Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2604 találat a(z) járulék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha főfoglalkozású társas vállalkozóként nem veszek ki egy forintot sem a cégből a következő 1-2 hónapban, akkor a minimum járulékokat nekem kell megfizetni vagy a cégnek? Ugyanis a számfejtést követően olyan bérjegyzéket készít a program, hogy minusz a kifizetendő, vagyis a jàrulékokat be kell fizessem a kft. pénztárába. Eddig vettem ki jövedelmet, mert működött a cég, így ilyennel még nem találkoztam. De most amíg 1-2 hónapig leállás van, csak a kötelező járulékokat fizetnénk meg. Ez így helyes, hogy nekem kell befizetni a pénztárba a járulékokat? Köszönöm a segítséget előre is!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A borravalót lehet-e a 96-os számlaosztályba könyvelni? Áfát nem számítunk fel utána. Ellentétele az 54-es számlaosztály. Mivel a borravaló egy az egyben ki lesz fizetve a dolgozóknak. Ez adómentes bevétel? Járulékot kell-e utána fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi

    Cikk

    Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes jogszabályok adott fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ami nem kis bizonytalanságot okoz a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik az olyan általános fogalmakra is, mint a munkaviszony. Ennek illusztrálására annak a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási kötelezettségeit határozzuk meg, aki a vállalkozás mellett egyházi személyként biztosított.

    Kérdés

    Egyik dolgozónk 2019.09.27-től jogosult lesz az öregségi nyugdíjra, nyugdíjigényét benyújtja a nyugdíjintézethez. Cégünk tovább is foglalkoztatja. Tudomásom szerint leszámoltatni már nem kell. Kérdésem: bérszámfejtés során 09.27-től figyelembe vehetjük őt, mint nyugdíjast, tehát nem kell járulékokat vonni tőle, függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásáról szóló határozatot csak később kaphatjuk meg? Szíves válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külföldi – írországi állandó lakcímmel rendelkező – adórezidens magyar állampolgár magánszemély, magyar székhelyű kft. egyik ügyvezetője lesz. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Amennyiben a kft. havonta 350 ezer forint megbízási díjat fizet ki a részére, akkor a kft.-nek Magyarországon kell-e levonnia bármilyen adót vagy járulékot, illetve utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást? A magánszemély írországi biztosítással (tb kártyával) rendelkezik. Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több hasonló kérdés-választ láttam az oldalukon, de kényes kérdés lévén, és mert a saját cégünkről van szó, mégis megírom a kérdésem. Egy bt. beltagja jelenleg főállású katás vállalkozó 50 ezer forint fizetése mellett. Ezzel egyidejűleg tulajdonosa egy kft.-nek, ahol ő az egyedüli ügyvezető. A társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet a cégben nem végez, csak ügyvezető. Megítélésem szerint lehet részmunkaidős ügyvezető munkaviszonyban (napi 1 órába belefér a tevékenysége, mert könyvelőirodáról beszélünk, és ő nem szakmabeli, valóban nem tevékenykedik a cégben), és emellett marad főállású katás. Más nézet szerint, azt mondják, hogy nem lehet részmunkaidős, csak teljes, napi 8 órában, és így nem főállású katás lesz, 25 ezer forint fizetésével. Ha ez utóbbi a helyes, akkor még azt kérdezném, hogy maradhat-e a munkaviszony, vagy társas vállalkozónak minősül az emelt járulékok fizetésével?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a megerősítését: Egy kft.-nek két tagja és két ügyvezetője van. Az egyik tag kata adózásban egyéni vállalkozó, aki 50 ezer forint adót fizet katában. Máshol munkaviszonya nincs. 2019.07. hónaptól a kft.-ben ügyvezető és személyesen közreműködő tag. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Megbízási díja nincs. Véleményem szerint a kft.-ben a jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül, így mivel szakképzett legalább a szakképzett minimálbér után a járulékokat meg kell fizetnie, akkor is, ha nem vesz ki bért. Katában ettől az időponttól nem minősül főállásúnak, így a 25 ezer Ft/hó adót kell fizetnie. Kérem a fentiekben a véleményét! Köszönettel: Krisztina

    Cikk

    Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! Köszönöm a válaszát. Mennyiben változik a helyzet, ha az indiai személy egyben tag is? Ugyanis azt elfelejtettem megírni, hogy tagi jogviszonya is van, és emellett ügyvezető. Meg kell fizetni a járulékokat, ha nem igazolja az indiai biztosítását?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha a főállású egyéni vállalkozó átlép evából katába, és mellette van egy egyszemélyes kft.-je is, abban az esetben neki a kft.-ben kell megfizetnie a járulékokat, vagy pedig elegendő a katát (50 ezer forint) leróni, és a kft.-ben megbízással járhat el, minimális juttatásért, és csak az abban az esetben esedékes járulékokat kell neki bevallani és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Megerősítést szeretnék kérni: főállású szja-s egyéni vállalkozóról van szó (jelenleg gyesen), akinél az alkalmazott dolgozik csak az egyéni vállalkozásban – így az egyéni vállalkozó nem fizet maga után járulékot. Jól gondolom-e, hogy így ha újfent babát szeretne, akkor a 2 éven belüli 1 év biztosítási ideje a fenti felállásban nem biztosított, és ellátási alapja sem lenne – tehát csedet-gyedet nem kapna? Mivel a 58-as bevalláson a 02 lapon a "Biztosítás szüntetelése, járulékfizetés alól mentes időtartam" soron jelölni kell a gyes kódot? Vagy maga az 1 év így biztosítható? Segítségét köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég felvesz egy alkalmazottat, az alkalmazottal tanulmányi szerződést köt, hogy tanulmányaiban támogatja X összeggel annak fejében, hogy tanulmányai befejezése után visszatér y időre a céghez dolgozni. A dolgozó tanulmányait külföldön folytatja, így ténylegesen nem tud munkát végezni a cég mindennapi életében. Kérdéseim: A cég köthet-e tanulmányi szerződést a munkavállalóval, ha igen, milyen feltételekkel? A támogatást a cég költségként elszámolhatja-e? Kell-e a támogatás után adót és járulékot fizetni? A munkavállaló tanulmányi ideje alatt lehet-e a cégnél fizetés nélküli szabadságon? Ha lehet, akkor annak milyen bejelentési, adó és járulékfizetési vonzata van? A támogatás így is költségként elszámolható-e? Vagy munkát kell végeznie a cégben a munkavállalónak, akivel tanulmányi szerződést köt a cég? Válaszukat előre is köszönöm! Köszönettel: Lászlók Éva

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Utólagos árleszállítás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Földvédelmi járulék átszámlázása magánszemélynek

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Új munkavállaló nem veszi fel a munkát

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media