2530 találat a(z) járulék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély katás egyéni vállalkozó egy kft. tagja és ügyvezetője is egyben. Helyes-e az, hogy egyéni vállalkozóként 50 ezer forintot fizet, a kft.-ben semmit. Véleményünk szerint a kft.-ben beáll a minimálbér utáni járulékfizetés és a katas egyéniben 25 ezer forintot kell fizenie, vagyis kötelezően a kft.-ben lesz főállása tagi jogviszonyosként? Ezen utóbbi esetben a járulékalap a mimimálbér lesz-e vagy a garantált bérminimum? Amennyiben vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusza megszűnne, úgy már működik a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és 0 forint a kft.-ben)? Válaszát előre is köszönöm .

Kérdés

Egy egyszemélyes kft. Svájcban élő tulajdonosa átvette a Magyarországon bejegyzett cégének ügyvezetését a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. Eddig személyesen nem működött közre a vállalkozás tevékenységében. Jelenleg külföldön otthon tartózkodik gyermekével és részmunkaidőben dolgozik. A kérdésem a következő: Magyarországon be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, és keletkezik-e biztosítási jogviszonya? Változtat-e a járulékfizetési kötelezettségen, ha külföldön magánbiztosítóval kötött szerződése van, és fizeti annak díját? Ha mentesül Magyarországon a fizetési kötelezettség alól, szükséges-e valamilyen igazolás az adóhatóság felé? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

A magánszemély által adott írásbeli felhatalmazás alapján van-e lehetőség arra, hogy az önkéntespénztár a magánszemély részére érkezett adományból levonja a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás összegeit? Ha az önkéntespénztárhoz érkező, pénztártagot illető adomány a pénztártag munkáltatójától származik, van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató az adomány összegéből levonja a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegeit, és az ezekkel csökkentett összeget utalja az önkéntes pénztár részére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet beutalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatban: X.Y. a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 5 órás munkaviszonyban került bejelentésre a társasághoz, máshol heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, ez így megfelel a törvényi előírásoknak? Vagy a minimum járulékot kell megfizetni utána? Köszönettel: Viktória

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk menedzserszűrést kíván igénybe venni a felsővezetés részére. A szűrés nem biztosításon belüli vizsgálat. Milyen adó- és járulékvonzata van a munkavállalónak vagy / és a munkáltatónak? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az EU több országába 183 napot meghaladó időtartamra kiküldi a munkavállalóit. Személyi jövedelemadót külföldön fizetnek a bér után, járulékokat pedig "csak" a magyarországi munkaszerződésben meghatározott bér után. A devizaellátmány adózásával kapcsolatosan több eltérő információt olvastam. Évekig elfogadott álláspont volt, hogy ez után nem kell itthon járulékot fizetni. 2010-ről olvastam egy ÉVOSZ tájékoztatót, mely szerint az APEH elnöke azt írta, hogy a devizaellátmány egyéb munkajövedelem, és nem képezi járulék alapját. Bírósági állásfoglalásban viszont bérjövedelemnek tekintették. Mi a ma érvényben lévő szabályozás? Mi a NAV jelenlegi állásfoglalása ebben a témában? Szocho és szakképzési hozzájárulás alapját képezi? Egyéni járulékok? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy társaság tagja tagi hitelt nyújt a vállalkozásának. Bejelentett jogviszonya öregségi nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, vagyis havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Jövedelmet nem vesz ki. Ha a kft. kamatot szeretne neki fizetni a kölcsöne után, akkor az milyen jogcímen adózna? Egyéb jövedelem, esetleg önálló tevékenységből származó jövedelem? Milyen járulékok terhelik a vállalkozást, illetve a magánszemélyt? Köszönettel: Szentesi Péter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi magánszemély egyéni vállalkozást szeretne indítani itt Magyarországon, jelenleg Ausztriában biztosított heti 10 órás bejelentéssel. Kérdésünk az lenne, hogy amennyiben megmarad a kinti biztosítási jogviszonya, kell-e itthon egyéni vállalkozóként megfizetnie a minimum járulékot vagy amennyiben kata adózást választja, az 50 ezer vagy a 25 ezer forint katát kell-e megfizetnie? Válaszát köszönöm.

Cikk

Egy kft.-nek kettő, cégbíróságon bejegyzett ügyvezetője van. Az egyik az ügyvezetőség mellett egyéni vállalkozó, de a választása szerint a kft.-ben fizeti meg a járulékait. A másik ügyvezető nyugdíjas családi gazdálkodó, mezőgazdasági őstermelő. A nyugdíjas őstermelőnek meg kell fizetnie az ügyvezetőség után a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áttérés KIVA-ról társasági adó alá

Lucz Zoltánné

adószakértő

Kiva-növelő tétel

Lucz Zoltánné

adószakértő

Vállalkozó által egyesületnek fizetett összeg mint elismert költség

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink