Másodállású egyéni vállalkozó (informatikus) szeretné bővíteni a tevékenységét, "frissítő masszázs" tevékenységgel. Erre tanfolyamot végzett alkalmazottat foglalkoztatna, aki szintén csak másodállásban, napi két órában végezné ezt a szolgáltatást. Kérdésem: életszerű-e ez a jogviszony így, és milyen, hány százalékos járulékot kellene fizetnie az alkalmazott után, ha a leendő alkalmazott 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik?
Tisztelt Szakértő! 2018 júliusától a nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyát nem kell megszüntetni, viszont a T1041-en át kell jelenteni 3110-es kódra munkaviszonyban álló nyugdíjasra. Az időpontokkal nem vagyok tisztában. Ez évben például még július előtt volt egy dolgozónk, aki nők 40-nel gondolt nyugdíjba menni. Ki is lépett, aztán kiderült, hogy nem jogosult nyugdíjra. Szóval azzal nem vagyok tisztában mikor és milyen dátummal jelentsem át a T1041-en. Megvárjam a határozatot és önrevíziózzak számfejtésnél? A T1041-en meg utólag jelentsem. Én inkább levonnám a járulékokat a határozat kézhezvételéig, mint nyugdíjasként kezelem és a végén meg nem is állapítják meg. Mi a helyes joggyakorlat ez ügyben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019.01.01. napjától nem kell járulékot vonni a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély keresetéből. Attól a nyugdíjastól, akit munkaviszony keretében foglalkoztatnak, és az ekho szabályai szerint adózik, milyen közterhet vonnak? A 11,1% ekho 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot tartalmaz. Az ő esetükben is csökken a levonás mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem, aki kft.-jének a vezetője, 2009.01.01-től nyugdíjas lett. Ezt a nyugdíjat 2012.01.01-től "szolgálati járandóság"-nak minősítették át, és attól kezdve kötelezővé tette a törvény, hogy a garantált minimálbér után valamennyi levonást fizesse meg a cég. Ez nemcsak szochóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, hanem a nem létező bérből eszközölt 18,5%-ra is, ami 2018-ban havi 41 064 forint. Kérdésem: mivel az ügyvezető bére 0 forint,az összes levonás költségként elszámolható-e? Nem egységes állásfoglalást olvastam erről az internetes fórumokon Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem válaszát az ügyben, hogy 2019-ben főállású anya egyéni vállalkozóként fizet-e járulékot ?
Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
Munkavállalónként több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg marad évente a vállalkozásoknál azzal, hogy jövőre tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Kedves Választ Adó! Öregségi nyugdíjas vagyok. Több éve alkalmazottként dolgozom egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utánam. Szeretnék alapítani egy kft.-t egyedül, az ügyvezetést is én látnám el. Miként lehetséges, hogy ne kelljen a kft.-ben járulékot fizetnem, hiszen a főállású munkaviszonyban megfizetem/megfizetik utánam? A saját cégemben alkalmazottak dolgoznának. Az ügyvezetést elvégezhetem 0 forintért? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni a következő kérdésre. Katás bt., melynek egy nyugdíjas katás beltagja és jogi végzettségű kültagja van, számlázni szeretne 2019-től, a kültag munkájából eredő jogi számlát. A kültag katásként nincs bejelentve, ő egy másik vállalkozásban tagi jövedelmet vesz fel főállásban. Kérdésem: kell-e a kültag munkája után bármilyen bejelentési kötelezettséget tenni a NAV felé, illetve a kültag után van-e adó-, illetve járulékfizetés? Vagy elég a havi 25 ezer forintos utalás?Előreláthatólag nem lesz több a bt. éves bevétele 2019-től 12 millió forintnál. Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel Bm
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Tisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne még kérdésem: https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4 Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló 2018.12.04., 06:07 Frissítve: 2018.12.03., 21:44 Ha van egy kft., ennek van 2 főállás melletti tagja és több alkalmazottja. A tagok nem fizetnek járulékot a kft-ben, mert máshol van 40 órás munkaviszonyuk. A kivaalapba számít-e a 2 fő személyesen közreműködő tagnál a minimálbér 112,5 százaléka, ha a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet? Üdvözlettel Beke Zoltán
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Tisztelt Adózóna! Iskolavezetői (igazgatói) posztra kértük fel az egyik tanárt szeptember 1-jétől. Ehhez a poszthoz szükség van a kormányhivatal utólagos jóváhagyására is, amit később kapunk meg, ettől még a munkaszerződést módosítottuk (új munkakör, megváltozott fizetés). A hivatal nem hagyta jóvá visszamenőlegesen a kinevezést. Mivel nem értettünk egyet az indoklással, újra beadtuk a kérelmet, hogy visszamenőleges hatállyal hagyják jóvá a kinevezést. A második körben sem hagyták jóvá, azóta eltelt két és fél hónap. A jogszabály értelmében szeptember 1-jétől is ugyanaz a munkakör és fizetés él, mint szeptember 1. előtt. Hogyan kell ezt kezelni szerződésben és a havi járulékbevallásokban, önellenőrzéssel vagy elég az aktuális hóban feort változtatni, és a fizetéskülönbözetet elszámolni? Köszönettel: Miklós
A magyar kft. szlovák állampolgárral (magánszemély) kíván megbízási szerződést kötni Szlovákiában elvégzendő feladatok ellátása céljából. Kérdés, hogy a magyar cégnek milyen adózási, járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek az ügylet kapcsán, ha a megbízási díjat kifizeti? Milyen bejelentési kötelezettségei keletkeznek a társaságnak és a szlovák állampolgárnak Magyarországon?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték