Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Háziorvosi betegellátást végző bt. beltagja eddig tagsági jogviszonyára tekintettel vett ki jövedelmet, fizette a járulékokat. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látta el, 0 forintért. Mostantól a bt. ügyvezetését munkaviszonyban fogja ellátni. A betegek ellátása is az ő feladata, egy fő általános asszisztens alkalmazott van még a bt.-ben. Kérdéseim: amennyiben a most induló munkaviszonyra tekintettel munkabért realizál, és ennek alapján történik a járulékok fizetése is, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a bt. tagsági jogviszonyára vonatkozóan? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Saját jogú nyugdíjas betéti társaság beltagjaként háziorvosként tevékenykedik. Egyéb jövedelme nincs, a bt.-ben két asszisztenst foglalkoztat. A társasági szerződésben nem szerepel, hogy az üzletvezetés munkaviszonyban látja el. Kérdésem, hogy a társaságnak milyen járulékokat kell levonnia a részére kifizetett összegekből, illetve ez változik-e január 1. után? Köszönöm válaszát!
2019. 01. 01. nappal a Tbj. 37/A § f) pontja kiegészül: "Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó f) * foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát. Kérdés: A gazdasági társaság saját jogú öregségi nyugdíjas tagja, aki az ügyvezetői és minden más feladatát az Mt. szerinti munkaviszonyban látja el, 2019.01.01. napjától köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Minden feladat Mt. szerinti munkaviszonyban történő ellátása esetén kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozónak minősül-e a gazdasági társaság öregségi nyugdíjas tagja? Tisztelettel: Fehér Andrásné
Egyéni vállalkozó szeretne 2019.01.01. napjától katás lenni, de van egy fő alkalmazottja is. A kérdésem az, hogy az alkalmazott után is a kata szabályai szerint kell adózni, vagy a kapott bér után kell leróni a közterheket (szja, járulék, szocho)?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném szakértői válaszukat. Egyéni vállalkozó katás ügyfelemnek jelen pillanatban van egy főállású munkahelye, mellette pedig a saját kft.-jében 4 órás munkaviszonya. Katásként igy jelen pillanatban, mivel nem minősül főállásunak havi 25 ezer forint járulékot fizet. Jövő évben váltani szeretne, felmond a munkahelyén, ahol heti 40 órás munkaviszonyban áll, és csak a katás vállalkozása és a kft. maradnak. Ezzel kapcsolatos a kérdésem: hol minősül majd főállású biztosítottnak. Mondhatom-e azt, hogy katásként havi 50 ezer forint járulékot fizet, és a kft.-ben (ahol alapító tag is, 50 százalékban tulajdonos)továbbra is heti 20 órában látja el a munkáját. Vagy köteles a kft.-ben legalább a garantált bérminimum után megfizetni a járulékokat? Köszönettel: Ötletmozaik Kft.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó dec ember 1-jétől nyugdíjas, december 2-ától munkaviszonyos, egyébként evás munkaviszonyos volt december 1-je előtt. Hogyan kell bejelenteni és milyen nyomtatványon a jogviszonyát, és hogy kell utána fizetni a járulékokat, és a 7320 forintot? Válaszukat előre köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném segítségüket: Egy kft-.nél tulajdonosváltás történt, melyről tagi határozattal és üzletrész-átruházási szerződéssel rendelkezünk, jómagam vagyok az új tulajdonos. Az átruházással ez a kft. egyszemélyes kft.-vé vált Én egy másik kft.-ben is rendelkezem heti 20 órás munkaviszonnyal. Kérdésem a járulékfizetésre vonatkozik ebben az esetben az általam vásárolt kft.-ben lehetek-e munkaviszonyos ügyvezető (szintén heti 20 órában), ha a vásárláskor készült tagi határozat és üzletrész-átruházási szerződés sem tartalmaz kikötést az ügyvezető jogviszonyára vonatkozóan? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Megszunik_a_jarulek__ki_fizeti_a_nyugdijas__FW7754 A fenti cikkre hivatkozva azt szeretném kérdezni, hogy a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját kapó alkalmazott sem fizet jövőre csak 15 százalék szja-t a munkabéréből? Saját jogú nyugdíjasnak minősül-e? Köszönettel Budai Krisztna
T. Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a saját jogú nyugdíjas polgármester 2019. január 1. napjától jogosult-e járulékkedvezmények igénybevételére, vagyis csak az szja-kötelezettséget kell teljesítenie?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssekkel fordulok Önhöz: 1. A kft. 50 százalékos tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a kft.-ben, személyes közreműködése nincs, és más munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban áll. A kft.-ben elégséges-e, ha csak a heti órás munkaviszonyra számfejtett munkabér alapján fizeti meg a járulékot? 2. A kft.-ben az 1. pont ügyvezetést heti 6 órás munkaviszonyban látja el, személyesen nem működik közre, és mellette más munkáltatónál van egy 30 munkaviszonya még. A két munkaviszony összeszámítható-e? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 3. Ha heti 30 órás munkaviszonya mellett a kft.-ben csak heti 5 órában személyes közreműködést munkaviszonyban lát el, és nem ügyvezető, hogyan alakulna a járulékfizetési kötelezettsége?
Másodállású egyéni vállalkozó (informatikus) szeretné bővíteni a tevékenységét, "frissítő masszázs" tevékenységgel. Erre tanfolyamot végzett alkalmazottat foglalkoztatna, aki szintén csak másodállásban, napi két órában végezné ezt a szolgáltatást. Kérdésem: életszerű-e ez a jogviszony így, és milyen, hány százalékos járulékot kellene fizetnie az alkalmazott után, ha a leendő alkalmazott 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik?
Tisztelt Szakértő! 2018 júliusától a nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyát nem kell megszüntetni, viszont a T1041-en át kell jelenteni 3110-es kódra munkaviszonyban álló nyugdíjasra. Az időpontokkal nem vagyok tisztában. Ez évben például még július előtt volt egy dolgozónk, aki nők 40-nel gondolt nyugdíjba menni. Ki is lépett, aztán kiderült, hogy nem jogosult nyugdíjra. Szóval azzal nem vagyok tisztában mikor és milyen dátummal jelentsem át a T1041-en. Megvárjam a határozatot és önrevíziózzak számfejtésnél? A T1041-en meg utólag jelentsem. Én inkább levonnám a járulékokat a határozat kézhezvételéig, mint nyugdíjasként kezelem és a végén meg nem is állapítják meg. Mi a helyes joggyakorlat ez ügyben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019.01.01. napjától nem kell járulékot vonni a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély keresetéből. Attól a nyugdíjastól, akit munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az ekho szabályai szerint adózik, milyen közterhet vonnak? A 11,1% ekho 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot tartalmaz. Az ő esetükben is csökken a levonás mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem, aki kft.-jének a vezetője, 2009.01.01-től nyugdíjas lett. Ezt a nyugdíjat 2012.01.01-től "szolgálati járandóság"-nak minősítették át, és attól kezdve kötelezővé tette a törvény, hogy a garantált minimálbér után valamennyi levonást fizesse meg a cég. Ez nemcsak szochóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, hanem a nem létező bérből eszközölt 18,5%-ra is, ami 2018-ban havi 41 064 forint. Kérdésem: mivel az ügyvezető bére 0 forint,az összes levonás költségként elszámolható-e? Nem egységes állásfoglalást olvastam erről az internetes fórumokon Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel