Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya 2019.12.31-én megszűnt. 2019. május hónapban végelszámolás miatt ösztönző kifizetése történik. A 2019. évben kifizetésre kerülő jövedelemből a 2018. évi jogszabályok szerint kell ebben az esetben levonni a járulékokat? Köszönöm:
A következő kérdésben szeretném az iránymutatásukat kérni. Katás betéti társaság a társasági szerződése szerint a beltag (nem kisadózó) munkaviszonyban látja el a tevékenységét, a kültag a kisadózó. A beltag munkaszerződése szerint 4 órás munkaviszonyban végez tevékenységet és máshol nem rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal. A társasági szerződés szerint a beltag és a kültag is ügyvezető, az ügyvezetői feladatokat a kültag látja el, a beltag ezért külön díjazásban nem részesül. Ebben az esetben a beltagnál elfogadható-e, hogy a 4 órás munkaviszony szerinti jövedelem – ami a minimálbér arányos összege – után fizet járulékot? Szabályos-e hogy a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét? 2019.03.01-től a beltag egy másik kft.-ben a minimálbérnél magasabb összegű havi megbízási díjban részesül, és a katás bt.-ben a munkaidejét lecsökkenti havi 8 órára. Ebben az esetben elfogadható, hogy bt.-beltagként csak a munkaszerződés szerinti jövedelem után fizet járulékot, ami nem éri el a minimálbér összegét?
A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Széles Imre! A következő kérdésben kérem a segítségét: az Mt. 294. § g) pontja szerint nyugdíjasnak kell tekinteni azt a munkavállalót, aki a rá irányadó életkort betöltötte és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, tehát nyugdíjra jogosult. Abban az esetben, ha ez a munkavállaló ezen feltételeknek megfelel, de nem igényli meg a nyugdíjat, a Tbj. szerint nem nyugdíjas, akkor a munkavállaló minden járandóságából vonni kell minden egyéni járulékot? Jól gondolom? Segítségét megköszönve.
Kettős állampolgár (magyar-szerb) magánszemély programot fejlesztett a Google Play-nek, a tavalyi évben havonta érkezett a bankszámlájára nagyobb összeg. Állandó lakhelye Szerbiában van, és életvitelszerűen is ott tartózkodik. A megbízó cégnek azt a tájékoztatást adta, hogy magyar állampolgár, de adóelőleget nem vontak tőle, és ő sem fizetett. Véleményem szerint a megbízási díja nem Magyarországon adóköteles. Ha mégis Magyarországon adózna, akkor önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítana a megbízási díja? Valamint ebben az esetben a társadalombiztosítási járulékokat is meg kell fizetnie (Szerbiában nincs biztosítási jogviszonya)?
Egy egyéni vállalkozó gyermeknevelési támogatást kap a legkisebb, 6 éves gyermeke után. Öt kiskorú gyermeket nevel. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van? 2015. évtől folytatja a tevékenységét. Nem fizet járulékot. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Közalapítvány alapszabály szerinti alaptevékenységének keretében az általa támogatott rendvédelmi szervezetek dolgozóinak jutalmat ad. Ennek összege alkalmanként meghaladhatja a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget. Kérdésem, hogy a kiosztott jutalmak 2019-ben miképpen adóznak? Milyen jövedelemnek minősül a juttatás, és milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik az alapítványnak, valamint a jutalmazott magánszemélynek? Segítségét előre is köszönöm Bné Piros
1.) Egyszemélyes kft. tagja külföldön bejelentve dolgozik egy hónapban kettő hetet, és amikor hazajön, akkor a másik kettő héten a saját kft.-jében szeretne dolgozni. Lehet-e alkalmi munkavállalóként alkalmazni vagy más megoldást kell keresni? 2.) Ugyanezen cég ügyvezetője (máshol napi 6 órában dolgozik, nem tagja a fenti cégnek) ingyenesen elláthatja-e megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket, ha igen, akkor járulékot kell-e fizetni a fel nem vett jövedelem után?
Ügyvédi Iroda (Tulajdonképpen a kérdés vonatkozhatna kft.-re, bt.-re is) 2018. évi eredménye terhére döntése alapján 2019. április hóban fizethet-e munkadíjat tulajdonosának? Az ügyvédi iroda kiva szerint adózik. Ha dönthet így, akkor ez bruttó összeg 2018. évi költség, 2018. évi kivaalap. És 2019. április havi kifizetés alapján a 2019. április havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összegből levont szja-t nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? Köszönettel: Bernáth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Ugye jól gondolom, hogy ha egy közös őstermelésből 1,5 millió forintos éves bevétel keletkezett, és az háromfelé oszlik, egyik őstermelőnek sem kell bevallást beadni? A három főből két fő főállású őstermelő, ők természetesen fizetnek járulékot. A három főnek van munkaviszonya, de ez a jövő hónapban meg fog szűnni. Ebben az esetben neki is az előző évi őstermelésből származó jövedelme után kell megfizetnie a saját járulékát (főállású őstermelővé válik)? Köszönöm.
Egyik ügyfelünk azt a gyakorlatot követi, hogy valamennyi dolgozója részére munkavédelmi papucsot vásárol. Ha valamelyik dolgozónak ez a fajta lábbeli nem felel meg, megengedi, hogy ennél nagyobb értékben vásároljon a dolgozó munkavédelmi papucsot. Az ilyen a cég nevére szóló számlából csak annyit térít meg a munkáltató, amennyi értékű a többi dolgozónak juttatott papucs. Itt ez 6000 forint. Felmerülhet-e adó-, járulékfizetési kötelezettség a számlából megtérített összeg után? Sándor Józsefné, Adóreform Kft.
Tisztelt Szakértő! Kft személyesen közreműködő tagja, aki ügyvezető is, ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. A munkaviszonya nem éri el a 36 órát, csak a 20 órát (részmunkaidős). Ennek a munkaviszonyos ügyvezetőnek van egy katás egyéni vállalkozása. Kérdés: 1. Az egyéni vállalkozásában főfoglalkozásúnak minősül-e, és ezért a havi 50 ezer forintot kell fizetnie? 2. A kft.-ben a részmunkaidő utáni munkaviszony szerini járulékokat kell havonta fizetni? 3. Tiltja-e bármilyen törvény, jogszabály azt, hogy ez a személy a fentiek alapján folytassa a tevékenységeit és ezek alapján adózzon?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a munkavállalóval kötött tanulmányi szerződés alapján tandíjat fizet. 2019. évtől jövedelemként adózik. A munkáltató az adó- és járulékterhek átvállalása érdekében kompenzációt fizet a munkavállaló részére. A 1908-as bevallásban az adó- és járulékköteles tandíj a 304-es sorban kerül bevallásra. A tandíjra fizetett kompenzációt a 304-es sorban vagy a 300-as sorban kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát a bevallási kötelezettség érdekelne. Tudom, hogy nincs járulékfizetési kötelezettség és biztosítási jogviszony a kültagnak. Ezért én 08 bevallásokat be sem adtam. De most visszamenőleg kérik őket (nullás igazolás kérésekor), és nem tudom, mit vallhatnék, illetve az ügyintézőt mivel tudnám meggyőzni, hogy ez nem kell (esetleges jogszabály hivatkozás). Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozóm (teljes munkaidős munkaviszonyban) kivás kft.-nek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Katás egyéni vállalkozást is indított. Hogyan jelentkezik a járulékfizetési kötelezettsége? Nyugdíj szempontot is figyelembe véve, hogy célszerűbb eljárnia. Válaszát köszönöm! Székely István
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték