Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2579 találat a(z) járulék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? A társasági szerződés jelenleg annyit tartalmaz, hogy a beltag részt vesz a társaság összes tevékenységében. Módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

    Kérdés

    Ha főállású egyéni vállalkozó a bruttó garantált bérminimum összege szerinti kivétet vesz fel, akkor ezután a havi összeg után fizetett nyugdíjjárulék (10 százalék) és egészségbiztosítási járulék (7 százalék), valamint a 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék és 19,5 százalék szociális hozzájárulás költségként elszámolható? A következő évben benyújtott szja-bevallásban a kivét összegének megadásakor (12Xgarantált bérminimum) szja-t kell fizetni, de a 10 százalék nyugdíjjárulékot már nem, mert már havonta kifizette? Köszönettel: K

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Árbevételt nem termelő kft. tagja, és egyben díjazás nélküli ügyvezetője főállású katás egyéni vállalkozó is, aki 50 ezer forint tételes adót fizet. Helyesen jár-e el, ha a kft.-ben, ahonnan nincs jövedelme, nem fizet adót és járulékot? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Egy tao hatálya alá tartozó "A" Bt. a közeljövőben kata adózást fog választani. A beltag lesz az ügyvezető főállású katásként. A kültag egy másik, "B" Bt.-ben, ami nem katás, beltag. Lehet-e a kültag is főállású katás az "A" Bt.-ben, úgy hogy a "B" Bt.-ben nem fizeti meg a kötelező járulékokat? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy katás bt.-ben a beltag főállású kisadózónak be van jelentve. A kültagnak megszünik a munkaviszonya és őt is a bt.-be szeretnék bejelenteni. Lehetséges a kültagot is főállású kisadózónak bejelenteni? A kültagnak van egy katás egyéni vállalkozása, amit szüneteltet. Ha feléleszti az egyéni vállalkozását, mekkora összegű havi járulékot kell utalnia? Előre is köszönöm válaszát! Erzsi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja 2018.12.31-ig nappali tagozatos hallgató. 2019.01.01-től nem lesz sehol máshol jogviszonya, a tervek szerint márciustól áll majd munkaviszonyba. A társasági szerződés szerint az ügyvezetői tevékenységet megbízási jogviszonyban látja el. A kft. 2 éve alakult, és azóta sem működik, nem folytat tevékenységet. A 2019.01.01-02.28-ig tartó időszakra érdekelne, hogy társas tagként szükséges a minimálbér utáni járulékokat megfizetnie, vagy mondjuk havi 10 ezer forintos bruttó megbízási díjjal elláthatja az ügyvezetői tevékenységet? (Ami gyakorlatilag nincs, mivel a cég nem működik.) Emellett kellene fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot – gondolom –, hogy egészségügyi ellátásra jogosult legyen. Amennyiben működik a 10 ezer forintos megbízási díj, azt a '08-ason be kell vallani? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A problémám az alábbi. Van egy munkavállalónk, aki 2018.02.22-ével elmehetett volna nyugdíjba, de nem tette. Az új törvényi szabályozás miatt most kérte a nyugdíja folyósítását, 2018.07.26-tól. Mivel Romániából kötözött át 1990-ben, ezért azt mondták neki, hogy kb. 6-8 hónap lesz, mire megkapja a határozatot. A kérdésem az lenne, hogy ő mikortól minősül nyugdíjasnak? Mennyi járulékot vonjak most tőle? Amennyiben 2019-ben megkapja a 2018.07.26-ától hatályos nyugdíjazását, akkor önellenőriznem kell a 08-as bevallásokat? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Ujjné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Egy étterem diákok számára biztosít lehetőségét a kötelező szakmai gyakorlat teljesítésére. (A kötelező szakmai gyakorlat esetén mind nyári, mind évközi szakmai gyakorlat előfordul.) A cég minden esetben köt együttműködési szerződést a gyakorlati képzést szervező iskolákkal, intézményekkel. A tanulók között található középiskolás, OKJ-s képzésben részt vevő és felsőfokú tanulmányokat folytató is. Szeretnék érdeklődni, hogy ebben az esetben van-e bejelentési kötelezettsége a cégnek a szakmai gyakorlatot folytató szakközépiskolás, a felsőfokú intézménybe járó és az OKJ-s tanuló esetén a NAV felé a 18T1041-es nyomtatványon? Kell-e bármilyen juttatást fizetni a diákoknak? Illetve milyen összegű adófizetési kötelezettség terheli a különböző diákok jövedelmét? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Idős szüleimmel és testvéreimmel közös őstermelői igazolványunk van már 1997 óta, így folyik a gazdálkodás.Kisfiam tartós beteg, erősen fogyatékos 9 évesen. Megszűnt a gyes, és ápolási díjat kapok. Kérdésem: az ápolási ellátás mellett a közös őstermelésből az 1 főre eső bevétel megillet-e, ami után adóznom kell (iparűzési adó is): járulékfizetési és bevallási kötelezettségem lesz-e, milyen változásbejelentést kell beadni, és az ápolási ellátás tartalmazza-e a tb-t. Mi a teendőm?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott kft.-nek két tagja van, az egyikük látja el az ügyvezetést munkaviszonyban, a másik tag nem ügyvezető, és nem is működik személyesen közre a kft. tevékenységében, részére kifizetés az osztalékon kívül nem történik (máshol sincs biztosítási valamint 36 órás jogviszonya sem). Ebben az esetben ennek a tagnak van-e járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel. Kovács-Horváth Adrienn

    Kérdés

    Egyszemélyes kft. tulajdonosa alanyi jogon járó gyesen van. Ügyvezető, amelyet munkaviszony keretében végez. Tevékenységet nem folytat a vállalkozásban ezt egy alkalmazott végzi. Végezheti-e az ügyvezetést heti 2 órában? Nem fizetve meg a minimum járulékterhet. Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk 50 éves jubileumi rendezvényt szerveztetett rendezvényszervező céggel. A számla ételt-italt nem tartalmaz, kizárólag a fellépők és a szervezés díját. A kérdésem az lenne, hogy a számla áfatartalma visszaigényelhető-e, illetve ha nem, akkor járulékköteles-e a számla? (A számla összege 4 076 000 Ft+áfa.) Válaszát köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Generálkivitelezés saját vállalkozással

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Fordított áfa, ingatlan

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Ingatlan áfája

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media