2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Elévült követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tárgyi eszköz átadása értékesítésre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég, ahol nemrég kezdtem el dolgozni, 2013. évben beszerzett kb.9 millió forint értékben tárgyi eszközöket, folyékony vegyi anyag töltésére, szállítószalaggal, kupakcsavarozóval, címkézővel. A tárgyieszköz-nyilvántartást kezdtem el rendbe tenni, amikor is kiderült, hogy a cég mégsem használja ezeket az eszközöket, és továbbértékesítésre visszaadta azokat annak a kft.-nek, amelytől ezeket az eszközöket beszerezte. Született egy megállapodás, a cégem mint eladó, a kft., mint értékesítő szerepel benne. Lényege: minden visszakerült a kft.--hez ingyen, értékesítésre még 2014. 06. hónapban. A kft. ebből két eszközt értékesített, melynek ára ki lett számlázva felé. Ennek nettó értéke 2,3 millió forint, 6,7 millió nettó értékű áru több mint két éve a kft.-nél van. A tárgyi eszközök között ezek a maradék eszközök mind a mai napig nyilván vannak tartva, sőt, értékcsökkenés is el lett számolva utánuk 2014-2015. években. Szerintem ez így nagyon nem helyes, keresem a megoldást, például készletbe átvezetni, mint árut, vagy mint feleslegessé vált, felhasználhatatlan tárgyi eszközt nyilvántartani, de nem találom. Nagyon szépen kérem a segítségét, mivel nem szeretném, ha ez az állapot továbbra is fennmaradna. Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik Istvánné
Osztalék vagy osztalékelőleg?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!
Gumiabroncs beszerzésének könyvelése
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk nemrégiben több tehergépkocsit és egyéb gépeket beszerzett, mivel új munkára kapott megrendeléseket. Mivel minden gép használatban van, gyakran kell cserélni a gumiabroncsokat. Ennek elszámolásában kérnénk segítséget. Egy számlán belül beszereztünk 2 darab rakodógép gumiabroncsot, bruttó 320 ezer forintért, valamint számlázva lett 2 darab gumi szerelésének értéke 16 ezer forint összegben. Hogyan, milyen költségre könyvelhetjük a két tételt? Köszönjük a válaszukat.
Üzletrész értékesítése (speciális esetben)
Kérdés
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Elengedett kötelezettség
Kérdés
Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?
Hálózatos jegyirodai értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.
Import harmadik országból
Kérdés
Tisztelt szakértő! Importbeszerzéssel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Kft.-nk harmadik országból (Szerbia) importál árut. 1144,22 euró a kiszámlázott érték. Szabad forgalomba bocsátása megtörtént Magyarországon, erről határozatunk is van. 1144,22 euró 315,6 forint/euró árfolyam mellett 361 116 forint. Ehhez hozzáadódik a szabadforgalomba helyezés díja, ami 13 970 forint. Így az előírt áfa 361 116+13 970= 375 086 forint 27 százaléka, ami 101 273 forint, amit befizettünk, és az áfabevallásban vissza is kértünk. Könyvelésem T814 375 086 forinttal T466 101 273 forinttal és K 455 375 086 forinttal és K465 101 273 forinttal. A szállítóra így többet könyveltem, mint a tényleges számlaérték, amit utalással ki is fizettünk. Ezt szerintem nem helyesen tettem. Ebben szeretném a segítségét kérni, hogy ezt helyesen hova kell könyvelni (mert így a 455-ön nem csak a 1144,22 euró jelenik meg). Válaszát előre is köszönöm.
Utazási bérlettérítés könyvelése, áfakezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.
