2321 találat a(z) járulék cimkére

Tiszteletdíj járulékvonzata Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kft. vezető tisztségviselőjének a 15 százalék szja, 7 százalék egészségbiztosítási, 10 százalék nyugdíjjárulék levonása után fizetünk tiszteletdíjat. Egy főnél viszont viszont a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása sem történik meg. Nem tudok rájönni, hogy miért. Kérem szíves segítségüket abban, hogy a tiszteletdíjból mi okból kerülhet sor fenti járulék figyelmen kívül hagyására. Úgy tudtam, hogy csak nyugdíjas munkavállaló esetében maradhat el a 3 százalék pénzbeli, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék levonása. Az érintett munkavállaló férfi és csak most 61 éves. Köszönettel

Járulékfizetés a társaságoknál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.

Többes társas vállalkozó Kérdés

Kft.-tag ügyvezetőként munkaviszony keretében végzett munkát 2017. december 31-éig. 2018. január 1-jétől Ausztriában, egy osztrák cégnél lép munkaviszonyba, Ausztriában biztosított lett, a járulékokat ott fizeti, rendelkezik A1 igazolással. A magyarországi kft.-nél 2018. január 1-jétől az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében, díjazás nélkül látja el. Kérdésem, hogy a magyarországi kft.-nél, mint társas vállalkozó után kell-e járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni?

Vállalkozói kivét II. Kérdés

Köszönöm a választ, de nem ez volt a kérdés. Lehet, hogy nem volt pontos a kérdés feltevése. Az a kérdés, hogy december hónapra a NAV követelheti-e a december hónapban lekönyvelt összeg után a járulékokat, mikor azokat a vállalkozó év közben már megfizette, ráadásul a kötelező szintet meghaladó összegben? A vállalkozó havonta megfizette a kivét utáni személyi jövedelemadót is.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 1954 augusztus elején született főállású egyéni vállalkozó, annak a ténynek a bekövetkeztétől, hogy betölti a 63. év és 183. napot (ami 2018 februárjában megtörténik), a 184. napon kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül? És a 183. nappal a 18T1041 nyomtatványon ki kell jelentkeznie a biztosítottak közül? És a 184. naptól csak a kedvezőbb (7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy ha katás, akkor 25 ezer forintos) járulékfizetésre kötelezett (a legalább minimálbérhez kötött járulékok helyett)? Vagy a kijelentkezéshez, a kedvezőbb járulékfizetéshez meg kell várnia a nyugdíjbiztosító igazgatóság határozatát, hogy mikortól folyósítják a nyugdíját, és csak akkor jelentkezhet ki? És, ha egyáltalán még be sem adta a nyugdíjazási kérelmét a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz, az változtat valamit a kiegészítő tevékenységű vállalkozói státus megítélésén? Ekkor a 184. naptól nem minősül kiegészítő tevékenységűnek, és nem fizethet kedvezőbb összegű járulékokat? A sok kis kérdésemre, a külön-külön, teljeskörű válaszait előre is köszönöm.

Őstermelő – bt. kapcsolata II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönöm korábbi, azonos című kérdésemre adott válaszát, de még egy kérdésem lenne az alábbi témával kapcsolatban: ha a családi gazdaság tagjai bt.-t alapítanak, akkor kinek, hol kell járulékot fizetnie maga után, hogy biztosított legyen? Köszönettel: V.Gabriella

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó az ellátás mellett folytathatja-e a vállalkozását? Ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Tisztelettel: Benkéné

Gyes mellett őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkaviszonyból gyesen lévő anyuka őstermelő is. Származott ebből árbevétele. Mivel fizetés nélküli szabadságon van, bár nem kérte papíron, de a gyes igényét a munkáltató közreműködésével adta be. Őstermelőként biztosított lesz, és meg kell fizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm.

