Egy közhasznú alapítvány közhasznú tevékenysége a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása. Évi egy alkalommal a rászoruló gyerekek téli ruhát és csizmát kapnak. Az ilyen támogatás személyi jellegű egyéb kifizetésként számolandó el véleményünk szerint, mivel az szja-törvény 1. számú mellékletének 3. pontja szerinti közcélú juttatásnak minősülnek. Ön szerint? Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.
Tisztelt Szakértő! Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen cégünk részletfizetési engedményt kapott. Kérdésem az, hogy cégünk könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Ügyvédi iroda illetékbélyeget vásárol. Hogyan, mikor és milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény helyes elszámolásában szeretném a segítségét kérni. Adott két bt., melyek egészségügyi szolgáltatást végeznek. Közösen (50-50 százalékos arányban) szeretnének beszerezni egy orvosi műszert, hogy aztán azt felváltva üzemeltessék rendelési időben. Melyik bt. mutatja ki a könyvében? Hogyan történik az elszámolás? Hogyan kell szerződniük a szállítóval? Vagy van egyéb specialitása is a dolognak? Köszönettel István
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol egy kft. személygépkocsit. Előleget fizetett, melynek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy 25 százalékban fogja magáncélra használni az autót. Az áfa 25 százaléka nem vonható le; jól tudom-e, hogy ebben az esetben egyéb ráfordításokra kell könyvelni? Köszönöm a segítséget! Emília
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk egy másik kft.-től vásárol ingatlant. Számla ellenében foglalót utaltunk az ingatlanra. Sajnos a vásárlás az eladó miatt nem fog megvalósulni. Érdekmúlásra való tekintettel kárátalányt fizettek nekünk. Szeretném megkérdezni, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a számla nélkül a bankba érkezett összeget, mint rendkívüli bevételt könyvelem T384 K96, és a foglalóra fizetett összeget pedig ebben az esetben leírom, mint kárt, vagyis T86 K12, hogy kikerüljön a nyilvántartásból? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vételi jegy könyvelésével kapcsolatban kérnénk segítséget. Áfakörös egyéni vállalkozó használt, illetve teljesen tönkrement tárgyi eszközöket összesítő nyilvántartásában szereplő eszközöket (például létra, talicska) eladta egy hulladékátvevőnek. Erről vételi jegyet kapott. A kapott vételi jegyet értékesítés bevételeként lekönyveljük. Kérdésünk, hogy ez az áfát érinti-e? És van-e még valami teendő? Köszönöm a szíves segítséget.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egy bírósági végrehajtás alapján nagyobb összegű büntetést fizet. A végösszeg több tételből áll: - Tőke (munkabér) - Tőke kamata - Perköltség - Végrehajtási költség - Állami illeték - Végrehajtó munkadíja. Helyesen teszem, ha a tőkét bérköltségként, a többi tételt pedig egyéb ráfordításként könyvelem? Ha nem, mi a megfelelő könyvelési tétel? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás irodaházak takarítását végzi. A takarításhoz felhasznált anyagok költségét – megállapodás alapján – a nyújtott szolgáltatástól függetlenül, külön számlán kiszámlázza a megrendelőinek. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen bevétele lesz a vállalkozásnak, hova kell könyvelni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Kérdésünk a következő: "A" Kft. opciós díjban részesül "B" Kft.-től. Az opciós díjat nem számlázzák (így áfavonzata sincs). "B" Kft. a tárgyban kötött szerződés alapján átutalta a tartozást "A" Kft.-nek. Ezt az eseményt az Szt. 72-76. §-a alapján nem az alaptevékenység árbevételeként, hanem egyéb bevételnek könyveltük. Kérjük véleményüket, hogy helyesen jártunk-e el a könyvelésnél?
Egy évek óta nem működő cég NAV törzsadatában a következő megjegyzések állnak: Felfüggesztés – Székhelyén nem található – Art. 24/A § (1) bekezdés b) pont – Érvényesség kezdete: 2015. 06. 19. Adószámtörlés – Székhelyén nem található – Art. 24/A § (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés – Érvényesség kezdete: 2015. 08. 09. Könyvelőként mi a mi teendőnk ezekkel az információkkal? Mikor lesz törölt a cég, és mikor kell a megszűnés szerinti záró adóbevallásokat és mérleget is beadnunk? Válaszukat köszönjük szépen.
Előfordul, hogy az új könyvelő fedezi fel az elődje által elkészített mérleg, főkönyvi kivonat hibáját. Sőt, az is megeshet, hogy a szóban forgó beszámolóra a cégbíróságnak nem is lett volna szüksége. Mit tehet ilyenkor a könyvelő?
Kettő gazdasági társaság több, egymástól független építőipari kivitelezői munkára konzorciumi megállapodást kötött. A munkák befejeződtek, a bevételeket, költségeket, ráfordításokat a konzorciumot vezető társaság a könyveiben elszámolta. Ebben van nyereséges és veszteséges projekt is. Kérdés: az eredmény bruttó módon történő könyvelése mellett (Szt. 86. § 2. bekezdés d), illetve 7. bekezdés c) lehetséges-e, hogy a pénzügyi rendezés a nettó összeg átutalásával történjen (vagyis az egyes munkák konzorciumi tagra jutó eredményét nem utalják külön-külön, hanem az érintett munkák összevont egyenlegét rendezik banki pénzmozgással)? Megfelel-e a 86. § (7) c) pontjának a nettó módon történő pénzügyi elszámolás?
Kizárólag mezőgazdasággal (szőlőtermelés) foglalkozó bt.-nek (kkv-nek )érdemes-e a pénzforgalmi áfát választani? Könyvelési és elszámolási szabályai?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték