2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Egyszerűsített végelszámolás
Kérdés
Végelszámolással kapcsolatos kérdésünk van, melynek szíves megválaszolását kérjük. Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. A végelszámolás időszakában veszteség keletkezett, valamint a NAV folyószámlán túlfizetés. A tag részére a veszteség és a kintlévőség miatt a bevallott, leadózott osztalékot csak részben lehetett kifizetni. Az a kérdésünk, hogyan kell lerendezni a NAV-val a folyószámla-túlfizetést és a tag felé a tartozást? Lekönyvelhetjük-e rendkívüli bevételként a tag által elengedett összeget, és rendkívüli költségnek, hogy lemondunk a NAV tartozásról? Ebben az esetben minden sorunk 0 lenne a mérlegben, és az eredmény is 0 lenne a 1671-es bevallásban. A megszűnés után a tag igényt tarthatna-e az adótúlfizetésre? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Szíves segítségüket előre is nagyon köszönjük. Molnárné
Immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény
Kérdés
Tisztelet Szakértő! A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított, adóalapot csökkentő tétellel kapcsolatosan a kérdésünk a következő lenne: Egy társaság 2013-ban értékesítette az immateriális jószágait 92 millió forint értékben, majd a keletkezett eredménnyel egyező összeget a lekötött tartalékba mutatott ki (keletkezett eredmény 92 millió forint volt). Ezzel az összeggel az adóalapját csökkentette is. 2015-ben vásárolt 92 millió forint értékű immateriális jószágot szerződés alapján. A szerződés értelmében 2015-ben az eszközök 92 millió forintos értékben, szemben a szállítókkal, kimutatásra kerültek (tehát nem lettek kifizetve). Kérdésként merült fel, pontosan hogyan kell érteni, illetve könyvelni ezen rendelkezést: "A képzett lekötött tartalékot a következő három adóévben lehet jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére feloldani"? A beszerzés fent említett könyvelésén túl kell-e még valamit könyvelni, ha igen, akkor azt pontosan hogyan?
Áru értékvesztésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
Behajtás ügyvédi irodán keresztül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk mintegy 30 magánszeméllyel szembeni követelés érvényesítésére ügyvédi irodával kötött szerződést három évvel ezelőtt. A behajtással kapcsolatos levelezést, fizetési meghagyások intézését, valamint a pénz beszedést is az ügyvédi iroda intézte (a törlesztések is az ügyvédi iroda bankszámlájára érkeztek). Az ügyvédi iroda – nagy nehezen – három év után hajlandó volt a követelésekkel, a beszedett pénzekkel elszámolni felénk. Így most adott át részünkre a végrehajtóktól az ügyvédi irodának 2-3 évvel ezelőtt megküldött nyilatkozatokat mintegy 12 darab követelés behajthatatlanságáról. Ezeket 2015-ben vezetnénk ki a könyveinkből, mivel csak most jutott a tudomásunkra a behajthatatlanság ténye a mérlegkészítésig. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: Mivel a végrehajtók 2013-2014-ben már kiadták a nyilatkozatokat a behajthatlanságról a követelésekkel kapcsolatban, így helyes-e az, hogy mivel csak most kaptuk meg az ügyvédi irodától, így 2015-ben vezetjük ki a nyilvántartásból egyéb ráfordításként? Egy adóhatósági ellenőrzés ezt kifogásolhatja-e? Vagy önellenőrizni kellene emiatt a 2013., 2014. évi adóbevallásokat, mivel 2013-2014-ben kellett volna kivezetni a követeléseket a végrehajtók levele alapján? Válaszukat előre is köszönöm.
Átsorolás tárgyi eszközök között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. december 31-éig használatban lévő termelő gépét 2015-től üzemkörön kívül helyezi. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni (bruttó érték, az üzemkörön kívül helyezésig elszámolt értékcsökkenés)? Hogyan befolyásolja ez a társaságiadó-alapot? A termelő berendezés a 13-as számlaosztályban volt nyilvántartva, amíg használatban volt.
Személygépkocsi-javítás áfája
Kérdés
Ügyfelem céges személygépkocsijában motort cseréltek szervizben. Áfás számlát kapott, és az áfának az 50 %-át vontam le, amit az ügyfelem kifogásol. Ő a 100 %-ot szeretné, ha levonnám. Továbbá a motorcserét minek könyveljem: javítás vagy felújítás, és aktiváljam rá az autóra? Az autót használtan vette három éve, a cégautóadót pedig fizetjük.
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta a következő szerint. 2015. 12. 28-án elment az ügyvédhez, aki a dokumentumokat elkészítette. Még ezen a napon a társaság házipénztárába be is lett fizetve a törzstőke összege (2,5 millió forint) készpénzben (erről is vittük a bizonylatot az ügyvédhez). A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2015/12/28; bejegyzés kelte: 2016/01/18; közzétéve: 2016/01/21; hatályos: 2015/12/28. Kérdésem az lenne, ezt hogyan kell 2015-ben és 2016-ban a könyvelésben szerepeltetni, mely főkönyvi számokra kell könyvelni? Illetve a 2015. évi beszámolóban hogyan kell kimutatni? Sürgős lenne! Köszönettel.
Bankköltség vagy igénybevett szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi bolt bankkártyás fizetést is lehetővé tesz az üzletében. A kártyás vásárlások bankszámláján való jóváírásakor az elszámoló kártyaközpont levon bizonyos százalékos mértékű összeget minden tételből, továbbá minden hó 5-én szolgáltatási díj címén havi fix összeget az aktuálisan jóváírásra kerülő összegből. Mi a helyes számviteli elszámolása ezeknek a tételeknek: mindkettő bankköltség, vagy mindkettő igénybe vett szolgáltatás, vagy valami egészen más elszámolást kell alkalmazni? Köszönettel: Rozika (könyvelő)
Tartozás-átvállalás, kötelezettség-elengedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérném szíves álláspontját. Egy kereskedelmi kft. átvállalt egy másik (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) kft. tartozását. A tartozást átvállaló kft. elhatárolta az átvett tartozást T 39 (Aktiv i.e) - K 4 Szállitó. A 2014. évben kifizetett összeget lekönyvelte: T 4 Szállító - K Bankszámla, majd ezt az összeget 88 Rendkívüli ráf. és K 39-re is könyvelte. Helyes a könyvelés? A társaságiadó-alapot meg kellett növelni a 88-ra elszámolt összeggel? Egy másik cég (kft.) tartozik egy kft.-nek hosszabb idő óta. Ezt a tartozást (áruszállítás volt az eredeti) a 2015. évben elengedték. Csak az a kérdéses, hogy a tartozó cégnél mi a helyes eljárás. Helyes-e a könyvelés, ha a rendkívüli bevételre könyvelik a szállítóval szemben? Tao-vonzata nincs? Más könyvelési lépés van-e még? Előre is nagyon köszönöm a választ.
Iratőrzés II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettem fel Önnek, melyre Ön az alábbi választ adta: http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_25_iratorzes_mmf#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Miután elolvastam a hivatkozott rendeletet, azt kell mondjam, hogy az Ön szerint előrevetített módon sajnos továbbra sem világos: átadhatom-e az ügyfelemnek pdf-ben (akármilyen adathordozón) az anyagot vagy sem? Itt fontos lenne számomra, ha Ön válaszában kitérne arra, hogy – megállapodhatok-e úgy az ügyfelemmel, hogy pdf-ben adom át az anyagot, viszont ő tudomásul veszi azt, hogy ellenőrzés esetén ki kell nyomtatnia azt, esetleg a pdf-ről a teljes anyagot? – pontosan milyen feltétel megléte esetén adhatom át pdf-ben az ügyfelemnek az anyagot ahhoz, hogy elfogadja tőle a NAV nyomtatás nélkül? Köszönöm a válaszát.
Devizás árbevétel időbeli elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 391-en, 2015. 12. 31-i árfolyamon elhatároltunk devizás árbevételt, melyet 2016-ban számláztunk ki más árfolyamon. Nyilván 2016. 01. 01-én a 391. Nyitó összegét a 931-el szemben rendezzük. (2016-ban: T 931 - K 391.) Kérdésem az, hogy a 2016-ban kiszámlázott devizás árbevétel és a 391-en szereplő elhatárolt összeg közötti árfolyam-különbözetet 2016-ban hogyan kell könyvelni? Várom válaszukat, köszönöm.
Üzletrész-adásvétel időpontja
Kérdés
Ügyfelem (kft.) mikrogazdálkodói beszámolót készít, üzletrész-adásvételi szerződést írt alá 2015 decemberében, melyben eladja üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át az új tulajdonosra. A vételár jóváírásának napja és a cégbírósági végzés is 2016. január havi. A 2015-ös mérlegben kivezethetem az üzletrészt? CsK
Romániai osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk tulajdoni részesedéssel rendelkezik egy román cégben. 2015 júniusában a román cég által közölt osztalék összege román lejben történik (taggyűlési határozat alapján). A jóváírása bankszámlánkon euróban történt júniusban. Hogyan könyveljem az osztalék előírását, jóváírását, illetve az árfolyam-különbözetet?
Negatív eredmény és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Járulék II.
Kérdés
Előző kérdésemhez lenne még, hogy azzal az összeggel hogyan számolok el, ami a jövedelem-elszámolási számlán kötelezettségként marad?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