Cégautó – külföldi beszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. vásárolt egy BMW személyautót (diesel). A vételár: 12 ezer EUR. Az eladó: osztrák magánszemély. Miközben hazafelé szállították a járművet, a határt átlépve, Magyarország területén totálkárosra törték az autót. Azt mondták a bt. vezetőjének, hogy akkor lehet honosíttatni, ha a javítás kész. Jelen pillanatban a szervizben van az autó, a biztosító azonban alacsony összeget adott volna a totálkár miatt és jobban megéri nekik megjavíttatni a kocsit. A kérdésem: cégautóként szeretnék a bt.-be bevinni. A mostani javítási költségek áfásan elszámolhatóak-e? Milyen speciális eljárás vonatkozik könyvelés szempontjából erre a cégautó történetre? Mikor tudom betenni a könyveinkbe? Köszönettel: Tünde
Beruházás önkormányzati tulajdonon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy önkormányzati törzsvagyonba tartozó ingatlanon végzett tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén, a beruházást végző és az önkormányzat között jogilag jöhet-e létre közös tulajdon? Ilyen beruházás, felújítás esetén a beruházás eredménye számvitelileg kinek a könyveiben jelenik meg, ki aktiválja a beruházást? Válaszát köszönöm!
Pontbeváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzemanyagkúton működő shopunkban az összegyűjtött pontokat le lehet vásárolni. A beváltás mértéke: minden egyes pont 1 forintot ér. A pontokat más helyen történő vásárlás után is lehet érvényesíteni az üzletünkben, és fordítva is, a nálunk vásárolt termékek után adott pontot más helyen is fel lehet használni. Előfordul, hogy az adott termék vásárlásával gyűjtött pontot azonnal felhasználják, de általában ez egy későbbi időpontban történik. Pénztárgépet használunk, a ponttal fizetett termék vásárlása is beütjük, tehát egyszer megtörténik a termék áfaügyi elszámolása, megjelenik a napi bevételek között. Az lenne a kérdésünk, hogy a ponttal fizetett termékeknek mi a helyes számviteli, adóügyi elszámolása? Addig világos, hogy mint árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni kell a napi pénztárgépbevétel alapján, de mivel ellenértéket pénzügyileg nem kapunk, így ezt a követelést rendezni kell a könyvelésben. Ennek rendezésére várnám válaszát, hogy erre milyen számviteli és adóügyi lehetőségek vannak, és ezeknek a könyvelési lépéseit is tudni szeretnénk. Kérem, mutassa be az ezzel kapcsolatos esetleges társaságiadó-, áfaügyi, egyéb adóügyi hatásokat, módosító tételeket is.
Kamattámogatás könyvelése
Kérdés
Alapítványunk vállalkozások részére folyósít mikrohitelt. A tevékenység nem minősül pénzügyi tevékenységnek, a beszámolókészítésre nem vonatkozik a 250/2000. kormányrendelet. A helyi önkormányzat kamattámogatást folyósít az alapítvány részére azon kölcsönök tekintetében, ahol a kölcsönt felvevő vállalkozás az közigazgatási önkormányzat területén működik. A vállalkozás tehát alacsonyabb kamatráfordítás mellettl jut kölcsönhöz, de a kamattámogatást nem közvetlenül ő, hanem a kölcsönt nyújtó alapítvány kapja meg. Kérdésem: A kamattámogatás ebben az esetben egyéb bevételnek vagy kamatbevételnek minősül-e az alapítvány könyveiben?
EU-s árubeszerzés szállítási díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy EU-s tagországból kapott számlán egyrészt szerepelnek termékek, másrészt ezek szállítási díja. Hogyan kell könyvelni az árubeszerzést (a szállítási díj is 814-es), valamint az A60-as bevalláson külön kell-e a tételeket feltüntetni (EU-s termékbeszerzés, illetve EU-s szolgáltatás igénybevétele)? A vállalkozás év közben sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartást nem vezet, árubeszerzéseit a 8-as számlaosztályban számolja el.
Kisgépek nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fémszerkezeteket gyárt. Külön működtetünk egy szerszámraktárat, ahol fizikailag kezelünk húsz-harminc ezer forint egyedi értéktől akár százezer forintot meghaladó egyedi értékkel bíró eszközöket; ezek használata jellemzően meghaladja az 1 évet(garanciaidő 2-3 év). A párhuzamos nyilvántartás sok adminisztrációt igényel, ezért kérdésünk arra irányul, hogy elengedhetetlen-e, hogy ezen eszközöket az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani? Válaszukat köszönjük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