Kell-e járulékot fizetni? Kérdés

Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak sajnos már több mint egy éve nincs bevétele, viszont a "főállású", személyesen közreműködő beltag után a minimálbér szerinti járulékokat és adókat fizeti a cég. Ezen szeretnénk változtatni. Két megoldásban is kérném a véleményét. Az első megoldásnál járható út lehet-e, hogy a betéti társaság társasági szerződését akként módosítanánk, hogy a beltag mind az ügyvezetői, mind személyes közreműködői feladatait munkaviszony keretében látja el? A munkáltatói jogok gyakorlását pedig kizárólag a beltag munkaviszonyára tekintettel a betéti társaság kültagja látja el. A szerződésmódosítás után a beltag munkaviszonya heti 2 óra lenne (ez van a gyakorlatban is, hiszen nem végeznek tevékenységet), és ennek alapján fizetnék a járulékokat, adókat. Kérném ezen megoldásnál térjen ki nemcsak a társasági jogi, hanem a NAV ez irányú álláspontjára, gyakorlatára is! A másik lehetséges megoldás – amit akár az előző megoldással együttesen szeretnénk alkalmazni – az, hogy a társaság a kiva adózási módot választaná, mely esetben tudomásom szerint nem vonatkozik a kivafizetési kötelezettség a tagra, legalább a minimálbér erejéig. (A 13 százalékos mértékű kivára gondolok), miután nincs jövedelemkifizetés. Gondolom, megmarad viszont ebben az esetben is a minimálbér szerinti nyugdíj- és munkarőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönettel !!

Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban Kérdés

Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Egyszemélyes kft. tulajdonosa (tagja) egyben az ügyvezető is. Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, illetve egyéb más jogviszonyból biztosítása. Kizárólag az egyszemélyes kft.-ben van jogviszonya. A társasági szerződésben meg van határozva, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Kérdésem, hogy ez esetben a kft. ügyvezetőjének hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 1. Az ügyvezető heti kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. 2. Az ügyvezető az egyedüli tag a kft.-ben, minden más tevékenységet ő lát el, ezért díjazásban nem részesül. Kérdésem, hogy – a tag (aki egyben ügyvezető is) melyik jogviszonyára tekintettel válik biztosítottá? – biztosítottá válik-e, mint társas vállalkozó, vagy munkaviszonyára tekintettel és arra, hogy nem vesz fel jövedelmet, mint társas vállalkozó nem válik biztosítottá, és ezzel együtt nem köteles a társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetésre?

Nyugdíjas munkavégzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyugdíjastól, aki már az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, milyen járulékokat vonhatnak le, ha munkaszerződéssel (munka törvénykönyve szerint) foglalkoztatják? Továbbá mi az a pontos összeghatár, ami felett már megvonják a nyugdíját is? Köszönöm a válaszát!

Megbízásban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas tébéje Cikk

Megbízási jogviszonyban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas járulékai és szolgálati idejéről kérdeztek olvasóink. Kérdéseikre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Vállalkozói kivét Kérdés

Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Főállású egyéni vállalkozó az év során az elvárt minimumnál nagyobb összegben vallotta be az 58-as nyomtatványon a járulékokat és a szociális hozzájárulást. A vállalkozói kivétet azonban csak december hónapban – egy összegben – könyveltük le, természetesen olyan összegben, ami belefért a a 12 hónapban bevallott összegbe. Helyes ez az eljárás? Köszönettel: Zalka Ferenc

Bevallás adóról, járulékokról és egyéb adatokról Esemény

Járulékfizetés Kérdés

A kft. ügyvezetését megbízásos jogviszonyban ellátó személy – aki nem tagja a kft.-nek, nincs egyébb jogviszonya és jövedelme – a minimálbér 30 százaléka alatti havi megbízási díjat kap. Kérdés, hogy csak a ténylegesen felvett megbízási díj után fizeti a személyi jövedelemadót, és a kft. ez után fizeti a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást? Vagy utobbiak esetében a minimálbér vagy garantált bér százalékában fizeti a közterheket?