2401 találat a(z) járulék cimkére

Szállásdíj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely munkagépekkel otthonától távol dolgozik. Munkavállalóinak kifizeti a szállás költségét, melyről számlát kér a kft. nevére. Mi a helyes könyvelési módja a számlának? Kell-e járulékot fizetni utána? Tisztelettel.

Kata mellett őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt. A kisadózó 50 ezer forint tételes kisadót fizet. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó. Kérdésem: mint őstermelő járulék fizetésre kötelezett lesz-e a személy, vagy az 50 ezer forint megfizetésén túl nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm!

Önkéntes nyugdíjpénztár hozam- és tőkivétel adózása Kérdés

Szeretném megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A kérdésem, hogy milyen adó- és járulékterhek terhelik a tőke, illetve a hozamrészt?

Ügyvezetés katás és nem katás időszakban. Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Kérdések: 1. Katás időszak alatt a kata megfizetése mellett kellene-e neki az ügyvezetésre tekintettel még munkaviszonyt is bejelenteni? 2. Nem katás időszakban, amennyiben a személyes közreműködésre tekintettel a tagi jogviszonynak megfelelő járulékminimumot fizeti meg, emellett kötelező neki munkaviszonyt is létesíteni ügyvezetésre vagy sem? Köszönettel

Kata + ügyvezetés Kérdés

Kedves Szakértő! Betéti társaság áttért a katára. Kisadózóként a bt. kültagja lett bejelentve, havi 50 ezer forintot fizet. A bt. beltagjának, aki az ügyvezetést látja el, heti 40 órás főállású munkaviszonya van. Kérdésünk, hogy a beltag ügyvezetőnek kell-e járulékot fizetni, ha igen mennyit? Lehet-e például heti 2 órás munkaviszonyban, mivel az ügyvezetés nem jár több elfoglaltsággal. Köszönjük a választ.

Járulékfizetés kényszertörlésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! A törzstőke fel nem emelése miatt a cégbíróság által kényszertörléssel törölt cég esetében a D2-es időszakban van járulékfizetési kötelezettség? A cég ebben az időszakban egyáltalán nem működik. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Több adót és járulékot fizettünk, mint tavaly Cikk

A 2018. január-májusi időszakban továbbra is az elmúlt hónapok folyamatai jellemezték az államháztartást: az uniós támogatások megelőlegezése és a meghozott kormányzati intézkedések nyomán növekvő adóbevételek emelhetők ki. Az idei évre a kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 4 százalék feletti gazdasági bővülés mellett – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.

Szünetel-e a biztosítás? Kérdés

T. Szakértő! A munkavállaló táppénz-jogosultsága 2018.05.15-én lejárt. A kezelőorvos nem írta ki keresőképesnek, továbbra is kiállítja az orvosi igazolást a keresőképtelen állományról. A munkavállaló 2018.05.16-ától igazolt nemfizetett távolléten van. Ebben az esetben 2018.05.16-ától a munkavállaló biztosított? Nem kell fizetnie a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm:

Többes jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átböngésztem a témával kapcsolatos kérdéseket-válaszokat, de még mindig bizonytalan vagyok, ezért inkább kérdeznék. 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező magánszemély egyben bt.-beltag, katás, 25 ezer forint adót fizet havonta. Most egy egyszemélyes kft.-t alapított, ahol az ügyvezetést a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem, hogy utóbbi jogviszonyára tekintettel kell-e járulékot fizetnie, mint társas vállalkozónak? Jövedelmet nem kíván a kft.-ből kivenni. Ha itt a minimálbér alapján kötelezett járulékfizetésre, akkor célszerűbb lenne, ha munkaviszonyban látná el az ügyvezetői tevékenységet, esetleg részmunkaidőben. Van erre lehetőség? Előre is köszönöm a válaszát!

Tag járulékfizetése, ha nem vesz fel jövedelmet Kérdés

Végelszámolás alatt a társas tag levont járulékát követelésként könyveltük, és ezt a taggal megtéríttettük. A NAV nem fogadta el, mert a levont járulékot egyéb személyi jellegű ráfordításként könyveltette. Hivatkozott az NGM Számviteli Főosztály 17042/2014. VII. 10-ei állásfoglalására. Önök szerint is (2015. 05. 10. Pölöskei Pálnéra hivatkozva) ezt követelésként kell nyilvántartani és nem tekinthető a vállalkozás érdekében elismert költségnek. A számviteli törvény 79. paragrafus 1. pontja és 4. pontja alapján véleményem szerint nem személyi jellegű ráfordítás. Erre vonatkozóan kérem segítségüket. A levont járulék egyéni vállalkozónál sem számolható el költségként. Fontos kérdés, hogy a levont járulék valóban egyéb személyi jellegű ráfordítás lenne? Köszönettel: Péter Zsuzsanna

Jogviszony sportegyesületben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sportegyesületnél szeretne főállásban elhelyezkedni egy személy. Milyen feltételekkel lehet megoldani ezt a fajta jogviszonyt? Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége lenne az egyesületnek? Megbízással, vagy teljes munkaidős főállással lehet létrehozni a jogviszonyt? Az egyesületnek milyen járulékokat kell levonni a dolgozótól, valamint az egyesületnek milyen járulékokat kell megfizetnie a munkavállaló után? Köszönöm megtisztelő válaszukat! Homó Blanka

Alapítókkal szembeni kötelezettség rendezése ingatlannal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna

Bevallás adóról, a járulékokról és egyéb adatokról Esemény

Harmadik országbeli tag, ügyvezető osztaléka és járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.

Alkalmazotti bejelentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. már közzétette a 2017. évre vonatkozó beszámolóját és a 1729-es bevallását.. A napokban fedeztük fel, hogy sajnálatos módon két alkalmazott bejelentése 2017. 05. hótól elmaradt (számfejtés, járulékbevallás), a szankció be nem jelentett alkalmazott után egyértelmű. Azzal tisztában vagyok, hogy a 08-as bevallásokat önrevíziózni kell, plusz meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésen arra vonatkozik, hogyan kell a 2017. évi bértételeket javítanom magában a könyvelésben – mindkét alkalmazott heti 2 órában dolgozott – a járulékuk bérünk nem nagy tétel –, kell-e egyáltalán javítanom a 2017. évet, vagy már a 2018. évet fogja érinteni, vagy a közzétett beszámolót kell majd 2018. évben 3 oszloposra készítenem, illetve a 1729-es bavallást is önrevíziózni?