Egyszemélyes kft. tulajdonosa alanyi jogon járó gyesen van. Ügyvezető, amelyet munkaviszony keretében végez. Tevékenységet nem folytat a vállalkozásban ezt egy alkalmazott végzi. Végezheti-e az ügyvezetést heti 2 órában? Nem fizetve meg a minimum járulékterhet. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Cégünk 50 éves jubileumi rendezvényt szerveztetett rendezvényszervező céggel. A számla ételt-italt nem tartalmaz, kizárólag a fellépők és a szervezés díját. A kérdésem az lenne, hogy a számla áfatartalma visszaigényelhető-e, illetve ha nem, akkor járulékköteles-e a számla? (A számla összege 4 076 000 Ft+áfa.) Válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! 2015.03.15-én, "Járulékot spórolhatnak a kft. tulajdonosok: mit mond a bíróság?" címmel megjelent cikkében, a kapcsolt munkakörről a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1. számú végzésére hivatkozik. Ezt a végzést hónapok óta keresem, lenne olyan kedves, meg tudná osztani velem, vagy azt, hogy hol találom meg teljes terjedelmében? Előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, magyar illetőségű személyt egy holland társaság igazgatósági tagjává választották. A cég az igazgatóinak tiszteletdíjat kíván fizetni, az igazgatósági tiszteletdíj éves szinten került megállapításra, és kb. 10 millió forintos nagyságrendű. Az igazgatótanácsi feladatok csak néhány napi személyes munkavégzést igényelnek tőle, így Hollandiában jellemzően csak néhány napot tölt el évente. A magyar-holland kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az ilyen típusú jövedelmek adóztatási jogát egyértelműen Hollandiához rendeli. Bizonytalanok vagyunk viszont a társadalombiztosítási járulékok megítélésében. Holland társadalombiztosítás szerinti jogviszony álláspontunk szerint nem jön létre. A magyar igazgató a magyar társadalombiztosítása érvényességét A1 nyomtatványon igazolja a holland kifizető felé. Kérjük írják meg, hogy a fenti esetben a magyar társadalombiztosítási jog alapján biztosítási jogviszony létrejön-e, ami alapján a holland társaság által fizetett tiszteletdíj után kell a magyar igazgatónak saját maga kellene megfizetnie a magyar járulékokat? Segítségüket előre is megköszönjük.
A pénzügyminiszter T/2931 számon a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslata (Javaslat) több ponton tartalmaz módosítást, pontosítást melyek ismerete szükséges a rövid és hosszú távú külföldi kiküldetéseken dolgozó járulék és szocho kötelezettségének meghatározásánál. A módosító javaslatok egy része hatással van a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók adó- és járulékkötelezettségére is. Az alábbiakban olvashatják az erről készült összefoglalót.
Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Leszázalékolt őstermelő dolgozhat-e mint őstermelő a férjével, aki már nyugdíjas őstermelő, ha igen, vannak-e korlátok? És miket kell fizetni utána? Köszönettel: Bakonyváriné
Tisztelt Cím! Abban a kérdésben kérném segítségét, hogy öregségi nyugdíj mellett hogyan lehet foglalkoztatni? Továbbá kell-e bevallást készíteni és járulékot befizetni? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)? Segítő közreműködését köszönöm.
Ki jogosult gyodra, azaz gyermekek otthongondozási díjára? Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára újabb részleteket közölt az MTI-vel az ellátási formáról, amelyről még szerdán döntött a kormány.
Egy kft. tulajdonosa száz százalékban egy másik kft. A társasági szerződés szerint az ügyvezető (akinek nincs részesedése egyik kft.-ben sem) feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Az ügyvezetőnek máshol nincs munkaviszonya. Helyes-e, ha megbízási díjként 25 ezer forintot fizetnek, míg a tényleges működést nem kezdi meg a cég, vagy van olyan kötelezettség, hogy a minimálbér alapján kell járulékot fizetni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Adott egy kft., melyben két testvér a tag. Villanyszerelő munkát végeznek Ausztriában két hónapon át. A minimálbér után fizetik Magyarországon a járulékokat. Kérdés: a kéthónapos ausztriai munka járulék szempontból eredményezhet-e kötelezettséget Ausztriában? A kiküldetés szabályai egyáltalán alkalmazhatók ez esetben például A1-es igazolással? Ha nem, akkor osztrák járulékokat kellene fizetni? Mi a járulék alapja ez esetben?
Tiszelt Szakértő! Egy alakuló kft. tagja (sehol máshol, semmilyen egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik) a legkedvezőbb járulékfizetés érdekében szeretné megtudni, hogy milyen jogviszonyban lássa el feladatát. Ő legyen-e az ügyvezető? Ha ő az ügyvezető 4 órás részmunkaidős munkaviszonyban bruttó 69 000 forintért, akkor keletkezik-e egyéb jogviszonya, ami miatt legalább a minimálbér után fizetnie kell? „A” verzió szerint csak 4 órás ügyvezető és egyéb tekintetben nem működik közre személyesen, „B” verzió szerint külsős ügyvezetőt bíz meg megbízási szerződéssel, és 4 órás munkaviszonyban dolgozna bruttó 69 000 forintért. Induló vállalkozásként a cél, hogy a legkisebb adó- és járulékteher mellett kezdhessen. Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték