2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Könyvelés alkalmi munkavállalóként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállakozás végeztetheti-e a könyvelését az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint alkalmi munkaként? A könyvelési programot és a számítógépet a vállalkozás biztosítaná, és havi 3-4 munkanap elegendő lenne a könyvelési feladatok ellátására. Válaszát tisztelettel köszönöm.
Ingatlanban nyújtott kölcsön Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan adás-vétellel foglalkozó kft. magánszemélytől 10 millió forint értékű ingatlant kapott kölcsön gyanánt, amelyet a magánszemély egy rt.-ből történő kiválása ellenértékeként szerzett meg. Az adás-vételi szerződés az rt. és a kft. között jött létre, az ingatlan ellenértékének kifizetését "beszámítással kiegyenlítve" címszóval írták be. Szeretném megkérdezni, hogy én, mint a kft. könyvelője, helyesen járok-e el, ha a 10 millió forintot rövid lejáratú kölcsönként könyvelem le, kompenzálva vele az rt. követelését?
Ingatlanrész térítés nélküli átadásának számlázása Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. a saját tulajdonú (műhely) ingatlanját értékesítette egy másik kft-nek. Az értékesítésről megkötött szerződésben rögzítették, hogy az eladó az ingatlan 10 százalékát (250 000 forint értékben) térítés nélkül, ajándékként adja át a vevőnek. Számla csak az értékesítésről készült. A bevételt lekönyveltük, és a 250 000 forint könyv szerinti értéket és annak áfáját a 8-as számlaosztályba kivezettük. Az áfát a decemberi bevallásba beállítottuk ,és megfizettük a NAV-nak, mert nem lett az ajándékozottra áthárítva. A könyvvizsgáló most kifogásolja, hogy miért nem lett kiszámlázva az ajándék is, úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy kell-e. kellett volna-e ebben az esetben számlát kiállítani az ajándékról, vagy megfelelő-e a könyvelés számla nélkül? A Tao. törvény szerint az adóalapot meg kell emelni a könyv szerinti értékkel és az áfával. Köszönettel: Bné
Ingatlan-értékesítés sajátos módon Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület az egyik ingatlanát, amely kötelezettségekkel terhelt, értékesítette (ezt az ingatlant annak idején ajándékba kapta). Az értékesítés úgy történt, hogy egyik része tartozásátvállalással, másik része hitelező (bank) által elengedett kötelezettséggel valósult meg. A könyvelési tétel elég érdekes, és ez ügyben kérném a segítségét. Az ingatlan könyv szerinti értékét kivezettem a 86. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értékével szemben. A "bevételt" a 98. számlaosztályba könyveltem, mint tartozásátvállalás könyv szerinti értéke, és hitelező által elengedett kötelezettség értéke. Nem tudom, hogy helyesen könyveltem-e? Ha nem, akkor hogyan kellene helyesen lekönyvelni? Köszönettel: Lédererné
Könyvelési bakikat okozó hiányos dokumentumok Cikk
Cikksorozatom befejező részében – az éves beszámoló készítésének ürügyén - a mérleg forrás oldalát érintő könyvelési hibákra hívom fel a figyelmet.
Művészi alkotás Kérdés
Egy gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen számára az irodaházába egy szobrot, a cég adja az anyagot és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen, mondjuk 5 millió forint, majd a kész mű, amely a cég tulajdonába kerül, egy művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint mondjuk 50 millió forintot ér. Kérdés: ezt a vagyonnövekményt, értéknövekedést hogyan kell könyvelni vagy kell-e könyvelni? Át kell-e értékelni a szobrot vagy ez csak eszmei érték? Van-e adóvonzata? Ha igen, mikor, és milyen típusú adó? Ha eladja a cég a szobrot, mondjuk 30 millió forintért, akkor hogyan kell könyvelni, milyen adót kell fizetni, és mikor? Van-e áfa az eladás után? Válaszukat köszönöm.
Cégvezetők, figyelem! 7 dolog, amitől égnek áll a könyvelők haja Cikk
A forgóeszközök – például a készletek, követelések, értékpapírok – könyvelésekor gyakoriak az olyan hibák, amelyek a beszámoló készítésekor még korrigálhatók. Összefoglaltuk.
Készletmozgások áfa és számviteli elszámolása Kérdés
Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. A kérdéseim a következők lennének: 1) Van, hogy a termék vagy bizonyos része a vevő felé szállítás közben eltörik. Ezeket a törött árukat pótoljuk a vevő felé. Kérdésem, ilyenkor a készletre vett árut (26) milyen főkönyvi számra vezetem ki: 814 (Elábé) vagy 86, mint egyéb ráfordítás, azaz T – K 26? És ilyenkor, amikor a törést pótolom, nem kell ugye az ingyenes átadás után áfát fizetni? Mert szerintem ez egy bekövetkezett káresemény miatti termékátadás, nem pedig „ajándék”. 2) Van, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Ilyen esetben jól gondolom, hogy a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, de ebben az esetben a T 88 – K26-os könyveléssel, mert térítésnélküli átadás valósul meg? Ilyenkor a bekerülési értéken való kivezetésen túl, a bekerülési érték után az áfát meg kell fizetnie az átadó cégnek? 3) Hogyan kell a készletben, illetve a főkönyvi könyvelésben helyesen nyilvántartani azt az esetet, amikor kereskedelmi partnereinknél árumintát helyezünk ki? Ezen mintaáruk teljesen azonos tulajdonsággal bírnak, mint a normál áru. Ezt tárgyi eszközre veszem, mint idegen helyen tárolt tárgyi eszköz? Vagy van valami más helyes módja?
