nem könyvel 6-7-es számlaosztályban.)
Tisztelt Cím! Öt munkavállalót kettő cég közösen foglalkoztat (több munkáltatós foglalkoztatás). A két cég megállapodott, hogy az egyik cég vállalja a bejelentést, illetve a bérszámfejtést. A két cég 50-50 százalékban osztja meg a költségeket. Milyen módon kell elszámolni egymással a két cégnek? Illetve hogyan történik az elszámolás könyvelése az egyik és a másik cégben? Úgy tudom, hogy számlát nem kell kiállítani, csak elszámolás alapján rendezi a két cég egymással a követeléstartozást. A foglalkoztató cégnél a bér- és járulékköltségeket csökkentem az elszámolás alapján ,a másik cégben pedig a bér- és járulékköltségekkel szemben számolom el az átadott pénzeszközt? Válaszukat előre is köszönöm.
Cégünk (kft.) vásárolt, idegen üzletrészt adott el 2011-ben. A szerződésben rögzítettük a vételárat, amit a vevőnek 5 év alatt, 5 egyenlő részletben (2016-ban járna le) kellett megfizetnie.Szerepel a szerződésben, hogy ha a vevő ezeket a részleteket határidőben, illetve korábban kifizeti, 2 millió forinttal csökken a vételár. A vevő ebben az évben mindent kifizetett, 2 millió forinttal kevesebbet utalt. Hogyan kell ezt az utólag adott engedményt könyvelni? Köszönettel: Kiss Mónika
Hogyan kell a könyvelési programban a kontírkódokat rögzíteni – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték