adozona.hu
A telefonszámla elszámolása, könyvelése
//adozona.hu/szamvitel/Telefonszamla_konyvelese_8DYQKB
A telefonszámla elszámolása, könyvelése
Internet-előfizetést, parkolási díjat és adományt is tartalmazó telefonszámla könyveléséhez kért segítséget olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó írta le a megfelelő lépéseket.
Olvasónk részletesen a következőt kérte: „Szíveskedjen a következő példában szereplő telefonszámlának levezetni a nettóját és az összes adóját (levonható és nem levonható áfa, szja, eho), és összegszerűen – nem ezer forintra kerekítve – bekontírozni. Legyen egy telefonszámla, amelynek bruttó végösszege 100 000 forint. A számla tartalmaz egy bruttó 12 000 forintos internethányadot, 4×250=1000 forintos telefonos adományt (amelynek nincs áfája), 2000 forintos cégautó-parkolási díjat, az összes többi telefon-előfizetés (9000 forint) és a forgalom (76 000 forint). Kérem, hogy ezt a számlát szíveskedjen előkészíteni könyvelésre.”
A könyvelési tételek és áfa-elszámolás részletezése során feltételezem, hogy a magáncélú telefonhasználat tételes elkülönítése – bármilyen okból – a kérdésben szereplő cégnél nem megoldott, a telefonköltségeket részben sem számlázzák tovább, így a telefonszolgáltatás 20 százaléka után (szja törvény 70. §) megfizetik a közterheket – kezdte válaszát szakértőnk, majd így folytatta:
Az alábbi főkönyvi számlákat használom:
- 462. SZJA,
- 4635. Egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség,
- 454. Belföldi szállítók,
- 522. Bérleti díjak,
- 529. Igénybe vett szolgáltatások,
- 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések,
- 562. Egészségügyi hozzájárulás,
- 869. Különféle egyéb ráfordítások.
Az áfatörvény 124. § (3) bekezdése alapján a távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12) áfája a céges használat kapcsán felmerült költségek esetében sem vonható le. A példa szerinti adatokkal a telefonszolgáltatás a számla tételeiből bruttó (9000+76 000=) 85 000 Ft-ot jelent. Ebből az összegből
- 20%, azaz 17 000 Ft a vélelmezett magáncélú használat (az áfa az áfatörvény 120–121. §-a alapján sem vonható le), 1,19-szoros szorzóval számított összegét 16% szja és 27 eho terheli, amit a cégnek kell megfizetnie
- T 559- K 454 17 000 Ft,
- T 559 – K 462 3 237 Ft,
- T 562 – K 4635 5 462 Ft.
- a fennmaradó bruttó 68 000 forintot kell 70-30 százalék arányban felosztani (47 600 + 20 400), az utóbbi áfája nem vonható le,
- T 529 37 480 Ft,
T 466 10 120 Ft,
K 454 47 600 Ft és
- T 529 – K 454 20 400 Ft.
- nem vonható le a parkolási díj (2000 Ft) áfája sem (áfatörvény 124. § (2) bekezdése e) pont) az üzleti célú igénybevétel tényétől, arányától függetlenül,
- T 522 – K 454 2 000 Ft.
- az internet-használat áfáját érintő levonási tiltást az áfatörvény nem ír elő,
- T 529 9 449 Ft,
T 466 2 551 Ft,
K 454 12 000 Ft.
- az adomány nem tartalmaz áfát
- T 869 – K 454 1 000 Ft.
Hozzászólások (3)
Kedves Sinka Júlia!
Ha a fentebbi példában 17.000 Ft a vélelmezett magáncélú használat, akkor a 1,19 szeres szorzóval számított 16 %-os szja és 27 %-os eho számításának melyik az alapja? A 17.000 Ft, ami a vélelmezett magáncélú használat, vagy a 85.000 Ft, ami a teljes bruttó telefon összeg? A számítási példájában a 3.237 Ft szja és 5.462 Ft eho a 85.000 Ft összegre számolva jönnek ki. A szöveges részben pedig az van, hogy a 17.000 Ft vélelmezett magáncélú használat után, vagyis a 17.000 Ft után kell megfizetni 1,19 szeres szorzóval a 16 szja és 27 eho terheket, melyek számszerűsítve 647 Ft szja és 1.092 Ft eho lenne csak. Melyik a helyes adó és járulék alap és összeg?
Üdvözlettel:
Kővári Ágnes
Kedves Hozzászóló!
Az Áfa-tv. 124.§.(3) bekezdése szerinti, az előzetesen felszámított adó levonását érintő korlátozás – 30% nem vonható le-,ez alól az adóalany a szolgáltatás adóköteles tevékenység érdekében történő igénybevétele esetén sem mentesül, ez a telefonszolgáltatásokat érintően az ún. főszabály.
A jogalkotó a hivatkozott jogszabályi helyen úgy fogalmaz, hogy a levonási tilalom az adótörvény 120-121.§-aitól függetlenül érvényes.
E két paragrafus – nem csupán a telefonszolgáltatásokra, hanem minden más, ügyletre vonatkozóan – kimondja, hogy az adóalanyok csak akkor és abban a mértékben élhetnek adólevonási jogukkal, ha a terméket, szolgáltatást adóköteles tevékenységükhöz szerezték be, vették igénybe, és a levonás csak ezen adóköteles tevékenység arányában megengedett.
Ez minden esetben alapszabály, akár nyersanyagot vásárolt, akár karbantartást végeztetett, akár béren kívüli juttatásként téli sapkát adott a dolgozóinak, akár- mint a kérdéses esetben – telefonszolgáltatást vett igénybe az adóalany vállalkozás.
Ez utóbbit azonban a jogalkotó további „szankciókkal” terhelte, azaz a 30%-os levonási tilalmat nem a vállalkozási célon kívüli igénybevétel, esetleg adómentes tevékenységhez felmerülő arány ténye - azaz a 120-121.§-ok szerinti okokból- , vagy vélelme miatt, hanem minden egyéb körülménytől függetlenül írja elő az Áfa-tv..
Kivételt jelent az, ha közvetített szolgáltatásként – azaz tételes kimutatás alapján, nem átalányban megállapítva- legalább a szolgáltatás 30%-át továbbszámlázza az adóalany. Ekkor a levonási tilalom alól mentesül a vállalkozás. Fontos, hogy ezzel összefüggésben sem az Áfa-tv., sem az ott hivatkozott KSH besorolási számok (SZJ) nem tesznek különbséget az előfizetési díj és a tényleges használat díja között, mindössze a szolgáltatás ellenértékéről rendelkezik az adótörvény. Ebből következően a levonási tilalom alóli mentességhez az előfizetési díjat is magában foglaló ellenértékre vetítve kell teljesülnie a továbbszámlázott összeg 30%-os arányának.
Fentiekből következően, ha a vállalkozás kimutatása szerint a telefonszolgáltatás magáncélú igénybevétele egyáltalán nem merül fel, akkor is érvényes a 30%-os szabály (kivéve a közvetített szolgáltatásként történő, ennek megfelelő arányú továbbszámlázást). Ugyanez a helyzet, ha történik továbbszámlázás – ekkor lényegében a vállalkozói tevékenység érdekében merült fel a költség, hiszen ebből, a továbbszámlázással, bevétele származott, azaz a szolgáltatás üzletszerű lesz -, de annak aránya elmarad a 30%-tól, akkor is, ha a továbbszámlázott összeget tételes kimutatás támasztja alá (azaz a közvetített szolgáltatás feltételinek megfelel.
A magánszemélyre át nem hárított magáncélú használat esetében - a kifizető a juttatás bruttó (áfás) értékére megfizeti a közterheket -, és mint a vállalkozási tevékenységen kívüli okokból felmerült kiadás áfáját, kivonja a szóban forgó telefonszámla adójából. Az így kapott különbözet 70%-a lesz levonható.
