hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bajok a munkajogban. A Kúria is változtatna

  • Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő
1

Csorbultak a munkavállalói jogok, nőttek a munkaviszonyból fakadó kockázataik, jogellenes munkáltatói gyakorlat esetén szűkültek kártérítési esélyeik. A Kúria is változtatna a munkajogi kódexen.

Az új munka törvénykönyve (Mt.) szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat-átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között. Előbbire példa, hogy a munkaszerződésben már a munkavégzés helyét sem kell feltüntetni, a munkaviszony fennállása alatt nincsen már minden esetben joga a munkavállalónak a munkabérre vagy távolléti díjra, 6 hónapon túlmenően nem támadható már meg az a munkáltatói jognyilatkozat, melyről a munkáltató például a jogorvoslati tájékoztatást lefelejtette, illetve a munkáltató az érvénytelen jognyilatkozatait az Mt. 20. § (3) bekezdése alapján korlátozásoktól mentesen utólag is orvosolhatja.

A kockázatátcsoportosításra pedig az egyik példa a kártérítési felelősség szabályainak megváltoztatása oly módon, hogy a felelősségét a munkáltató kimentési szabályok sorával kerülheti el (nem láthatta előre, kárenyhítési hiba, rossz vagyoni helyzet stb.). A paradigmaváltás azonban a munkaviszony megszüntetésének a szabályozásában is érvényre jut. Nem csak gyengíti a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti. A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése körében a törvény tehát több tekintetben változtatott a szabályozási gyakorlaton.

Az általános indoklás úgy érvel, hogy a felmondási tilalmak rendszere a munkáltatók számára túlzott és indokolatlan tehernövekedést okozott, s azt „sem az európai országokban alkalmazott megoldások, de szociálpolitikai szempontok sem támasztották alá”. A szabályozás célja a teherkiegyenlítésen túlmenően a nagyszámú és elhúzódó munkaügyi perek számának a csökkentése volt.

A gyengülő törvényi garanciákra példa, hogy a hatályos szabályozás megszünteti a munkaerőpiacra visszatérő kismamák abszolút munkajogi védelmét, hiszen erre volt munkáltatói igény. Korábban ugyanis a gyermek 3 éves koráig az anyuka akkor sem volt elbocsátható rendes felmondással, amennyiben a munkába korábban (3 évnél korábban) visszatért. Fel lehet továbbá mondani betegszabadságon lévő munkavállaló munkaviszonyát is. A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben pedig a hatályos szabályozás megszüntette azt a 2-12 havi átlagkereset összegéig terjedő kártérítés részt, amelyre a munkavállaló a jogsértés súlyától függően jogosult volt, és amelynek szankciós jellege volt. Ennek megfelelően lényegében egyetlen kártérítési elem maradt: az elmaradt munkabér, mely a keresetindításra nyitva álló 30 napos határidőben még gyakorlatilag nincs is, ahogyan erre a Kúria rámutatott. A jogalkotó ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés következtében a munkavállalót kár – az elmaradt munkabéren túlmenően – lényegében nem éri. Amennyiben a munkáltatót a jogellenes lépéséért szankcionáljuk, az a káron szerzés esetét valósítaná meg.

A szabályozás ugyanakkor oly módon aránytalanra sikeredett, hogy a Kúria is több alkalommal megkereste a kormányzatot acélból, hogy a szabályozás változását elérje. Az Országos Bírói Hivatal által a Nemzetgazdasági Minisztériumnak tavasszal megküldött vélemény szerint a munkavállalónak nem éri meg az egyébként jogos igényérvényesítés. Azt is kiemeli az anyag, hogy még nagyobb problémát jelenthet az, hogy a jogellenes munkáltatói magatartások szankció nélkül maradnak. A Kúria véleménye szerint a hatályos joganyag ráadásul nem is differenciál a jogsértés súlya szempontjából.

Cél volt a munkaügyi perek számának a csökkentése

Nézzük ezt követően elsőként azt, hogy a jogalkotó hogyan kíván eleget tenni a Magyar Munka Terve elnevezésű programjában foglaltaknak. A munkáltatókat sújtó „túlzott és indokolatlan tehernövekedésre”, valamint az elhúzódó munkaügyi perekre azt találta ki a jogalkotó, hogy megszünteti a pereskedés mögött álló munkavállalói érdekeltséget. Ezt úgy oldotta meg, hogy fő szabályként bevezette azt, hogy amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, a munkavállaló fő szabályként nem kérhet a bíróságtól visszahelyezést, csupán kártérítést. Gondolhatnánk, hogy hát ki akar visszamenni ahhoz a munkáltatóhoz, aki így elbánt vele, hiszen a kártérítésből meg tud élni addig, amíg nem talál munkát. A jogalkotó azonban előírta, hogy az elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés összege mostantól limitált. Méltánytalannak ítélte ugyanis azt, hogy a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a bíróságok lassú ítélkezése okán évekre visszanyúlóan fizethessen kártérítést. Ezt követően arról döntött, hogy eltörli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi Mt. alapján követelhető átalány jellegű, 2-12 havi átlagkereset összegű kártérítés lehetőségét.   

Teljesült a cél: drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Nézzük ezt követően azt, hogy a megváltozott szabályok a munkaügyi perek számában visszatükröződnek-e. A hivatalos statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos igen. Sajnálatos módon azonban ez nem párosul a felek jogkövető magatartásával, így a cél elérése kétes értékű.

A bírósági fórumrendszer munkaügyi kérdésekben három fokú. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, tőlük a székhelyük szerint illetékes törvényszékekhez lehet fordulni, s utolsó szintként a Kúria jöhet számításba. Első fokon a munkaügyi perek száma évente 2000 üggyel csökkent, a 2012-es 18 ezres ügyszámról 2014-re 14 ezerre esett vissza. Ezen belül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 5100-ról 3800-ra csökkent és jelenleg az ügyek 27 százalékát teszik ki. A másodfokú bíróságokhoz a számok tanúsága alapján csupán az ügyek 10 százaléka kerül. A hatályba lépéskori 480-as ügyszámról a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 360-ra csökkent és ez az ügyek 17 százalékát teszi ki. A Kúriához minden harmadik munkavállaló fordul ezt követően. A Kúria ügyterhe évi 840 ügyről 660 ügyre csökkent. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma ezen belül 302-ről 250-re csökkent. Ez jelenleg az ügyek 37 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát az, hogy az új Mt. hatályba lépése a munkavállalók jogérvényesítését jelentősen korlátozta.  

Folyamatban van az új Mt. változtatása

A versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében a kormányzat tavasz óta tárgyal a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel a munka törvénykönyve tervezett módosításáról. A módosítás több lábon áll. Egyrészt Magyarországgal szemben jogsértési eljárások is folynak (például készenléti jellegű munkakör), melyek jogszabály-módosítást is igényelhetnek. Másrészt a kormányzaton belül is felvetődött a törvény módosításának a szükségessége, melyről részleteket nem kívántak a szociális partnerekkel közölni. A harmadik pillér pedig a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások, melyekre korábban utaltam. Jól jellemzi a változás irányát az a felvetődő javaslat is, mely szerint a jogellenesen munkaviszonyt megszüntető munkáltatók elrettentését közérdekű bírsággal, semmint kártérítéssel kellene helyre állítani. Szerencsére ez nem a kormányzat, hanem egy a jogalkotásban szerepet játszó szellemi műhely javaslataként fogalmazódott meg. Bármit is hoz az ősz, a munkavállalóknak túlzott optimizmusra nincsen okuk.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
lipót

Furkósbotkormány...

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Súlyadó

Szipszer Tamás

adószakértő

Üzletrészbevonás kiva hatálya alatt

Szipszer Tamás

adószakértő

Pótbefizetés kft.-nél

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X