Áru átminősítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell árut saját termelésű készletté minősíteni, hogyan kell azt a könyvelésben átvezetni? Egy ingatlan értékesítésével is foglalkozó kft. 2011-ben eladásra vásárolt egy lakást. Ekkor áruként vettem nyilvántartásba. A lakást 2013 decemberében elkezdték felújítani (a felújítást 2013. dec. 31-éig nem fejezték be) azzal a céllal, hogy 2014-ben folytatják a felújítást, és utána értékesítik az ingatlant. A kérdésem az, hogyan kell nyilvántartásba venni 2013. dec. 31-én a félig felújított lakást, ami eddig áruként volt nyilvántartva, és azt hogyan könyveljem le? Válaszát előre is köszönöm!
Evás kft. bevételeinek könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás egyszemélyes kft. minden hónapban bruttó 200 ezer forintról állít ki számlát, az adót megfizeti, majd az adózott pénz a bankszámlán keresztül a cég pénzárába kerül. Ha jól értelmezem az evatörvényt, nincs szja-, eho- és taofizetési kötelezettsége a társas vállalkozónak, vagyis az a pénz adózott jövedelem a magánszemélynél. És a társaságnál? Ha igen, hogyan kell könyvelni a pénztárból való pénz kivételét a magánszemély részére? Köszönöm a segítséget.
Kötelező amortizáció Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás személygépkocsit vásárolt. A kérdésem, hogy kötelező-e elszámolni az amortizációt és a kötelező biztosítást, cascót a cég költségei között? Illetve, ha ezeket nem kell elszámolni, akkor cégautóadót fizet-e az említett cég? Köszönöm szépen.
Mikrogazdálkodói könyvelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-tól mikrogazdálkodói beszámolót választó kft. decemberben teljesített szolgáltatását 2014. január elején számlázta ki, fizetési határidővel 30 napra. Ezt az árbevételt el kell határolni 2013-ra vagy nem? Hogyan kell értelmezni a 3. § (4) bekezdését, mely szerint "arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották" abban az esetben, ha a teljesítési igazolás 2013.12.31-ei és a számla 2014 januárban keltezett?
KIVA – Eredmény-kimutatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: a kivás kft. hogyan írja elő év végén az éves kiva adót? Hol a helye az eredmény-kimutatásban? Hogyan kell könyvelni? Ha a teljes éves összeget előírom, mint a társasági adót, akkor az adózás előtti eredményem pozitív, viszont a mérleg szerinti eredményem negatív lesz, mivel nagy összegű az év közben megfizetett kiva (tartalmazza a szochót és a szakképzési hozzájárulást, valamintt a nyereség utáni taót is.) Ez így nagyon furcsa helyzetet teremt. Köszönöm válaszukat!
Korábbi évek áfája, revíziója Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nemrég vettem át egy társaság könyvelését, emiatt több kérdésem is lenne. 1.) Áfa: Az adófolyószámlával egyeztettem, és találtam eltérést. Elkezdtem az előző időszakokat ellenőrizni, és észrevettem, hogy még 2010-ben 3 számlánál rosszul könyvelték az áfát, nem vonták le, nem is igényelték vissza. Ezt gondolom nem veszi a NAV rossz néven, viszont 2012-ben és 2013-ban néhány hónapban lenne önrevíziós tétel kötelezettségnövekedéssel. Az a kérdésem, hogy a 2010-ben vissza nem igényelt áfát be lehet-e számítani a 2013-as bevallásban, mivel az áfatörvényben az van, hogy az áfa visszaigényelhetősége 5 évig nem évül el? 2.) Pénztár: RLB programmal könyveltek, de nem nyomtattak pénztárbizonylatot. Könyvelők között is eltérő véleményeket hallok, ráadásul egy továbbképzésen azt hallottam, hogy bizonylatra nem kötelező másik bizonylatot kiállítani, tehát a készpénzes számlák esetében nem kell újabb bizonylatot gyártani. Helyes ez? 3.) Számlázás: Rengeteg a számlájuk, és fizikailag saját maguknak nem nyomtattak ki lefűzhető számlákat. Azt mondják, ha kell, megvan a programban , több biztonságos helyre le van mentve. A könyvelése ezeknek számítógépen keresztül a programok összehangolásával feladás alapján történt. A kérdésem szintén az, hogy helyes-e ez ebben a formában? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel Asbóth Istvánné
Adásvételi szerződés őstermelő Kérdés
Tisztelt Szakértő! Őstermelő, aki állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, adásvételi szerződéssel vásárolhat-e magánszemélytől élő állatot és szalmát? Ha igen, akkor ez milyen költségbe illik bele? Gondolok itt tárgyi eszköz vagy ingóság? A magánszemély oldaláról pedig azt kérdezném, hogy milyen összegig adómentes?