Abban az esetben, ha a vállalkozás az Szja-tv. szerint vélelmezett hányadot megfizetteti az érintett magánszemélyekkel, akkor már üzleti célt szolgáló szolgáltatási értékről beszélünk, hiszen a vállalkozásnak bevételre tett szert az áthárításával, akkor is, ha ez nem eredményez nyereséget. Amennyiben a vállalkozásnak nincs adólevonásra nem jogosító (adómentes) tevékenysége, akkor a számla egészére érvényes a 30-70%-os arány. (Marad a levonási tilalom, mert nem történt meg a szolgáltatás legalább 30%-os mértékű, közvetített szolgáltatásnak megfelelő- tehát nem átalányban megállapított- továbbszámlázása.)
Az, hogy a vállalkozásnál egyáltalán nem merült fel a telefonszolgáltatás magáncélú igénybevétele – azaz a tiltó szabály nélkül, az Áfa-tv. 120-121.§-a alapján az adó egésze levonható lenne, ha nincs adómentes tevékenységük- csak tételes kimutatás igazolhatja hitelt érdemlően.
A 30-70%-os szabály azonban – az Áfa-tv. 124.§-ában előírtak miatt - ekkor is érvényesül.
Az Szja-tv. – természetesen – nem állapíthat meg az Áfa-törvényt érintő szabályokat.
Ugyanakkor tételes kimutatás hiányában sem a magáncélú használat aránya, sem annak hiánya nem támasztható alá minden kétséget kizáróan.
Továbbá az Szja-tv. szabályai szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások – az Áfa-tv. szempontjából – nem a vállalkozás adóköteles tevékenysége érdekében merültek fel, az áfa nem vonható le (nem a 124.§., hanem a 120-121.§-ban előírtak miatt).
A fennmaradó számlaérték lehet „céges”, amelyre főszabályként a már többször hivatkozott 124.§, illetve az itt megfogalmazott szabály (30-70%) az irányadó.
Tételes kimutatás hiányában a szolgáltatás egészének üzleti célúvá minősítése (és a számla egészére vetítve a 30-70%-os arányt) tehát adókockázatot jelent. Akkor is, ha a kkv. szektorban ez jellemzően nem jelentős tétel, és – az általános vélekedéssel ellentétben az adóhatóság sem a telefonszámlákra „utazik”.
Üdvözlettel: Sinka Júlia
Tisztelt Szakértő!
Kontírozásával nem értek egyet.
Az ÁFA tv.124.§
(3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:
a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),
c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)
terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.
Az SZJA törvény ide vonatkozó rendelkezése:
70.§ (5)
c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból
ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának
cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának
a magánszemély által meg nem térített része.
Fentieket értelmezve a teljes telefoncélú költség 30%-a esik Áfa levonás korlátozása alá. Tehát a fenti példánál maradva a 85eFt 30%-a nem áfás. A vélelmezett magáncélú használat viszont szintén a teljes telefoncélú költségből kerül megállapításra, mely a fenti példa alapján 85eFt 20%-a. A 30%-os Áfa levonás korlátozással érintett kiadásnak része (belső halmaza) a 20%-os vélelmezett magánhasználat.
A magánhasználatot nem kell kiszámlázni, ha nem vonom le az áfáját és nem a költségek között számolom el. Könyveléskor azonnal egyéb követelésként tartom nyilván, melynek a megfizetése bevételi pénztárbizonylattal vagy banki átutalással történik.
Amennyiben továbbszámlázom, akkor viszont az ÁFA levonható.
Én az alábbiak szerint kontírozom (nem számlázom tovább a magánt)
85e*20%=17e vélelmezett magánhasználat (egyéb követelés) 368/454
85e*10%=8,5e áfa levonás tiltás alá eső, költségként elszámolható szolgáltatás 529/454
85e*70%=59,5e Áfás, költségként elszámolható 529,466/454
Az elszámolást megbonyolítja, ha a számlában nem lebeszélhető előfizetés van, mert az nem tartozik a levonási tiltás alá.
fenti elszámolási technika már legalább 8-10 éve bevett gyakorlat, szakmai előadáson hangzott el néhány vitával terhes év után. a NAV még egyetlen ellenőrzésen sem kifogásolta.
Kíváncsi volnék, hogy az Ön által javasolt elszámolási technikára való utalást (%-os megosztások) hol találja a törvényben, honnan vezeti le ezt a módszert?
Üdvözlettel:
K.Sz. mérlegképes könyvelő