A diákstátusz mind az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, mind pedig – keresőtevékenység folytatása esetén – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget közvetlenül érintheti. Ugyanakkor az egyes jogviszonyokban más-más feltételekkel, illetve időtartamban vehetjük figyelembe a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt. A következőkben most ezt tekintjük át.
Üdvözlöm! Heti 36 órát meghaladó munkaviszonyom mellett egyéni vállalkozó is vagyok. Átalányadózást választottam, a jövedelmem a bevétel 60%-a. Hogyan kell bevallani a jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot? Milyen nyomtatványon, és milyen határidővel kell bevallani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk férje balesetben elhunyt ,és szeretnénk a temetés költségeihez hozzájárulni. Nincs kollektív szerződésünk. A munkavállalónak fizetett összeg valóban adó- és járulékmentes? Valamint a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetés terheli? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Lengyel magánszemély részére szeretnénk megbízási díjat kifizetni Ukrajnában elvégzett munkáért, mely szakértői feladatok ellátására vonatkozik. Kifizetőként milyen járulékfizetési kötelezettsége van társaságunknak a megbízási díj kapcsán? Válaszát előre is köszönöm!
Önkormányzatunk egy román állampolgárral szeretne megbízási szerződést kötni és egy egyszeri alkalomra megbízási díjat fizetni. A megbízott Romániában biztosított, ott él, ott dolgozik. A kérdés az, hogy román állampolgár esetén szükséges-e Magyarországon a megbízottat terhelő adóelőleget, járulékokat levonni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki Ausztriában is egyéni vállalkozóként végez gazdasági tevékenységet. Ausztriában fizeti járulékait. Kell-e Magyarországon is járulékokat fizetnie, vagy elég, ha kér egy igazolást az osztrák biztosítótól, ezzel igazolva a jogviszonyát?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a szakvéleményét: Egy magyarországi székhelyű kft. Ausztriában leányvállalatot létesített. A magyar kft.-nél dolgozó munkavállalók havi 15 napot Magyarországon, 5 vagy 6 napot Ausztriában dolgoznak csekély értékű bejelentéssel, ami Ausztriában adómentes. Ezt a bért részükre az osztrák cég számfejti és fizeti mint bér. A1 párhuzamos munkavégzésre szóló igazolással rendelkeznek a munkavállalók. A kérdés az, hogy az osztrák cégnél számfejtett adómentes bérként kifizetett juttatás után keletkezik-e a magyar cégnek, vagy a munkavállalóknak Magyarországon bármilyen adófizetési kötelezettsége? Szóbeli NAV tájékoztatás alapján az ügylet helyes megítélése: a Magyarországon kifizetett 15 napra eső bér után a munkáltató megfizeti az összes járulékot és adót, az osztrák adómentes bért külföldi adómentesként kell szerepeltetni. Van-e bármilyen ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak, illetve az érintett munkavállalóknak? Köszönettel: Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy nem kezdő őstermelő az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti a járulékát és ez az alap több mint a minimálbér, akkor elegendő-e a minimálbér összegét alapnak beírni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállalók után nem kell járulékokat fizetni. A foglalkoztatónak milyen bevallási kötelezettsége van ez ügyben? A havi 08-as nyomtatványt már nem kell beküldeni? Hogyan jelzi a levont adóelőlegeket? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy középiskolai alapítványnál tanév végével emlékérmet adnak a legjobb tanulóknak és tanárok munkáját is ezzel ismerik el. Ezt az alapítvány fizeti, költségeit vállalja. Az emlékéremmel együtt pénz összeget is átadnak. Ez adóköteles-e, az alapítványnak kell-e járulékot, adót fizetni utána? Az átadott pénzösszeg nagyobb, mint a minimálbér 10 százaléka. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Munkavállalóinkon kívül szakértők is elkísérik kollégáinkat munkaügyi és egyéb konferenciákra, ugyanannyi napidíjat kapnak a külsős szakértők is, mint a munkavállalóink. Munkavállalóinktól minden járulékot levonunk, és a 08 bevallás 302. sorában szerepeltetjük a 2 kódkocka jelölésével. Szakértők esetében mi a helyes eljárás? Jövedelem szempontjából milyen kategóriába sorolható? Járulék szempontjából miket kell tőlük levonni, a 08 bevallás melyik sorában kell szerepeltetni, kell-e jelenteni a 1041-es bevalláson? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelt Szakértő!.
Tisztelt Szakértő! Nagyon furcsa esettel találkoztam mint könyvelő. Egy alapítvány támogatott projektekhez alkalmaz munkaviszonyos dolgozókat, illetve nem számlaképes, önálló tevékenységet végző megbízási díjasokat. A támogató az adott projekt elszámolásban nem fogadta el a 2018. évben ténylegesen kifizetett személyi jellegű juttatásokat abban a mértékben, ahogy a dolgozónak kifizetésre került. Most, 2019-ben a munkáltató/kifizető előző évre visszamenőleg módosítaná, csökkentené a munkaszerződésekben szereplő bért, illetve a munkaviszonyt megbízási szerződéssé kívánja alakítani. Jogilag is aggályosnak tartom a tervezett módosításokat. A 2018. évről kiadtuk a jövedelem igazolásokat, a magánszemélyek adóbevallást nyújtottak be, A havi járulékbevallásokat elküldtük, az alapítvány éves beszámolóját is elküldtük. Mindenképpen lezárt évről beszélünk! Törvényesen meg lehet csinálni a tervezett munkaszerződés-módosításokat? Ez alapján lehet utólag csökkenteni a felvett bért? Új igazolásokat kiadni? Újra zárni az évet a számvitelben? Sok kérdésem van, tudom. Kérem szíves válaszát! Köszönettel: Kungl Mária
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya 2019.12.31-én megszűnt. 2019. május hónapban végelszámolás miatt ösztönző kifizetése történik. A 2019. évben kifizetésre kerülő jövedelemből a 2018. évi jogszabályok szerint kell ebben az esetben levonni a járulékokat? Köszönöm:
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték