Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a pénzügyi lízenget? Kérem illusztrálja példával a beszerzést, a törlesztést és a futamidő végén mindkét lehetséges alternatívát, ha megveszi az eszközt, illetve, ha nem. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a lapszabászatban méretre vágatott egy irodabútort, megvette az összeszereléshez a csavarokat, és egyéb kiegészítőket. Kérdésem: tárgyi eszközre, vagy anyagköltségre könyveljek? A számlán 98 000 forint nettó összeg van feltüntetve. Ha a számla nettó összege 156 000 forintot tartalmazna, akkor is ugyanúgy kellene könyvelni? Válaszát köszönöm.
A 2016. évtől jelentkezett előszőr, hogy a vállalkozások kuponok kibocsátásával ösztönzik további vásárlásokra a partnereiket. Az ügylet során az ügyfél (például kereskedő) szerződést köt egy szolgáltatóval, hogy a szolgáltató saját tevékenysége végzése során (például piackutatás, termékismertetés stb.) a magánszemélynek a tevékenységében való közreműködéséért, segítségéért köszönetképpen ügyfelünk terméke megvásárlásának ösztönzésére szóló kupont ad (5-10 ezer forint/darab) ajándékba. (Ennek esetleges adózási vonzatát a szolgáltató szerződésben vállalja). Az átadásra kerülő kuponok összértéke: 1 790 000 forint I. A magánszemély az ügyfél meghatározott üzleteiben, ha ezt bemutatja, és leadja, akkor a kupon értékének megfelelő mértékű engedményben részesül. Ez az engedmény megjelenik a számlán, ezzel befolyásolja az adóalapot, adót és természetesen a számla végösszegét is. II. Az ügyfél az így befogadott kuponokról, név, kuponazonosító, dátum, és érték szerint havonta elszámol a szolgáltatóval. Az ügyfél a havi elszámolás összegét áfamentesen átterheli a szolgáltatóra a köztük érvényben lévő szerződés szerint. Az elkészített adómentes számlában levonásra kerül az ügyfél és a szolgáltató közötti szerződés szerinti engedmény összege (12 %) – Tehát 1 darab 10 ezer forintos kupon beváltása esetén 8800 forintot terhelődik át a szolgáltatóra. Az ügyfél a magánszemély által történő vásárlás során átutalásos számlát bocsát ki, melyen engedményként szerepel a kupon értéke. I. A termék kibocsátásáról készült számla könyvelése (engedménnyel csökkentve!) T 311 – K 927 K 467 Ezt az összeget a vásárló bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 II. A havi elszámolás során az ügyfél kiterheli a szolgáltató részére a kuponelszámolás végösszegét, áfamentesen. A számlában negatív tételként szerepel a 12 % engedmény összege T 311 – K 927 (áfa nincs) Ezt az összeget a szolgáltató bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 Sajnos nem vagyunk biztosak a fenti könyvelési tételekben, ezért kérnénk a szíves tájékoztatásukat és véleményüket az ügylettel kapcsolatosan.
Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kivesz a bankból pénzt (forintot), majd átváltja valutaváltóhelyen euróra. Természetesen dokumentum van róla. Milyen főkönyvi számon kell könyvelni, és hogyan? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Nagyon régen könyvelek, de még a gyakorlatomban nem volt olyan eset, amikor a VPOP/NAV a korábban kivetett ipari vám plusz áfatételt visszautalta volna. A határozat alapján a következőképpen kontíroztam: Ipari vám: T814-K4651 Áfa: T368-K465 Áfaátvezetés: T466-K368 De most szeretném a segítségét kérni a visszakönyveléshez. Az áfát biztosan be kell fizetni. Köszönöm: Bné
Tisztelt Szakértő! Két kft. közötti szerződés szerint a bérleti díjat a tárgyhó utolsó munkanapjáig fizeti meg a bérbevevő, készpénzes számla ellenében. A 2015. decemberi díjfizetés viszont késve történt meg, csak 2016. 01. hóban került rá sor, és a bérbeadó ekkor állította ki készpénzfizetési számlát is. Hogyan kell lekönyvelni mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél ezt a készpénzes számlát az árbevétel és az áfa tekintetében az évváltás miatt? Köszönöm a választ.
Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket – írja a LeitnerLeitner adózási blogjában Siklós Márta.
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tisztelt Szakértő! Étterem a működésének keretében vásárol italokat, üvegben és nagyobb kiszerelésben is. A megvásárolt italok számviteli megítélése szerint anyagnak vagy árunak számítanak? Változatlan formában történő értékesítésnek számít, ha az italt nem a konyhán az ételhez használják fel, hanem a csomagolást megbontva, kimérve értékesítik a vendégeknek?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. (egyszemélyes) tulajdonosa úgy határoz, hogy a 30 000 eFt jegyzett tőkét lecsökkenti 3000 eFt-ra. Előzőleg a részvényeket több tulajdonostól vásárolta össze, de a törzstőke csökkentésekor már egyedüli tulajdonosa a társaságnak. Kérdés: milyen szja-vonzata lehet a tőkekivonásnak? Milyen könyvelési tételekkel kell számolnia a társaságnak? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bt. az áramdíjat továbbszámlázza a bérbevevő cégnek. Kérdésem az, hogy ebben az esetben mi a helyes könyvelés? Áramszámla T511 vagy T815? Továbbszámlázott összeg K911 vagy K 96? Továbbá kérdezném, hogy a cégtelefonköltség 30 százalékának továbbszámlázása esetén melyek a helyes kontírszámok?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a társaságiadó-alap kiegészítésének terhére támogatást nyújtott látványcsapatsport-támogatás keretében, ami úgy valósult meg, hogy az adóhivatal részére átutalta a kötelező adóelőleg-kiegészítést múlt év december 20-áig, és erről rendelkezett. Az adóhivatal utalta tovább a kedvezményezett részére a támogatást. A kérdésem az lenne, hogy ez a támogatási összeg, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások hogyan jelennek meg a kft. könyvelésében? Mit, és hogyan kell kimutatni a kft könyveiben?
Tisztelt Szakértő! Ha 2015. évben evás kft.-nek nem volt bevétele, milyen bevallást kell készítenie, illetve az áttéréshez milyen könyvelési tételek tartoznak? Válaszát előre is köszönöm!
Több éve végzem egy egyesület könyvelését. 2014-ben az egyesület pályázatból egy beruházást valósított meg, amivel pénzügyileg az adott évben elszámolt. A 2014. évi beszámolót a közgyűlés 2015-ben elfogadta, elektronikusan közzétettük. Az egyik vezetőségi tag azzal a kéréssel állt elő most, hogy a 2014. évi könyvelési anyagot az egyesület székhelyén kívül át szeretné nézetni a saját könyvelőjével. Kérdéseink: át kell-e adni az iratanyagot? Jogosult-e idegen könyvelő az iratbetekintésre, ha az elnök, vagy a vezetőség őt erre nem kérte fel? Mi a garancia, hogy egészben, hiányzás nélkül visszakerül az iratanyag? Mikor kell átadni, és kinek iratanyagot? Kérjük jogászuk általi válaszadást! Köszönjük!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték