Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! 2015.03.15-én, "Járulékot spórolhatnak a kft. tulajdonosok: mit mond a bíróság?" címmel megjelent cikkében, a kapcsolt munkakörről a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1. számú végzésére hivatkozik. Ezt a végzést hónapok óta keresem, lenne olyan kedves, meg tudná osztani velem, vagy azt, hogy hol találom meg teljes terjedelmében? Előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, magyar illetőségű személyt egy holland társaság igazgatósági tagjává választották. A cég az igazgatóinak tiszteletdíjat kíván fizetni, az igazgatósági tiszteletdíj éves szinten került megállapításra, és kb. 10 millió forintos nagyságrendű. Az igazgatótanácsi feladatok csak néhány napi személyes munkavégzést igényelnek tőle, így Hollandiában jellemzően csak néhány napot tölt el évente. A magyar-holland kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az ilyen típusú jövedelmek adóztatási jogát egyértelműen Hollandiához rendeli. Bizonytalanok vagyunk viszont a társadalombiztosítási járulékok megítélésében. Holland társadalombiztosítás szerinti jogviszony álláspontunk szerint nem jön létre. A magyar igazgató a magyar társadalombiztosítása érvényességét A1 nyomtatványon igazolja a holland kifizető felé. Kérjük írják meg, hogy a fenti esetben a magyar társadalombiztosítási jog alapján biztosítási jogviszony létrejön-e, ami alapján a holland társaság által fizetett tiszteletdíj után kell a magyar igazgatónak saját maga kellene megfizetnie a magyar járulékokat? Segítségüket előre is megköszönjük.
A pénzügyminiszter T/2931 számon a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslata (Javaslat) több ponton tartalmaz módosítást, pontosítást melyek ismerete szükséges a rövid és hosszú távú külföldi kiküldetéseken dolgozó járulék és szocho kötelezettségének meghatározásánál. A módosító javaslatok egy része hatással van a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók adó- és járulékkötelezettségére is. Az alábbiakban olvashatják az erről készült összefoglalót.
Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Leszázalékolt őstermelő dolgozhat-e mint őstermelő a férjével, aki már nyugdíjas őstermelő, ha igen, vannak-e korlátok? És miket kell fizetni utána? Köszönettel: Bakonyváriné
Tisztelt Cím! Abban a kérdésben kérném segítségét, hogy öregségi nyugdíj mellett hogyan lehet foglalkoztatni? Továbbá kell-e bevallást készíteni és járulékot befizetni? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)? Segítő közreműködését köszönöm.
Ki jogosult gyodra, azaz gyermekek otthongondozási díjára? Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára újabb részleteket közölt az MTI-vel az ellátási formáról, amelyről még szerdán döntött a kormány.
Egy kft. tulajdonosa száz százalékban egy másik kft. A társasági szerződés szerint az ügyvezető (akinek nincs részesedése egyik kft.-ben sem) feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Az ügyvezetőnek máshol nincs munkaviszonya. Helyes-e, ha megbízási díjként 25 ezer forintot fizetnek, míg a tényleges működést nem kezdi meg a cég, vagy van olyan kötelezettség, hogy a minimálbér alapján kell járulékot fizetni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Adott egy kft., melyben két testvér a tag. Villanyszerelő munkát végeznek Ausztriában két hónapon át. A minimálbér után fizetik Magyarországon a járulékokat. Kérdés: a kéthónapos ausztriai munka járulék szempontból eredményezhet-e kötelezettséget Ausztriában? A kiküldetés szabályai egyáltalán alkalmazhatók ez esetben például A1-es igazolással? Ha nem, akkor osztrák járulékokat kellene fizetni? Mi a járulék alapja ez esetben?
Tiszelt Szakértő! Egy alakuló kft. tagja (sehol máshol, semmilyen egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik) a legkedvezőbb járulékfizetés érdekében szeretné megtudni, hogy milyen jogviszonyban lássa el feladatát. Ő legyen-e az ügyvezető? Ha ő az ügyvezető 4 órás részmunkaidős munkaviszonyban bruttó 69 000 forintért, akkor keletkezik-e egyéb jogviszonya, ami miatt legalább a minimálbér után fizetnie kell? „A” verzió szerint csak 4 órás ügyvezető és egyéb tekintetben nem működik közre személyesen, „B” verzió szerint külsős ügyvezetőt bíz meg megbízási szerződéssel, és 4 órás munkaviszonyban dolgozna bruttó 69 000 forintért. Induló vállalkozásként a cél, hogy a legkisebb adó- és járulékteher mellett kezdhessen. Válaszát köszönöm!
Két családi kft.-ben vagyok tulajdonos, az egyikben 40 órás munkaviszonyban vagyok bejelentve. A másik kft. evás, onnan csak osztalékkivét van, innen könyvelési, tanácsadási tevékenységet számlázok. Szüleinktől örököltünk egy bt.-t, beltag a testvérem (40 órás munkaviszony alapján biztosított máshol), én kültag vagyok. Szeretném a munkaviszonyomat felmondani és a kata alatt működni tovább. Egyik opció a bt.: jól gondolom, hogy itt elég utánam fizetni a katát, a testvérem után nem kellene? Mivel van a bt.-ben vagyonnövekmény, és nem szeretném most az áttérés miatt leadózni, felmerült bennem az egyéni vállalkozás is. Valahol azt olvastam, hogy ha egyidejűleg társas vállalkozó valaki és katás egyéni vállalkozó is, a társas vállalkozása alapján köteles megfizetni a járulékot, és csak kiegészítő katás egyéni vállalkozó lehet. Ez így van? Mi van akkor, ha a bt. lesz katás? Az is társas vállalkozás, én onnan vállalnám az emelt összegű kata fizetését. Ha valamire még figyelnem kell, megköszönöm, ha felhívják rá a figyelmem.
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, ha teljes jogú nyugdíjas munkaviszonyban osztalékot vesz fel, csak 15 százalék szja-fizetési kötelezettsége lesz 2019-től? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek megszűnt a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Van egy betéti társaság, ahol kültag, napi 2 órás munkaviszonyba van bejelentve. Azonkívül van egy kft., ahol szintén tag és önálló képviselő is. Itt két tag van, a másik tagnak egy másik kft.-ben van jogviszonya. A kft.-ben eddig mint máshol főállással rendelkező tag volt bejelentve. Mivel megszűnt a munkaviszonya, a kérdésem, hogy hogyan kell a kft.-be a változást bejelenteni? Ott most főállású tag lesz? A járulékokat meg kell fizetnie? A kft. jelenleg nem működik, ezért ha meg kell fizetni a járulékot, akkor a bt.-ben fizetné meg, de a kérdés, hogy ilyen esetben, amikor nem működik egy kft. meg kell-e fizetni? Vagy maradhat a bt.-ben a 2 órás munkaviszonya, mert a bt. sem működik annyit, hogy 8 órát kellene dolgozni benne. Várom válaszukat.
Egy kft.-nek két nyugdíjas tagja egyben katás egyéni vállalkozó is, és beszámláz a saját cégének. Az egyik tag mint katás vállalkozó megbízási szerződés alapján ügyvezetői feladatokról állít ki számlát a cége felé. A másik tag – szintén megbízási szerződés alapján – ügyviteli feladatokról állít ki számlát mint katás vállalkozó a saját kft.-jének. Egyik tag után sem fizet semmilyen járulékot vagy adót a kft. Rendben van ez járulékfizetés és adózás szempontjából? Nem merülhet fel a színlelt szerződés kérdése? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték