2321 találat a(z) járulék cimkére
Járulékfizetés kényszertörlésnél Kérdés
Tisztelt Szakértő! A törzstőke fel nem emelése miatt a cégbíróság által kényszertörléssel törölt cég esetében a D2-es időszakban van járulékfizetési kötelezettség? A cég ebben az időszakban egyáltalán nem működik. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Több adót és járulékot fizettünk, mint tavaly Cikk
A 2018. január-májusi időszakban továbbra is az elmúlt hónapok folyamatai jellemezték az államháztartást: az uniós támogatások megelőlegezése és a meghozott kormányzati intézkedések nyomán növekvő adóbevételek emelhetők ki. Az idei évre a kormány változatlanul 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 4 százalék feletti gazdasági bővülés mellett – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.
Szünetel-e a biztosítás? Kérdés
T. Szakértő! A munkavállaló táppénz-jogosultsága 2018.05.15-én lejárt. A kezelőorvos nem írta ki keresőképesnek, továbbra is kiállítja az orvosi igazolást a keresőképtelen állományról. A munkavállaló 2018.05.16-ától igazolt nemfizetett távolléten van. Ebben az esetben 2018.05.16-ától a munkavállaló biztosított? Nem kell fizetnie a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm:
Többes jogviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átböngésztem a témával kapcsolatos kérdéseket-válaszokat, de még mindig bizonytalan vagyok, ezért inkább kérdeznék. 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező magánszemély egyben bt.-beltag, katás, 25 ezer forint adót fizet havonta. Most egy egyszemélyes kft.-t alapított, ahol az ügyvezetést a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem, hogy utóbbi jogviszonyára tekintettel kell-e járulékot fizetnie, mint társas vállalkozónak? Jövedelmet nem kíván a kft.-ből kivenni. Ha itt a minimálbér alapján kötelezett járulékfizetésre, akkor célszerűbb lenne, ha munkaviszonyban látná el az ügyvezetői tevékenységet, esetleg részmunkaidőben. Van erre lehetőség? Előre is köszönöm a válaszát!
Tag járulékfizetése, ha nem vesz fel jövedelmet Kérdés
Végelszámolás alatt a társas tag levont járulékát követelésként könyveltük, és ezt a taggal megtéríttettük. A NAV nem fogadta el, mert a levont járulékot egyéb személyi jellegű ráfordításként könyveltette. Hivatkozott az NGM Számviteli Főosztály 17042/2014. VII. 10-ei állásfoglalására. Önök szerint is (2015. 05. 10. Pölöskei Pálnéra hivatkozva) ezt követelésként kell nyilvántartani és nem tekinthető a vállalkozás érdekében elismert költségnek. A számviteli törvény 79. paragrafus 1. pontja és 4. pontja alapján véleményem szerint nem személyi jellegű ráfordítás. Erre vonatkozóan kérem segítségüket. A levont járulék egyéni vállalkozónál sem számolható el költségként. Fontos kérdés, hogy a levont járulék valóban egyéb személyi jellegű ráfordítás lenne? Köszönettel: Péter Zsuzsanna
Jogviszony sportegyesületben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületnél szeretne főállásban elhelyezkedni egy személy. Milyen feltételekkel lehet megoldani ezt a fajta jogviszonyt? Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége lenne az egyesületnek? Megbízással, vagy teljes munkaidős főállással lehet létrehozni a jogviszonyt? Az egyesületnek milyen járulékokat kell levonni a dolgozótól, valamint az egyesületnek milyen járulékokat kell megfizetnie a munkavállaló után? Köszönöm megtisztelő válaszukat! Homó Blanka
Alapítókkal szembeni kötelezettség rendezése ingatlannal Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna
Bevallás adóról, a járulékokról és egyéb adatokról Esemény
Harmadik országbeli tag, ügyvezető osztaléka és járulékfizetési kötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.
Alkalmazotti bejelentés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. már közzétette a 2017. évre vonatkozó beszámolóját és a 1729-es bevallását.. A napokban fedeztük fel, hogy sajnálatos módon két alkalmazott bejelentése 2017. 05. hótól elmaradt (számfejtés, járulékbevallás), a szankció be nem jelentett alkalmazott után egyértelmű. Azzal tisztában vagyok, hogy a 08-as bevallásokat önrevíziózni kell, plusz meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésen arra vonatkozik, hogyan kell a 2017. évi bértételeket javítanom magában a könyvelésben – mindkét alkalmazott heti 2 órában dolgozott – a járulékuk bérünk nem nagy tétel –, kell-e egyáltalán javítanom a 2017. évet, vagy már a 2018. évet fogja érinteni, vagy a közzétett beszámolót kell majd 2018. évben 3 oszloposra készítenem, illetve a 1729-es bavallást is önrevíziózni?
Külföldi tulajdonos – megbízási díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi tulajdonosa EU-tagállamban főállású munkaviszonnyal rendelkezik, a járulékokat ott megfizeti. Magyarországon megbízási díjat kap. Ebben az esetben itt kell vonni járulékokat? Nyugdij, egészségügyi biztosítás? Szja-t, gondolom, mindenképpen vonni kell. Köszönettel.
Katás bt. megszüntetése: mérlegek, bevallások, járulékok Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás Szakértő! Egy 2017.05.14-ei cikkhez szeretnék kiegészítést kérni, katás bt. végelszámolásával kapcsolatosan. Ha nem a bt. beltagja, hanem a kültag (aki főállású egyéni vállalkozó) lesz a végelszámoló megbízási jogviszonyban, akkor a bt. beltagja mentesül a minimálbér járulékai alól és a végelszámoló pedig elláthatja nulla forintért is a végelszámolási teendőket? Köszönöm szépen a válaszát!
Kft. ügyvezető járulékai Kérdés
Kérdésem a következő lenne: Eddig egy tag egy kft.-ben tag tagi jogviszonyban látta el emelt járulékfizetés mellett az ügyvezetést (főállású tag). Heti 20 órás alkalmazotti jogviszonya létesült egy másik kft.-ben. Ilyen esetben ha az első kft.-n belül szintén heti 20 órás alkalmazotti jogviszonyra változtatja az eddigi főállású tagi jogviszonyban történt ügyvezetési feladatok ellátását, akkor milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ezt az első kft.-t? Járulékot elég a 20 órás alkalmazotti jogviszony után megfizetnie, vagy továbbra is emelt járulékfizetésre kötelezett a kft.-ben mint főállású tag ? Válaszát köszönöm
Bt. ügyvezető járulékai Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: bt.-ben az ügyvezető heti 36 órát meghaladó alkalmazotti jogviszonyban (főállás mellett) látta el az ügyvezetést. Az ügyvezető a bt. beltagja. Jogviszonyában változás állt be, miszerint heti 20 órát meghaladó alkalmazott lett egy másik cégben. A saját bt.-jében is heti 20 órás alkalmazottként látná el a továbbiakban az ügyvezetői feladatait. Ilyen esetben kell-e járulékot fizetnie a saját bt.-jében maga után vagy kiváltja a 2x20 órás munkaviszony a járulékfizetést? Vagy elég az, hogy a saját bt.-ben a heti 20 órás alkalmazotti jogviszony után megfizeti maga után a járulékokat, mivel van mellette heti 20 órája máshol? Esetleg meg kell fizetnie a tagi jogviszony emelt járulékait a saját bt.-ben mint főállású tagnak így is? Válaszát köszönöm
Szakmai gyakorlat Kérdés
Felsőoktatási intézmény hallgatójának a 4 hét gyakorlati idejére nem kötelessége hallgatói szerződést kötni. Ebben az esetben milyen formában, mennyit, és milyen adó- és járulékterhekkel lehet fizetni a gyakorlaton résztvevőnek?