2541 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a szervízdíjat, melyek a kontírozási lépései? Értékesítés nettó árbevétele vagy munkavállalóval szembeni kötelezettség, hiszen ki kell fizetni az adókkal csökkentett részt? Az iparűzési adóról szóló törvény kiemeli, hogy az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell a szervízdíj összegével az iparűzési adó alapjának meghatározásakor. Társasági adónak és a turizmus fejlesztési hozzájárulásnak nincs ilyen csökkentő tétele, de ha az értékesítés nettó árbevételének része akkor ezeknek az adónemeknek az alapját képezi? Hova kerül a beszámolóban? Válaszát köszönöm!

Kérdés

A társaság szálláshely besorolású ingatlannal rendelkezik. Ebben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás havi piaci értékének 60 ezer forint/fő/hó összeget állapítottunk meg. A főkönyvi könyvelésben. szeretnénk kimutatni ezen értékeket, melynek számviteli elszámolásához kérünk segítséget. Vagy csak könyvelésen kívüli nyilvántartással, számítással igazoljuk a dolgozók lakhatása miatt az adómentességet? Például lehetséges-e a 2. számlaosztályban nyilvántartásba venni az 58 Saját teljesítménnyel szemben? Ezt követően kivezetnénk T55 Személyi költségek K 225 vagy 26? A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfáját véleményünk szerint levonhatjuk, mivel szálláshely besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Kérjük, ezt is legyen szíves véleményezni. Együtt gondolkodásukat előre is köszönjük. Négyökrüné

Kérdés

Az új adónem könyvelése melyik számlaosztályban történik? Ha úgy viselkedik, mint az iparűzési adó, akkor gondolom, 8-asban. Felszolgálói díjból fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás könyvelése?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is vásárol személygépkocsikat. Ezek egy részét különbözeti áfásan, másik részét közösségi áfásan szerzi be. Itthon még sok egyéb kiadás (például honosítási díj, regisztrációs adó, műszaki vizsgadíj, egyéb eljárási díj) felmerül, mire értékesíteni tudja az autókat. Ezek a beszerzési ár részét képezik, és így elábéra könyvelendők-e, vagy igénybevett szolgáltatások, esetleg hatósági díjak? Melyiket hová kell könyvelni? Segítségét köszönöm: Némethné T. Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy informatikai kft. az egyik általa fejlesztett szoftver használati jogát (szolgáltatás) ingyen átadja egy közhasznú, karitatív szervezetnek, amely erről a törvényi feltételeknek megfelelő adattartalmú igazolást is kiadott. Ezen szolgáltatás adományozást hogyan kell könyvelni? Kérem, ismertessék a gazdasági esemény pontos könyvelésének menetét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra

Kérdés

Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Főállású egyéni vállalkozó az év során az elvárt minimumnál nagyobb összegben vallotta be az 58-as nyomtatványon a járulékokat és a szociális hozzájárulást. A vállalkozói kivétet azonban csak december hónapban – egy összegben – könyveltük le, természetesen olyan összegben, ami belefért a a 12 hónapban bevallott összegbe. Helyes ez az eljárás? Köszönettel: Zalka Ferenc

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivás vállalkozás pénzösszeget adományozott a Heim Pál Alapítvány részére úgy, hogy a Tárhely.eu Kft.-n ezáltal extra tárhelyet kapott. A Tárhely.eu Kft.-től kapott számlán szerepel az adomány megnevezése és az adomány összege. Kérdésem az lenne, hogy jár-e adóvonzattal a kivás vállalkozás által fizetett adomány, illetve hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Beruházási hitel IV. negyedévi kamatát a pénzintézet a következő év első bankkivonatában szerepeltette, ekkor került kifizetésre a bankkamat. Kérdés: passzív elhatárolásként kell könyvelni a beruházási hitel IV. negyedévi kamatát? Elhatároltam a beruházási hitel kamatát, de a banki igazolásban ez az összeg 2018-ban a kifizetés napján szerepel. Köszönettel: Négyökrüné

Kérdés

Beruházási hitel IV. negyedévi kamatát a pénzintézet a követező év első bankkivonatában szerepeltette, ekkor került kifizetésre a bankkamat. Kérdés, passzív elhatárolásként kell könyvelni a beruházási hitel IV. negyedévi kamatát? Elhatároltam a beruházási hitel kamatát, de a banki igazolásban ez az összeg 2018-ban a kifizetés napján szerepel. Köszönettel: Négyökrüné

Kérdés

A Kft. tulajdonos B társaságban. B társaság felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból. Kérdésem, hogy A Kft. részesedésének emelkedését helyes-e, ha egyéb bevételként könyveljük? Köszönettel: Kiss Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A közhasznú, kettős könyvvitelt vezető alapítványokra vonatkozó közhasznúsági jelentés kitöltése kapcsán szeretnék segítséget kérni: A 2-es pontban (a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek felsorolása) részbe kizárólag az alapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység írható be, vagy más is, amit egyébként az alapítvány vezetősége közhasznúnak ítél meg? Például: ha az alapítvány közhasznú tevékenysége kollégium működtetése, és ezt a kollégiumot nyáron kiadja üdülővendégek részére, az ebből fakadó bevételt a közhasznú bevételek vagy a vállalkozási bevételek közé kell könyvelni? Ez esetben hol kell feltüntetni a szálláshely működését? Érdeklődni szeretnék, hogy "egyéb szálláshely" üzemeltetése üzletszerűen végzett gazdasági (vállalkozási) tevékenységnek minősül-e, amennyiben az illető "egyéb szálláshely" kizárólag az Erzsébet-program keretében fogad üdülővendégeket (tehát rászorulókat, akik állami támogatásban részesülve nyaralnak)? (Az alapítvány cél szerinti tevékenységében nem szerepel szálláshely.) Vagy: mivel az Erzsébet-program egy közhasznú szervezet, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szervezésében működik, a vendégeket fogadó "egyéb szálláshely" is közhasznú tevékenységet végez? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője társas vállalkozóként bejelentésre került 2 hónapra, amíg nem volt főállása máshol. Bért nem vett fel, csak a kötelező járulékokat számfejtettük és be is fizettük. Kérdésem, hogy a járulékokat (nyugdíjjárulék és szja), mivel nem bérből vonom le, hová kell könyvelni (mivel nem kapott jövedelmet, nem is fizette be a kft.-be), illetve kell-e jövedelemigazolást kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Vannak tárolódobozok, ládák, ketrecek, akármik, melyeket “kapunk” egyes szállítmányokkal, ingyen. Ekkor nincs értékük. Ezekből néha vásárolunk is, ekkor van értékük ugye, nyilvántartjuk mint árut. Amikor bérbeadom a cuccaim, velük mennek ezek a tároló egységek is, nem jelölve, érték nélkül, nem számlázva. DE Ha az ügyfél elhagyja/összetöri/lenyeli, akkor viszont kiszámlázom neki – javítási költség részeként? Szeretném nyilvántartani valahogy a rendszerben ezeket. Nem betétdíjas göngyöleg könyvelést erre alkalmazhatok? Bejön a láda 288-454 lenne, de nincs ára.., hogy teszem be..? Nulla értéken? Ha kivezetem 814-288 mert kiszámlázom. Számlázom: 311-914. Ha összetöröm, kidobom: 8693-288 Köszönettel : K. Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Illetőségi helyzet tisztázása 2.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Illetőségi helyzet tisztázása 1.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink