Beruházási hitel IV. negyedévi kamatát a pénzintézet a következő év első bankkivonatában szerepeltette, ekkor került kifizetésre a bankkamat. Kérdés: passzív elhatárolásként kell könyvelni a beruházási hitel IV. negyedévi kamatát? Elhatároltam a beruházási hitel kamatát, de a banki igazolásban ez az összeg 2018-ban a kifizetés napján szerepel. Köszönettel: Négyökrüné
Beruházási hitel IV. negyedévi kamatát a pénzintézet a követező év első bankkivonatában szerepeltette, ekkor került kifizetésre a bankkamat. Kérdés, passzív elhatárolásként kell könyvelni a beruházási hitel IV. negyedévi kamatát? Elhatároltam a beruházási hitel kamatát, de a banki igazolásban ez az összeg 2018-ban a kifizetés napján szerepel. Köszönettel: Négyökrüné
A Kft. tulajdonos B társaságban. B társaság felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból. Kérdésem, hogy A Kft. részesedésének emelkedését helyes-e, ha egyéb bevételként könyveljük? Köszönettel: Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! A közhasznú, kettős könyvvitelt vezető alapítványokra vonatkozó közhasznúsági jelentés kitöltése kapcsán szeretnék segítséget kérni: A 2-es pontban (a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek felsorolása) részbe kizárólag az alapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység írható be, vagy más is, amit egyébként az alapítvány vezetősége közhasznúnak ítél meg? Például: ha az alapítvány közhasznú tevékenysége kollégium működtetése, és ezt a kollégiumot nyáron kiadja üdülővendégek részére, az ebből fakadó bevételt a közhasznú bevételek vagy a vállalkozási bevételek közé kell könyvelni? Ez esetben hol kell feltüntetni a szálláshely működését? Érdeklődni szeretnék, hogy "egyéb szálláshely" üzemeltetése üzletszerűen végzett gazdasági (vállalkozási) tevékenységnek minősül-e, amennyiben az illető "egyéb szálláshely" kizárólag az Erzsébet-program keretében fogad üdülővendégeket (tehát rászorulókat, akik állami támogatásban részesülve nyaralnak)? (Az alapítvány cél szerinti tevékenységében nem szerepel szálláshely.) Vagy: mivel az Erzsébet-program egy közhasznú szervezet, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szervezésében működik, a vendégeket fogadó "egyéb szálláshely" is közhasznú tevékenységet végez? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője társas vállalkozóként bejelentésre került 2 hónapra, amíg nem volt főállása máshol. Bért nem vett fel, csak a kötelező járulékokat számfejtettük és be is fizettük. Kérdésem, hogy a járulékokat (nyugdíjjárulék és szja), mivel nem bérből vonom le, hová kell könyvelni (mivel nem kapott jövedelmet, nem is fizette be a kft.-be), illetve kell-e jövedelemigazolást kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Vannak tárolódobozok, ládák, ketrecek, akármik, melyeket “kapunk” egyes szállítmányokkal, ingyen. Ekkor nincs értékük. Ezekből néha vásárolunk is, ekkor van értékük ugye, nyilvántartjuk mint árut. Amikor bérbeadom a cuccaim, velük mennek ezek a tároló egységek is, nem jelölve, érték nélkül, nem számlázva. DE Ha az ügyfél elhagyja/összetöri/lenyeli, akkor viszont kiszámlázom neki – javítási költség részeként? Szeretném nyilvántartani valahogy a rendszerben ezeket. Nem betétdíjas göngyöleg könyvelést erre alkalmazhatok? Bejön a láda 288-454 lenne, de nincs ára.., hogy teszem be..? Nulla értéken? Ha kivezetem 814-288 mert kiszámlázom. Számlázom: 311-914. Ha összetöröm, kidobom: 8693-288 Köszönettel : K. Judit
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tehergépkocsit vásárolt Ausztriában, illetve Németországban nettó értékű számlával. Ezeket a tgk-at Magyarországon értékesíti áfás számlával. A tgk-k nem tárgyi eszközök. Konkrétan eladásra vásárolta, de a cég nem tipikus autókereskedő, mással is foglalkozik. Az lenne a kérdésem, hogy ezen beszerzéseket külföldi árubeszerzésként könyvelheti-e, illetve, hogy az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezen beszerzéseket? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik vállalkozási szerződés tárgya a megrendelő fejlesztési stratégiájának elkészítése (helyzetelemzés, kohézióanalízis, forrástérkép). A szerződés 4. pontja kimondja, a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződés tárgyát képező termékekben szellemi alkotásnak minősülő, és így jogi oltalom alatt álló megoldás alkalmazható, illetve jöhet létre. Továbbá leszögezték, hogy a szerződés teljesítése során létrejött szerzői mű jogi jogosultja a vállalkozó. Kérdésem az, hogy a létrejött szerzői művet szellemi termékként kell-e könyvelni, vagy ez igénybe vett szolgáltatás? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell könyvelnem az olyan számlákat, amelyek tárgyi, illetve alanyi mentesség miatt 0 százalékos áfásak? Az áfabevallásban ennek ellenére szerepeltetni kell, melyik sorban? Ugyanez lenne a kérdésem az olyan számláknál, amelyek ugyan áfásak, de az áfát nem lehet levonásba helyezni, például benzinköltségnél személyautónál. Köszönöm segítségüket.
