Adott egy kft., melynek kettő, cégbíróságon bejegyzett ügyvezetője van. Az egyik az ügyvezetőség mellett egyéni vállalkozó, de a választása szerint a kft.-ben fizeti meg a járulékait. A másik ügyvezető nyugdíjas családi gazdálkodó, mezőgazdasági őstermelő. Kérdésem az lenne, hogy a nyugdíjas őstermelőnek meg kell e fizetnie az ügyvezetőség után a 7320 forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a külföldi tulajdonost tagi jogviszonyban foglalkoztatja. Magyarországon egy másik kft.-ben szintén megbízási jogviszonnyal ügyvezető. A kérdésem az lenne, hogy ha van adóazonosító száma, taj száma, minden járulékot vonni kell tőle, függetlenül attól, hogy osztrák állampolgár? Köszönettel:
Alapfokú egyetemi tanulmányait befejező magyar állampolgár felvételt nyert brit nappali mesterképzésre. Van-e itthon biztosítása, kell-e bármilyen járulékot fizetni utána? Külföldön biztosítva van?
Tisztelt Szakértő! A 08-as járulékbevallás M/7 lap 399. "Őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett összeg" sorában kizárólag a felvásárlási jegyen szereplő érték feltüntetendő? Ha az őstermelő az általános szabályok szerint számolja el az áfát, és a terményeladásról számlát állít ki, akkor a beszerző cégnek a járulékbevallásban fel kell tüntetnie a számla nettó értékét? A beszerző ebben az esetben mi alapján dönti el, hogy a számlaérték mely része származik őstermelői tevékenységből, saját gazdaságból?
Egy kft. díjazás nélkül megbízott egy korhatáros nyugdíjast a cég ügyvezetésével. A cég az elkövetkezőkben nem fog tevékenységet végezni. Jól értelmezzük, hogy ilyenkor nem kell 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és egyéb más járulékot fizetni? Illetve a '08-as bevallást nullásan kell beadni? Válaszát előre is köszönöm: Matyi
Tisztelt Szakértő! A következő eset merült fel: Adott egy őstermelő, akinek nincs bevétele egész évben csak decemberben lesz, mert akkor lesz az elszámolás azzal a mezőgazdasági céggel, amely műveli a földjét. A betétlapját április 1-jétől érvényesítette, mert elfelejtette március 20-áig ezt megtenni. Egyébként ápolási díjat kap egész évben, így van biztosítási jogviszonya. A kérdésem az, hogy kell-e a 2. és a 3. negyedévre járulékot fizetnie? Vagy elegendő csak a 4. negyedévben, amikor bevétele lesz? A járulékot amúgy az előző évi bevétel 20 százaléka után fizetné, mert nem érte el a 8 millió forintot. Azért gondolom hogy csak a 4. negyedévben kellene járulékot fizetni, mert valahol azt olvastam hogy az ápolási díj megléte mellett csak a bevétel szerzésekor kell járulékot fizetni. Tehát a kérdésem az, hogy kell-e járulékot fizetni az év során? Köszönöm előre is a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes, magyarországi kft., ahol a társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát. Az ügyvezető külföldön (nem EU tagállamban) főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve ugyanitt lakik az év több mint felében. A kft. megnyert egy pályázatot, aminek keretében az ügyvezető és +1 fő részére kifizetett bérköltségre kapnának támogatást. A kérdésem az lenne, hogy be lehet-e jelenteni heti 40 órás munkaviszonyba az ügyvezetőt úgy, hogy közben a külföldi munkahelye is megmarad? Nem okoz gondot, hogy ténylegesen – fizikailag – nem belföldön látja el a feladatát? A külföldi tartózkodási hely miatt az ügyvezetőként kapott jövedelme a magyar szabályok szerint adózik vagy össze kell vonni a külföldi jövedelmével és ott kell utána adóznia? Válaszát előre is köszönöm!
A Magyar Közlöny 117. számában kihirdetett évközi adócsomag egyes passzusait már a kihirdetést követő naptól, azaz 2018. július 26-ától alkalmazni kell. Ezek közül a társadalombiztosítást érintő szabályokat ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezető (vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos) tagjának, aki nem működik közre személyesen a társaság életében, jövedelmet nem vesz ki a cégből, de nincs máshol biztosított jogviszonya, van-e minimum járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, vagy csak magánemberként kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük! Üdvözlettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A dolgozót, amikor nyugdíjba megy, így is ki kell léptetni (tehát megszűnik a biztosítási jogviszony), majd újra felvenni, mint nyugdíj melletti munkavállalót? Mivel semmilyen járulékot nem fizet ilyenkor, azért az egészségügyi ellátás természetesen megilleti? Köszönöm válaszát.
A külföldi jogviszonnyal is rendelkező személy magyarországi biztosítási kötelezettségének megállapítása általában rutinszerűen történik, ugyanakkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyes magyarországi ellátásokra jogosultságot, illetve a vállalkozóként történő biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget miként érinti a külföldön fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony.
Cégünk 2018. július 01-jétől Hűség prémiumot vezet be, melynek mértéke a cégnél eltöltött idő függvényében kerül megállapításra. A prémium összeg előre havi bontásban, előleg jogcímként kerül kifizetésre a munkavállalók részére. Havi kifizetett összeg mértéke: bruttó 23 500-55 000 forint között alakul. Ennek kifizetéséhez a munkavállaló munkaszerződés-kiegészítés aláírásával vállalja, hogy 365 napon belül munkaviszonyát nem szünteti meg. Amennyiben igen, úgy az addig kifizetett nettó összeget kamatmentesen vissza kell fizetnie. Kérdésem a következő: a munkavállaló aláírja a munkaszerződés-kiegészítést, vállalva a feltételeket, de 10 hónap múlva megszünteti a munkaviszonyát. Az aktuális bérből a prémium előlegnek csak egy részét tudjuk visszavonni, a fennmaradó összeget készpénzben befizeti a pénztárba. Van arra lehetőség, hogy a készpénzben visszafizetett összeg járulékait a cég visszaigényli? Ha igen, milyen formában?
Olvasóinktól gyakran kapunk a kisadózók tételes adófizetésével és az ehhez fűződő társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbi cikkben ezekre építve mutatjuk be a gyakorlatban többször felmerülő problémákat, kitérve a családtámogatási kérdésekre is.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag külföldi (iráni állampolgárságú) magánszemélyek (3 fő) alapítottak egy kft.-t Magyarországon. Ketten közülük egyben önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők is lettek. Magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Egyikuk saját államában (Iránban) vállalkozóként tevékenykedik, másikuk tanuló még. Kell-e erről, és ha igen, akkor milyen igazolást beszerezni? Kérdésem továbbá, hogy Magyarországon létrejön-e a biztosítási jogviszonyuk, és ha igen, milyen járulékalap után, milyen adókat, járulékokat kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Az alábbi cikkhez idézett mondatával kapcsolódóan lenne kérdésem: Csed mellett vállalkozna? Így lehetséges Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő 2018.06.18., 12:51 Frissítve: 2018.06.18., 12:50 1 (Gyed mellett..) Ebből az is következik, hogy társadalombiztosítási szempontból ezen ellátások (?! Nem értem a többes számot, itt a gyed-ről van szó) mellett a kisadózás helyett előnyösebb az általános szabályok szerinti adózás választása. Nem értem miért előnyösebb az általános adózás: Lentiek alapján nem kell megfizetni a katát egyik ellátás alatt sem. Katatörvény 9. § (9) * Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a) * táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, Most akkor mikor kell gyed és csed mellett katát fizetni? Függ ez a keresőtevékenység folytatásától?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték