2553 találat a(z) járulék cimkére

Munkavállaló sportolásának munkáltatói támogatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató szeretné támogatni a munkavállalói sportolási lehetőségét. Ennek keretében a munkáltató szerződést kötne egy szolgáltatóval (például fitneszterem) a munkavállalói javára sportolási lehetőség kedvezményes igénybevételére. Eszerint a munkáltató bármely dolgozója által a szolgáltatónál megváltott bérlet, illetve egyszeri díj árából sportolási alkalmanként 500 forint kedvezményt adna a szolgáltató. A munkavállalóknak adott kedvezmény összegéről személyenkénti bontásban havonta utólag egy összesített számlát bocsátana ki a szolgáltató. Hogyan adózik ebben az esetben az így biztosított juttatás? Személyenként és havonta le kell vonnunk az adott dolgozó által érvényesített kedvezmény mint adóköteles juttatás szja-előlegét és egyéni járulékait az adott munkavállaló munkabéréből, továbbá szochót is kell fizetnünk a havi juttatási összeg után a szolgáltató számlája alapján? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel B.Gy.

Lengyel ügyvezető díjazása utáni járulékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lengyel társaság 100 százalékos tulajdonában van. A anyacég lengyel ügyvezetőt is választott a magyar mellé, aki megbízási díj ellenében látja el a tisztségét. Az ügyvezető hazájában rendelkezik biztosítással, ételvitelszerűen kint él. Kérdésünk, hogy az őt megillető díjazás után kell-e bárminemű levonást eszközölnünk (szja, nyugdíjjárulék stb.), illetve kell-e utána szakképzési és szociális hozzájárulást fizetnünk? Köszönettel.

Forgalom utáni jutalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy magánszemély által írt könyvet forgalmaz. A forgalom után jutalékot fizetünk a magánszemélynek. Az lenne a kérdésem, hogy ezen kifizetett összeg után milyen járulékokat kell vonni a kifizetőnek, és mit kell még fizetni utána? Köszönettel várom válaszukat.

Diákok tb-je: ki, mikor, hol biztosított? Cikk

A diákstátusz mind az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, mind pedig – keresőtevékenység folytatása esetén – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget közvetlenül érintheti. Ugyanakkor az egyes jogviszonyokban más-más feltételekkel, illetve időtartamban vehetjük figyelembe a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt. A következőkben most ezt tekintjük át.

Átalányadó bevallása Kérdés

Üdvözlöm! Heti 36 órát meghaladó munkaviszonyom mellett egyéni vállalkozó is vagyok. Átalányadózást választottam, a jövedelmem a bevétel 60%-a. Hogyan kell bevallani a jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot? Milyen nyomtatványon, és milyen határidővel kell bevallani? Válaszát előre is köszönöm!

Temetési segély Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk férje balesetben elhunyt ,és szeretnénk a temetés költségeihez hozzájárulni. Nincs kollektív szerződésünk. A munkavállalónak fizetett összeg valóban adó- és járulékmentes? Valamint a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetés terheli? Válaszát köszönöm.

Lengyel magánszemélynek kifizetett megbízási díj Ukrajnában végzett munkáért 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lengyel magánszemély részére szeretnénk megbízási díjat kifizetni Ukrajnában elvégzett munkáért, mely szakértői feladatok ellátására vonatkozik. Kifizetőként milyen járulékfizetési kötelezettsége van társaságunknak a megbízási díj kapcsán? Válaszát előre is köszönöm!

Román illetőségű személy egyszeri megbízási díja Kérdés

Önkormányzatunk egy román állampolgárral szeretne megbízási szerződést kötni és egy egyszeri alkalomra megbízási díjat fizetni. A megbízott Romániában biztosított, ott él, ott dolgozik. A kérdés az, hogy román állampolgár esetén szükséges-e Magyarországon a megbízottat terhelő adóelőleget, járulékokat levonni?

Külföldön is biztosított egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki Ausztriában is egyéni vállalkozóként végez gazdasági tevékenységet. Ausztriában fizeti járulékait. Kell-e Magyarországon is járulékokat fizetnie, vagy elég, ha kér egy igazolást az osztrák biztosítótól, ezzel igazolva a jogviszonyát?

Párhuzamos munkavégzés Ausztriában és Magyarországon Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a szakvéleményét: Egy magyarországi székhelyű kft. Ausztriában leányvállalatot létesített. A magyar kft.-nél dolgozó munkavállalók havi 15 napot Magyarországon, 5 vagy 6 napot Ausztriában dolgoznak csekély értékű bejelentéssel, ami Ausztriában adómentes. Ezt a bért részükre az osztrák cég számfejti és fizeti mint bér. A1 párhuzamos munkavégzésre szóló igazolással rendelkeznek a munkavállalók. A kérdés az, hogy az osztrák cégnél számfejtett adómentes bérként kifizetett juttatás után keletkezik-e a magyar cégnek, vagy a munkavállalóknak Magyarországon bármilyen adófizetési kötelezettsége? Szóbeli NAV tájékoztatás alapján az ügylet helyes megítélése: a Magyarországon kifizetett 15 napra eső bér után a munkáltató megfizeti az összes járulékot és adót, az osztrák adómentes bért külföldi adómentesként kell szerepeltetni. Van-e bármilyen ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak, illetve az érintett munkavállalóknak? Köszönettel: Krisztina

Őstermelő járulékalapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nem kezdő őstermelő az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti a járulékát és ez az alap több mint a minimálbér, akkor elegendő-e a minimálbér összegét alapnak beírni? Köszönöm.

Nyugdíjas alkalmazott bevallása Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállalók után nem kell járulékokat fizetni. A foglalkoztatónak milyen bevallási kötelezettsége van ez ügyben? A havi 08-as nyomtatványt már nem kell beküldeni? Hogyan jelzi a levont adóelőlegeket? Köszönettel.

Külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállaló közterheinek megállapítása , Kérdés

Tisztelt Szakértő! Esetünkben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás az 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki. Helyesen jár-e el a közterhek megállapítása során az a magyarországi székhelyű kft., amely a németországi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített 200 ezer forint összegű alapbér után fizeti meg Magyarországon terhelik a járulékok, a szociális hozzájárulási adó, és az egyéni járulékok is itt kerülnek levonásra. A németországi fióktelep által juttatott 1000 euró összegű jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően a társaság. Jól értelmezzük-e a jogszabályt, ha a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása során a szochotörvény 1. § (3) bekezdése értelmében a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjának előírásait megfelelően alkalmazzuk? Ebben az esetben meg kell-e fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon? Külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik a munkát, szükséges-e külön munkaszerződést kötni a magyarországi és a külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munkavállalóval? Válaszát előre is köszönjük.

Bevallás Esemény

Civil szervezeteknél jutalmazás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy középiskolai alapítványnál tanév végével emlékérmet adnak a legjobb tanulóknak és tanárok munkáját is ezzel ismerik el. Ezt az alapítvány fizeti, költségeit vállalja. Az emlékéremmel együtt pénz összeget is átadnak. Ez adóköteles-e, az alapítványnak kell-e járulékot, adót fizetni utána? Az átadott pénzösszeg nagyobb, mint a minimálbér 10 százaléka. Várom válaszukat.