2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Osztalékadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű kft. osztalékot szeretne fizetni 2015. évre az adózott eredményből az egyedüli tulajdonosának, aki szintén egy magyar székhelyű kft. Kérdésem a következő lenne: kell-e osztalékadót fizetni, és, ha igen, milyen mértékűt? A tulajdonosnak, aki kapja az osztalékot, van-e közteher-fizetési kötelezettsége? Vagy csak le kell könyvelni kötelezettségként a tulajdonossal szemben, a mérlegbe beállítani, és a határozatot elkészíteni az eredmény felhasználásáról? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Zsuzsa
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban értékesítés
Kérdés
"B" Kft.-ben 90 százalékban tulajdonos "A" Kft. 2016 májusában üzletrész-értékesítés miatt "B" Kft.-ben csak 70 százalékban tulajdonos "A" Kft. A kérdésem az, hogy "A" Kft.-ben mikor és hogyan kell könyvelni a részesedés-értékesítést (figyelembe véve a 2016. évi szabályokat)? Adatok jelenleg: Fk.szám: 171 (Részesedések kapcsolt vállalkozással szemben) = 900 000 forint. Értékesítés befolyt összege: 6 000 000 forintt. Köszönettel.
Kaució elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásom bérbe adott egy vendéglátó helyiséget. A bérlő 3 havi kauciót fizetett. Április hónapban a bérlemény felmondásra került. A volt bérlő tartozik egyhavi bérleti díjjal, és 580 ezer forint gázdíjjal, amit nem fizetett ki, és addig nem írják át a mi nevünkre. A volt bérlő naponta keres, és követeli a kauciót. Hogyan járjunk el vele szemben? Hogyan kell könyvelnem a tartozásokat?
Számla teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy export-importtal foglalkozó cég most, 2016-ban kapott egy EU-s vevőjétől értesítést, hogy egy 2015. évi teljesítésről nem állította ki feléjük a számlát, akkor ezt az elmaradt számlát a cég most 2016-ban kiállíthatja, de maga a nettó érték még 2015. évi bevételnek számít majd? Esetleg elhatárolásként kell lekönyvelnem? Segítségüket köszönöm.
Környezetvédelmi termékdíj bevallásának könyvelése
Kérdés
A bevallás alapján bankszámláról kiegyenlített termékdíj összegét hogyan kontírozzuk? Köszönöm!
Kifizetőhelyi költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mely főkönyvi számokra kell könyvelni az 1 százalékos kifizetőhelyi költségtérítést? Válaszát előre is köszönöm!
Cég alapítása váltó apporttal
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2015-ben alakult egy kft. 100 százalék váltó apporttal, melynek értéke a váltó névértékének a 80 százaléka. Kérdésem lenne, hogy a mérlegben a befektetett eszközök vagy a váltókövetelések között kell szerepeltetni, illetve van-e év végén egyéb teendő ezzel a váltóval? Köszönöm.
Egyszerűsített végelszámolás
Kérdés
Végelszámolással kapcsolatos kérdésünk van, melynek szíves megválaszolását kérjük. Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. A végelszámolás időszakában veszteség keletkezett, valamint a NAV folyószámlán túlfizetés. A tag részére a veszteség és a kintlévőség miatt a bevallott, leadózott osztalékot csak részben lehetett kifizetni. Az a kérdésünk, hogyan kell lerendezni a NAV-val a folyószámla-túlfizetést és a tag felé a tartozást? Lekönyvelhetjük-e rendkívüli bevételként a tag által elengedett összeget, és rendkívüli költségnek, hogy lemondunk a NAV tartozásról? Ebben az esetben minden sorunk 0 lenne a mérlegben, és az eredmény is 0 lenne a 1671-es bevallásban. A megszűnés után a tag igényt tarthatna-e az adótúlfizetésre? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Szíves segítségüket előre is nagyon köszönjük. Molnárné
Immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény
Kérdés
Tisztelet Szakértő! A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított, adóalapot csökkentő tétellel kapcsolatosan a kérdésünk a következő lenne: Egy társaság 2013-ban értékesítette az immateriális jószágait 92 millió forint értékben, majd a keletkezett eredménnyel egyező összeget a lekötött tartalékba mutatott ki (keletkezett eredmény 92 millió forint volt). Ezzel az összeggel az adóalapját csökkentette is. 2015-ben vásárolt 92 millió forint értékű immateriális jószágot szerződés alapján. A szerződés értelmében 2015-ben az eszközök 92 millió forintos értékben, szemben a szállítókkal, kimutatásra kerültek (tehát nem lettek kifizetve). Kérdésként merült fel, pontosan hogyan kell érteni, illetve könyvelni ezen rendelkezést: "A képzett lekötött tartalékot a következő három adóévben lehet jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére feloldani"? A beszerzés fent említett könyvelésén túl kell-e még valamit könyvelni, ha igen, akkor azt pontosan hogyan?
Áru értékvesztésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
Behajtás ügyvédi irodán keresztül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk mintegy 30 magánszeméllyel szembeni követelés érvényesítésére ügyvédi irodával kötött szerződést három évvel ezelőtt. A behajtással kapcsolatos levelezést, fizetési meghagyások intézését, valamint a pénz beszedést is az ügyvédi iroda intézte (a törlesztések is az ügyvédi iroda bankszámlájára érkeztek). Az ügyvédi iroda – nagy nehezen – három év után hajlandó volt a követelésekkel, a beszedett pénzekkel elszámolni felénk. Így most adott át részünkre a végrehajtóktól az ügyvédi irodának 2-3 évvel ezelőtt megküldött nyilatkozatokat mintegy 12 darab követelés behajthatatlanságáról. Ezeket 2015-ben vezetnénk ki a könyveinkből, mivel csak most jutott a tudomásunkra a behajthatatlanság ténye a mérlegkészítésig. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: Mivel a végrehajtók 2013-2014-ben már kiadták a nyilatkozatokat a behajthatlanságról a követelésekkel kapcsolatban, így helyes-e az, hogy mivel csak most kaptuk meg az ügyvédi irodától, így 2015-ben vezetjük ki a nyilvántartásból egyéb ráfordításként? Egy adóhatósági ellenőrzés ezt kifogásolhatja-e? Vagy önellenőrizni kellene emiatt a 2013., 2014. évi adóbevallásokat, mivel 2013-2014-ben kellett volna kivezetni a követeléseket a végrehajtók levele alapján? Válaszukat előre is köszönöm.
Átsorolás tárgyi eszközök között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. december 31-éig használatban lévő termelő gépét 2015-től üzemkörön kívül helyezi. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni (bruttó érték, az üzemkörön kívül helyezésig elszámolt értékcsökkenés)? Hogyan befolyásolja ez a társaságiadó-alapot? A termelő berendezés a 13-as számlaosztályban volt nyilvántartva, amíg használatban volt.
Személygépkocsi-javítás áfája
Kérdés
Ügyfelem céges személygépkocsijában motort cseréltek szervizben. Áfás számlát kapott, és az áfának az 50 %-át vontam le, amit az ügyfelem kifogásol. Ő a 100 %-ot szeretné, ha levonnám. Továbbá a motorcserét minek könyveljem: javítás vagy felújítás, és aktiváljam rá az autóra? Az autót használtan vette három éve, a cégautóadót pedig fizetjük.
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta a következő szerint. 2015. 12. 28-án elment az ügyvédhez, aki a dokumentumokat elkészítette. Még ezen a napon a társaság házipénztárába be is lett fizetve a törzstőke összege (2,5 millió forint) készpénzben (erről is vittük a bizonylatot az ügyvédhez). A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2015/12/28; bejegyzés kelte: 2016/01/18; közzétéve: 2016/01/21; hatályos: 2015/12/28. Kérdésem az lenne, ezt hogyan kell 2015-ben és 2016-ban a könyvelésben szerepeltetni, mely főkönyvi számokra kell könyvelni? Illetve a 2015. évi beszámolóban hogyan kell kimutatni? Sürgős lenne! Köszönettel.
Bankköltség vagy igénybevett szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi bolt bankkártyás fizetést is lehetővé tesz az üzletében. A kártyás vásárlások bankszámláján való jóváírásakor az elszámoló kártyaközpont levon bizonyos százalékos mértékű összeget minden tételből, továbbá minden hó 5-én szolgáltatási díj címén havi fix összeget az aktuálisan jóváírásra kerülő összegből. Mi a helyes számviteli elszámolása ezeknek a tételeknek: mindkettő bankköltség, vagy mindkettő igénybe vett szolgáltatás, vagy valami egészen más elszámolást kell alkalmazni? Köszönettel: Rozika (könyvelő)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