Egy kft. áfabevallásaival kapcsolatban kérem a tisztelt szakértő szíves segítségét. A kft. adószámát 2017.05.25-én törölték a 2015. évi mérleg késedelmes leadása miatt, amiről nem volt tudomásom. A 2017. II. negyedéves áfabevallását benyújtottam, amit a NAV nem fogadott el, hibaüzenetében tájékoztatott a 2017.05.25-2017.06.27. időszak adószámtörléséről. A kft. 2015-2016. évi áfabevallásait folyamatosan benyújtottuk, amely bevallások összegének az adófolyószámlán történő lekönyvelése és kifizetése megtörtént. 2017.06.23-án a 2015. évre vonatkozóan áfaönrevíziós bevallásokat nyújtottam be. Az önrevíziós bevallások fizetendő áfaösszegeit a kft. folyószámláján külön tételként könyveltem, a visszaigénylés összegét azonban nem. A 2017. II. negyedéves áfabevallást a NAV javította, amelyben a 2017. I-II. negyedéves visszaigénylés 329 ezer forint összegét törölte az áfatörvény 137. § (1) bekezdése alapján, és a benyújtott 2015. évi áfaönrevíziós bevallások fizetendő áfája 771 ezer forintra módosult, amit külön tételként a folyószámlán szintén könyveltem. A kft. adófolyószámláján tehát egyszer az eredeti áfabevallások, majd az áfaönrevíziós bevallások fizetendő tételei külön-külön, valamint még egyszer a javított, 771 ezer forint összegben is szerepelnek. A NAV álláspontja szerint a 2017. II. negyedéves áfaönrevíziót a 771 ezer forint fizetendő áfa összegével kellene benyújtanom, amely nem fedi a kft. áfakötelezettségét. Kérem a tisztelt szakértő szíves véleményét. A 2017. II. negyedévre megbontva is beküldtem az áfabevallásokat, amelyeket nem fogadott el a NAV. A 2017. II. negyedéves áfabevallást mindenképpen önellenőrizni kell a hibaüzenet miatt, de kérdéses a 771 ezer forint fizetendő áfaösszeg. További kérdésem, hogy a 2015. évi áfaönrevíziós bevallások bevonhatók-e a 2017. II. negyedéves önrevízióba, mivel külön bevallásként áfa-visszaigénylés keletkezik, amely az adószám miatt nem állítja helyre az áfaadónem összegét.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban MISZK) tag igazságügyi szakértőt munkaviszonyban alkalmaz. (A társaság így jogosult igazságügyi szakértői feladatok ellátására). A 13/2016 IM-rendelet értelmében társaságunk kirendelés (megbízás stb.) esetén adatot szolgáltat, és ezzel együtt a kamarai költségátalányt bevallja és megfizeti a MISZK felé. A MISZK a megfizetett költségátalányról – tájékoztatásuk szerint – nem állít ki számviteli bizonylatot, a bizonylat és egyben bevallás az adatszolgáltatás maga. Kérdésem: fentiek alapján a kamarai költségátalányt egyéb szolgáltatási költség (T 53) ellenszámla egyéb kötelezettség (K 479) szerint kell könyvelni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Kosárszky Helga
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elhatárolni a 2018. évben beérkezett, de még 2017. évben teljesült szállítói számlát, amelyet befejezetlen beruházásra, illetve 3 számlaosztályra könyvelek? Utóbbi számlája SZÉP-kártya feltöltés után kapott OTP Pénztárszolgáltatói számla. Eddig csak bevételt (9) és költségeket (5) kellett elhatárolnom (4821.3913) Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing időbeli elhatárolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Vázolnám az adatokat: Számla kelte: 2017.12.25. Teljesítés időpontja: 2018.01.14. Fizetési határidő: 2018.01.14. Vonatkozási időszak: 2017.12.14-2018.01.13 Kamattörlesztés: 2352 forint (alanyi adómentes) Tőketörlesztés: 31 115 forint plusz áfa Segítséget kérnék a könyvelésében. Köszönöm.
Szövetkezeti közösségi alap átadása átalakulás után, alapszabály szerint egy alapítvány részére történik eszközben és a beszámítási értéken felül készpénzben. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Kontírozási számokkal alátámasztva szeretném a válaszukat kérni. Közösségi alap: 35 200 eFt, Irodaépület (átadandó eszköz) könyv szerinti értéke 2 248 eFt, beszámítási értéke: 34 100 eFt, készpénz: 1100 eFt. Társasági adóalapra gyakorolt hatása lesz-e? Köszönöm válaszukat előre is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték