Tisztelt Szakértő! Vállalatunk új céges autót kíván vásárolni, és a régit, ami a vállalat tulajdonában van, be szeretné számíttatni az új autó vételárába. Érdeklődnék mi a könyvelés menete? Válaszát előre is köszönöm.
A számviteli törvény 77. § (1) bekezdés d) és a (3) bekezdés b) pontjai közül a kapott tao-támogatást melyik alá kell besorolni? Gazdálkodótól kapott támogatásként vagy adóhatóságtól kapott támogatásként? A mérlegkészítés időszakában kapott tao-támogatást hogyan kell elszámolni? Köszönettel: Viczkó József
Tisztelt Szakértő! Ezen válasz alapján kiegészítő kérdéssel élnék: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_25_Folyamatos_teljesites_mpp Egy 2017-2018-as időszaki elszámolás esetén, ha az adott számlát 2017-ben kézhez kaptam, a fizetési határidő is 2017-re esik (az áfa az 58. § alapján jól behatárolható, hova, melyik évre kerül, ez esetben szintén 2017). A kérdésem, melyik adóévben mutatom ki a szállítói kötelezettségek között? Szerepel már a 2017. évi beszámolómban mint szállítói kötelezettség, vagy mivel az elszámolással érintett időszak utolsó napja bőven 2018-ban van, például november 30. Így a szállítói kötelezettségem is csak 2018 novemberében keletkezik? Másik verzió: számla minden dátuma 2018., de még 2017. évi költséget tartalmaz, ez esetben melyik évben van a kötelezettség könyvelése, 2018-ban, és a költséget visszahatárolom 2017-re vonatkozóan? Köszönettel: Módis Andrea
Tisztelt Szakértő! A vízkészletjárulék adónak minősül, és 86-ra kell könyvelni, vagy a felhasznált víz bekerülési értékeként 51-re? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. szerződést köt a helyi önkormányzattal, miszerint kft. egy alvállalkozó segítségével, beruházás keretében egy konténer jellegű bérleményt hoz létre. A szerződés szerint a beruházás elkészülése után a tulajdonjog az önkormányzatra átszáll, cserébe 10 évig a kft.-nek nem kell bérleti díjat fizetnie ezen bérlemény használata után. A beruházás és a 10 év bérleti díja ugyanolyan összegű, 15 millió forint. Az alvállalkozó 15 millió forintos számlát állít ki, ezt a kft. kifizeti, majd az önkormányzat felé 15 millió forintról számlát állít ki, és ezáltal eladja részére. Viszont az önkormányzat nem fizeti, mivel a 10 év bérleti díja lesz az ellenérték. A szerződésben természetesen rögzítve van, hogy amennyiben idő előtt felmondja bármelyik fél a szerződést, akkor az önkormányzat a részarányos összeget megfizeti. Kérem segítségét a helyes könyvelési metódussal, hogyan kell helyesen könyvelnem ezen gazdasági eseményeket? Előre is köszönettel: Csaboda Melinda
Tisztelt Szakértő! Devizában kiállított szolgáltatói számla számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérném szíves segítségét. A társaság külföldi szolgáltatótól (amely magyar adószámmal rendelkezik, és a számlát 27 százalékos áfával növelten állítja ki) tárhelyszolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltató minden hónap végén kiállítja a számlát, melyen tájékoztatásul feltünteti a forintosított összegeket is, illetve a használt árfolyamot. A társaság MNB-árfolyamot használ, a szolgáltató nem, viszont az áfatörvény szerint csak annyi adót helyezhet levonásba, amennyit rá áthárítottak. Ebből minden hónapban keletkezik pár forint eltérés. Hogyan könyveljük az áfaeltérésből adódó különbözetet? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. Egy cég mezőgazdasági gépet vásárolt közösségen belüli országból, majd ezt a gépet eladta egy lízingcégnek, amelytől visszalízingelte a gépet. Kérdésem, hogy ennek az eseménynek a könyvelése hogyan történik? A gép beszerzésének, eladásának, illetve visszalízingelésének könyvelése hogyan történik? Elhatárolás szükséges-e év végén? És ha igen, az hogyan történik? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk kapcsolt vállalkozásának teherautója Magyarországon elromlott. A cég (bulgáriai) azt kérte, hogy mi vitessük el szervizbe(mentés), javíttassuk ki a teherautót, hozzuk el a szervizből. A magyar mentő/ szerviz vállakozás a mi nevünkre állította ki a számlákat, amit szeretnénk továbbterhelni a bolgár vállalkozás felé. Ilyenkor a számlázás szolgáltatásexportnek minősül, vagyis nekünk az áfát pluszban és mínuszban kell feltüntetni az adóbevallásban, vagy a magyar 27 százalékos áfával kell továbbterhelni? (A BG vállalkozó rendelkezik EU adószámmal.) A számlán fel kell tüntetni, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? A továbbterhelt költséget 81-ben, az árbevételt 92-ben kell könyvelni? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy egy civil szervezet (például egyesület) elnöke végezheti-e az egyesület könyvelését akár díjazásért, akár önkéntes munka keretében? Ha van, akkor mely törvény vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget!
Betéti társaság rendezvényeken, év végi táncgáláján történő fellépéshez ruhákat, balett cipőket vásárol, amelyek a bt. tulajdonában maradnak, azt több táncos is használhatja. Kérdésem, hogyan kell a vásárlást könyvelni, mennyi lehet az éves értékcsökkenése? Van-e egyéb kötelezettsége a bt.-nek ezzel kapcsolatban?
Kft. vásárol lakást a Balatonnál bérbeadás céljából. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy kötelező vásárolni az ingatlan mellett lévő szálloda wellnessrészlegbe 4 darab klubkártyát. A klubkártya tulajdonosa bizonyos dolgokat ingyen, bizonyos dolgokat kedvezményesen vehet igénybe. Az esetleges térítésmentes szolgáltatásokat a szálloda kiszámlázza majd a kártya tulajdonosának. A klubkártyaszerződés a kft.-vel köttetett, de meg van nevezve négy személy, melyek nem tulajdonosai és nem is dolgozói a kft.-nek, hanem külsős partnerei. Abban kérnék segítséget, hogy a klubkártyát (10 év az érvényessége) "ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jognak" (itt értékcsökkenés) vagy szolgáltatásnak (itt elhatárolva 10 évre) kell-e könyvelni. Milyen egyéb buktatói vannak még ennek az esetnek (gondolok itt a természetbeni juttatásra)?
Egy üzlet bevételét exceltáblában vezetik havonta, napi bontásban. A főkönyvben történő könyvelése dekádonként (10 naponta) egy összegben történik a pénztári számlán. Kérdésem: szabályos-e ez így? Ha nem, hogyan kellene rögzíteni? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-t megbíznak mint külső szereplőt promóciós játék megszervezésével. Beszerzi a nyereménytárgyakat, megszervezi a sorsolást, a nyertes magánszemélyeknek kiosztják a nyereményeket. A NAV felé rendezi az ehót és az szja-t. Az őt megbízó cég pedig a teljes összeget megtéríti neki, a nyereménytárgyak és a megfizetett járulékok értékét is. Kérdésem az, hogyan és hová kell könyvelni a teljes folyamatot? A kft.-n tulajdonképpen átfutó tétel az egész. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik cég a másik részére könyvelési díjat számláz ki havonta. Minek minősül ez: igénybe vett szolgáltatásnak vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek? Ugyanez a kérdés a munkavállalók kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátására. (Egészségügyi szolgáltató kft. állítja ki a számlát, éves szerződés alapján.)
Kedves Szakértők! Érdeklődnék, hogy ha a könyvelési program nem könyveli automatikusan hozzá a fordított áfás bevételhez (áfabevallás 04. sor) az áfatörvény 142 paragrafusa szerint fizetendő és levonható adót, illetve fel sem kínálja ennek lehetőségét, akkor kötelező-e ezeket utólag, vegyes tételekként mindenképpen megjeleníteni a könyvekben? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel