Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol társas vállalkozó tag (nem ügyvezető) a cégben. Főállása megszűnt. Főszabályként – tudomásom szerint – minimumok alapján fizetési kötelezettsége van a társas vállalkozónak, nem elég, ha maga után megfizeti a havi 7320 forint egészségügyi hozzájárulást. Ebben szeretném az állásfoglalást kérni, illetve a megerősítést, hogy jól ismerem-e az ideillő szabályozást. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Kérném szépen segítségét: A 17-es nyomtatványon nem tudom az import áfa többletet (duplán történt a befizetés) átvezetni más adónemre. Hibajelzésként azt írja, hogy "A vámazonosító szám kitöltése kötelező". Mi ez a vámazonosító szám, hol találom, hova kell azt írni? A 902-es adónemem milliós túlfizetés van. Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
Tisztelt Adózona! Ügyfelem munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, heti 24 órában. Emelett másodállásban egyéni vállalkozóként is tevékenykedik Magyarországon. Kérdésem lenne, hogy mivel Ausztriában biztosított, melyek azok a közterhek, amelyeket Magyarországon nem kell megfizetnie, mivel külföldön biztosított? Egy másik kérdésem lenne, hogy az egyéni vállalkozó osztalékjövedelme után fizetendő adó terhére igénybe lehet-e venni adóvisszatérítést a különböző önkéntes megtakarítási formák után?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg főállású katás vagyok. És egy olyan kérdésem lenne, hogy lehetek-e főállású katás és mellette másodállásban egyszemélyes kft. tulajdonosa? Valamint tudok-e most is kft.-t alapítani, ha nincs meg a 3 millió forint törzstőkém? Valamint milyen havi fix költségeim lennének ha lenne másodállásban egy kft.-m, ami mondjuk csak néha termel? Valamint ha nem adok magamnak fizetést a kft.-ből, akkor is fizetnem kell a járulékokat minden hónapban? A katás vállalkozásommal van rá mód, hogy beszámlázzak a kft.-m be? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? A társasági szerződés jelenleg annyit tartalmaz, hogy a beltag részt vesz a társaság összes tevékenységében. Módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Ha főállású egyéni vállalkozó a bruttó garantált bérminimum összege szerinti kivétet vesz fel, akkor ezután a havi összeg után fizetett nyugdíjjárulék (10 százalék) és egészségbiztosítási járulék (7 százalék), valamint a 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék és 19,5 százalék szociális hozzájárulás költségként elszámolható? A következő évben benyújtott szja-bevallásban a kivét összegének megadásakor (12Xgarantált bérminimum) szja-t kell fizetni, de a 10 százalék nyugdíjjárulékot már nem, mert már havonta kifizette? Köszönettel: K
Tisztelt Szakértő! Árbevételt nem termelő kft. tagja, és egyben díjazás nélküli ügyvezetője főállású katás egyéni vállalkozó is, aki 50 ezer forint tételes adót fizet. Helyesen jár-e el, ha a kft.-ben, ahonnan nincs jövedelme, nem fizet adót és járulékot? Köszönettel.
Tisztelt Cím! Egy tao hatálya alá tartozó "A" Bt. a közeljövőben kata adózást fog választani. A beltag lesz az ügyvezető főállású katásként. A kültag egy másik, "B" Bt.-ben, ami nem katás, beltag. Lehet-e a kültag is főállású katás az "A" Bt.-ben, úgy hogy a "B" Bt.-ben nem fizeti meg a kötelező járulékokat? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt.-ben a beltag főállású kisadózónak be van jelentve. A kültagnak megszünik a munkaviszonya és őt is a bt.-be szeretnék bejelenteni. Lehetséges a kültagot is főállású kisadózónak bejelenteni? A kültagnak van egy katás egyéni vállalkozása, amit szüneteltet. Ha feléleszti az egyéni vállalkozását, mekkora összegű havi járulékot kell utalnia? Előre is köszönöm válaszát! Erzsi
Evás vállalkozóként évközben nyugdíjas lett, heti 20 órás munkaviszonnyal. Az eva adón kívül milyen befizetéseket, járulékokat stb. kell fizetnie, bevallásokat beadnia? Az evából kivába lépéshez mik a teendők? Üdvözlettel Koma András
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja 2018.12.31-ig nappali tagozatos hallgató. 2019.01.01-től nem lesz sehol máshol jogviszonya, a tervek szerint márciustól áll majd munkaviszonyba. A társasági szerződés szerint az ügyvezetői tevékenységet megbízási jogviszonyban látja el. A kft. 2 éve alakult, és azóta sem működik, nem folytat tevékenységet. A 2019.01.01-02.28-ig tartó időszakra érdekelne, hogy társas tagként szükséges a minimálbér utáni járulékokat megfizetnie, vagy mondjuk havi 10 ezer forintos bruttó megbízási díjjal elláthatja az ügyvezetői tevékenységet? (Ami gyakorlatilag nincs, mivel a cég nem működik.) Emellett kellene fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot – gondolom –, hogy egészségügyi ellátásra jogosult legyen. Amennyiben működik a 10 ezer forintos megbízási díj, azt a '08-ason be kell vallani? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A problémám az alábbi. Van egy munkavállalónk, aki 2018.02.22-ével elmehetett volna nyugdíjba, de nem tette. Az új törvényi szabályozás miatt most kérte a nyugdíja folyósítását, 2018.07.26-tól. Mivel Romániából kötözött át 1990-ben, ezért azt mondták neki, hogy kb. 6-8 hónap lesz, mire megkapja a határozatot. A kérdésem az lenne, hogy ő mikortól minősül nyugdíjasnak? Mennyi járulékot vonjak most tőle? Amennyiben 2019-ben megkapja a 2018.07.26-ától hatályos nyugdíjazását, akkor önellenőriznem kell a 08-as bevallásokat? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Ujjné
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték