Tisztelt Szakértő! Társaságunk lízingátvállalással lízingelt egy ingatlant zárt végű pénzügyi lízing keretében. Időközben a finanszírozó felszámolás alá került, és a lízingelt ingatlant a jelenlegi tartozásnál jóval kisebb értékben meg tudtuk vásárolni. Kérdésem, hogy hogyan kell könyvelni a lízingkivezetést és az adásvételt?
Kft. méhészettel kíván foglalkozni. A következő gazdasági eseményekre vonatkozóan kérem szakmai álláspontjukat számviteli, könyvelési szempontból. 1. Hogyan kell elszámolni egy méhcsalád beszerzését 100 ezer forint alatti beszerzési érték esetén? 2. Hogyan kell elszámolni a családoknál a fiasítás következtében kialakult új méhcsaládokat? Milyen értéken? 3. Mi a teendő, ha a család betegség esetén elpusztul, vagy csökken az egyedek száma? 4. A méhek által megtermelt mézet év végén milyen értéken kell leltárba venni? Van-e egyéb speciális tudnivaló a fenti tevékenységet illetően?
Tisztelt Szakértő! Belgiumból érkezett olyan számla magyarországi adóalany felé tárgyieszköz-beszerzésről (műszaki cikk), melyet belga adóalany állított ki (közösségi adószáma szerepel a számlán). A magyar cég mint vevő szerepel a számlán. Viszont a számlán fel van tüntetve a belga adó. Hogyan kell a számlát könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Érkezett olyan számla is, mely belga IKEA által kiállított számla. De azon nincs feltüntetve a belga közösségi adószám. Viszont szintén szerepel rajta a belga adó. Ezt hogyan könyvelhetjük, és vallhatjuk be?!
Tisztelt Szakértő! A munkavállalóinknak helyközi bérletet biztosítunk, amiről a cég nevére számla készül. A könyvelésben 100% költségként elszámoljuk 5512 főkönyvi számon. Ha egy dolgozónak hónap közben megszűnik a munkaviszonya, akkor kell-e arányosítani az elszámolt költséget és megtérítetni a még hátralevő időre a munkavállalóval a bérlet árát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 2016. évben alakult nyílt alapítvány alapító okiratában az alapító induló vagyonát 18 millió Ft összegben határozták meg. Az alapítói vagyon és annak teljes hozadéka az alapítói okirat szerint teljes egészében alapítványi célra fordítható, nincs visszafizetési kötelezettség az alapító felé. Tudomásunk szerint az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. • Mérlegtétel (Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon • Eredménytétel (Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések Kérdéseink: 1) Ha nincs külön rendelkezés az induló vagyon minősítéséről, akkor azt induló tőkeként (mint mérleg tétel) vagy egyéb bevételként (mint eredmény tétel) kell/lehet könyvelni? 2) Elképzelhető-e, hogy az egész induló vagyon egyéb bevételként kerül elszámolásra, vagyis az alapítványnak nincs a mérlegében induló tőke kimutatva? 3) Az 1. pont szerinti minősítés befolyásolja-e azt, hogy az induló vagyonról ki lehet-e állítani a tagok felé az adományigazolást? A kérdéses alapítványban az induló vagyon teljes összege egyéb bevételként került elszámolásra, vagyis nincs a mérlegben induló tőke adat, és az induló vagyon teljes összegéről adományigazolást állítottak ki az alapító tagok felé. Köszönettel.
Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.
Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak (kb. 40 fő) egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás és az ehhez kapcsolódó személyszállítás, étkezés és szállásdíj, amelyek számláit az iskola pénztárából fizettünk ki. Kettős könyvvitelben hová könyveljük? A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Az étel, ital reprezentációnak minősül? Köszönöm a segítséget.
Van egy ügyfelem, aki szerelőcsarnokot építtet. A fővállalkozó a neki dolgozó alvállalkozóval és ügyfelemmel engedményezési szerződést kötött, melyben megállapodtak arról, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére kiállított számlákat ügyfelem kifizeti. Hogyan könyveljem ezeket a tételeket? Kérném, a kontírozás menetét szíveskedjen megadni. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné .
Tisztelt Szakértők! Pénzváltó könyvelésében szeretnék segítséget kérni. Nem volt még ilyen ügyfelem, így teljesen kezdő vagyok a témában. Hogy működik egy ilyen tevékenység könyvelése, hol lehet ebben a témában elmélyedni? Segítségüket előre is köszönöm.
Interneten letölthető filmeket magánemberek töltenek le a világ különböző országaiból. Bankkártyával fizetnek, csak egy név van, nincs cím (nem adják meg). A MOSS bevallásban országonként adom meg az adatokat. Hogyan állítom ki a számlát? A könyveléshez szükség van a számlára, vagy mit könyvelek? Köszönettel.
Tisztelt Szerkesztő! Regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok. Munkaviszonyban dolgozom. Egy kis cég keresett meg, hogy könyvelési feladatait vállaljam el. Nem vagyok vállalkozó. A kérdésem, hogy a főmunkaviszonyom mellett megbízási szerződést köthetek-e a könyvelési feladatok ellátására? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft.-ből, ahol a jegyzett tőke 12 millió forint, és a tagok 50-50 százalékban tulajdonosok, az egyik fél kilép, az ő része, azaz a 6 millió forint megilleti, és ez adómentes, hiszen ő is adózott jövedelemből tette be annak idején. A másik tag marad egyedül továbbra is, de nem szeretné 12 millióra kiegészíteni a jegyzett tőkét, hanem leszállítani az ő részével megegyező összegre, azaz 6 millió forintra. Ez esetben a 6 millió forint mégiscsak adóköteles, de már a terhe a maradó tagot illetve a kft.-t terheli? Ha a könyvviteli elszámolását nézem, akkor a kilépő tag 6 milliója T411-K4792. Ezzel a jegyzett tőke is 6 millióra változik. Van-e egyáltalán adófizetési kötelezettsége a bent maradó tagnak, és ha igen, azt hogyan számolom el számvitelileg? Köszönettel: Szeleczkeiné
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték