Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm
Mire kell figyeljen a könyvelő áfából való kilépéskor, áfa alanyi mentesség választásakor? Különös tekintettel a tárgyi eszközökre vonatkozóan? Köszönettel!
Egy fuvarozással foglalkozó kft. külföldön tankol. A tankolásról gyűjtőszámlát kap „A” cégtől, akivel szerződésben áll. A külföldön megfizetett áfát „B” cégen keresztül igényli vissza. A szolgáltatásról számlát kap, amely mellékletében szerepel a visszaigényelt áfa. A visszakapott áfa nem a fuvarozó kft. számlájára érkezik, hanem „A” céghez, amely az áfa összegét levonva tartja nyilván a fuvarozó kft. tartozását. (Erről nem áll rendelkezésre sem kompenzáló levél, sem egyéb elszámolás.) Például: 1. Üzemanyagszámla: nettó: 750,73 EUR, áfa (19%): 142,64 EUR Bruttó: 893,37 EUR 2. Jutalékszámla visszaigénylésről: 50 EUR 3. Visszaigényelt áfa : 142,64 EUR 4.Bankon keresztül a fuvarozó kft. több számla értékét egyenlíti ki egy összegben, ahol a fent említett áfa és jutalék összege is beszámításra kerül. Hogyan kell kontírozni és könyvelni a fenti példa egyes tételeit? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Nonprofit egyesület alapszabály szerinti tevékenysége többek között szakmai konferenciák szervezése. Az egyesület elnyerte egy nemzetközi orvosi szakmai konferencia megrendezésének lehetőségét. A feladat volumene miatt az egyesület szerződést kötött egy konferenciaszervező céggel a megszervezés teljes ellátására, lebonyolítására, beleértve a regisztrációs költségek kiszámlázását, annak beszedését és a konferenciával kapcsolatos költségek rendezését is. Ezt a megbízott cég a saját nevében számlázta, intézte (a számlákon a megbízott cég feltüntette, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem a következő: ha a megbízott cég elkészíti az elszámolást, és megküldi felénk, az elszámolás alapján kimutatott eredményt milyen címen kell könyvelnünk, van-e utána számlakiállítási, áfa- vagy egyéb adóbevallási, -fizetési kötelezettségünk? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étterem könyvelése során van-e valamilyen speciális dolog, amire figyelni kell például a bevallások, adatszolgáltatás, standolás? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft.-nek folyamatosan nyújt kölcsönt "A" Zrt., úgyhogy most már elég tekintélyes tőkével és kamatokkal tartozik "B" "A"-nak. Viszont be fog olvadni jövőre "B" Kft. "A" Zrt.-be. Ilyenkor ezt a kölcsön- és kamatkötelezettséget hogyan kell majd szerepeltetni az átvevő zrt. könyveiben? Gondolom, valahogy ki kell vezetni, mivel önmagának nem tartozhat majd. Ilyenkor ez elengedett követelésként viselkedik? Kell esetleg adózni is utána? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! A fenti kérdésben az alábbi linken adott válaszával kapcsolatban kérdezném, hogy a Ptk.alábbi rendelkezése alkalmazható e a kérdésben http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_16_Konyvelesi_anyag_atadasa_all 6:277. § [Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Munkaviszonyban álló munkavállalónk tanulását támogatva tanulószerződést kötöttünk vele. Így kettős jogviszonyban van nálunk. Kérdésem a következő: a kötelező juttatáson felül biztosítani kell részére a gyakorlati napokon a kedvezményes étkezést, valamint a vizsgákra, beszámolókra való utazás során meg kell téríteni részére az utazást, amelyek 2017.01.01-től adómentes juttatásnak minősülnek. Az étkezést olyan formában biztosítanánk neki, hogy a telepen lévő büfében meleg ételt ehetne a gyakorlati napjain, és erről számlát állítana ki a büfé a cég részére. Ez tudtommal lehetséges megoldás, mivel nem szabályozza a törvény, pontosan milyen módon kell az étkezést biztosítani. Ha ezt a módot választjuk, akkor – annak ellenére, hogy a számlát beállítjuk a könyvelésbe – le kell-e számfejteni ennek az összegét a kötelező juttatással együtt? Valamint a részére térítendő utazási költségtérítést is kell-e számfejteni, vagy elegendő, ha a jegyről kapott számlát berakjuk a könyvelésbe? Válaszukat előre is köszönjük!
Könyvelőprogramunk beállítása a forintos tételekre egész forintot kezel. Ugyanakkor a bank kivonatán időnként devizás tételek forintosításakor vagy kamat és jutalék elszámolásakor filléres terhelések, jóváírások is vannak. Ezeket lehet-e kerekítve felvinni a könyvelésbe, vagy kizárólag a bankkivonaton lévő, xxxx,yy formában lehetséges ez?
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
Az utóbbi hetekben megszavazott törvényváltozások következtében a számvitelt érintő több kormányrendelet módosul, derül ki a kormányzati portálról. A tervezetek november 24-éig véleményezhetők.
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja apportként vinne be telket a kft.-be. A telekre autószerelő műhelyt szeretne építeni. Hogyan kell kezelni a könyvekben majd a telket és a rá megépülő műhelyt? Kérem részletes válaszát! Tisztelettel.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát, de az alábbi kérdés merült fel még ezzel kapcsolatban. A fenti esetre nem alkalmazható a Ptk. 6:277. §-a a törvényes zálogjogról, mely szerint a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába? Illetve a kérdésem még az, hogy ha az anyagátadás megtörtént, én milyen úton tudom követelni a felmondási időszakról a könyvelési díjat? Akár cégbírósági úton is megoldható? Üdvözlettel. Horváth-Krivanek Tímea
Tisztelt Szakértő! Külföldi síutakat értékesítő (szállás+síbérlet együtt) utazási iroda ősszel szedi be a következő év eleji utak előlegét, amelyeket tárgyévben előlegként és csak a következő évben könyvelünk árbevételként. Helyesen járunk-e el akkor, hogyha a számlán feltüntetett jutalékot is csak az utazás évében könyveljük bevételnek, vagy azt már a számlázással egyidőben - az előző évben - kellene közvetlenül árbevételnek könyvelni? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-ellátást végző egészségügyi centrum nonprofit kft. bevételei között szereplő OEP-finanszírozás része-e a nettó árbevételnek, ezáltal az iparűzési adó alapját képezi-e? Hogyan könyvelhetjük helyesen? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (2017 január 1-jétől OEP helyett NEAK) által történő finanszírozás nem támogatás, hanem az ellátott szolgáltatás díjának a betegek helyett történő megtérítése, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell az egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásnak elszámolni. [Szt. 72. § (1) – (2) bekezdés] Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a könyvelés másik oldalát hova kell könyvelni, a 311 vagy a 36 számlaosztályba?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték