Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány alapító okiratában szerepel az "egészségügyi dolgozók szakmai képzésének támogatása". Ha a támogatott nemcsak a részvételi díj megfizetését kéri, hanem a konferenciához, továbbképzéshez tartozó szállás, étkezési költség kifizetését is, kérdésem hogy ezeket az egyéb költségeket milyen adó, járulék és egyéb feltételekkel fizetheti ki az alapítvány a támogatott részére. Köszönettel Erdélyi Jánosné
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja más társasággal megbízási jogviszonyban állt, díja a minimálbér összege (149 ezer forint, melyből az adó- és a járulékok levonásra kerültek), valamint ugyanannál a társaságnál ekhós jövedelme is volt (sportedző). A saját bt.-jében tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt. Kérdésem, hogy a megbízási szerződés időtartama alatt a saját bt.-jében terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a minimálbér után vagy a növelt járulékalap után kell fizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. hosszú időn át elmaradt a járulékok és az adók befizetésével. A kft. tagjának nincs más biztosítási jogviszonya, ő a kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban bejelentve, itt kellett volna a szakmai bérminimum alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével megfizetnie önmaga után a járulékokat. A bevallások határidőben beküldésre kerültek mindig, de a vállalkozó általi befizetések elmaradtak. Az áfa, tao és egyéb tartozásokat az összeg nagyságrendjére való tekintettel nem fogja tudni befizetni, a saját maga után fizetendő járulékokat viszont szeretné rendezni. Kérdéseim a következők: – Addig, amíg nem rendezi a tartozását, biztosítottnak számít? – Mivel a bankszámláját inkasszó terheli, így van arra lehetőség, hogy a megfelelő adónemekre fizesse be a tartozást, csak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra? – Egyéni vállalkozás indítása esetén (nem katás) addig, amíg a kft. létezik, van arra lehetőség, hogy az egyéni vállalkozásban fizesse maga után a járulékokat, ne a kft.-ben? – Vagy milyen más, törvényes megoldás létezik, hogy a biztosítási jogviszonya fennálljon a magánszemélynek? Köszönöm szépen a választ!
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként is dolgozó kismama jelenleg gyeden van. Míg a főállásban fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, addig milyen fizetési kötelezettségek terhelnék, ha folytatná egyéni vállalkozói tevékenységét ezen időszakban? Kell-e fizetnie a minimálbér után az adót és a járulékokat, vagy csak a tényleges bevétele után kell járulékot fizetnie? Kell egyáltalán bármit fizetnie, mivel másodállásban végzi a vállalkozói tevékenységet? Vállalkozói kivétje sosem volt az egyéni vállalkozásában. Illetve milyen közterhei lesznek az egyéni vállalkozásban, amennyiben a gyed lejár és gyest kap a kismama? Főállásába a gyermek 3 éves koráig nem szeretne visszamenni. Köszönöm a választ!
Tisztet Válaszadó! Eg ipari vállalkozás megrendeléseinek csökkenése miatt a telephelyének bezárása mellett döntött 2019 október végén. A munkavállalókat csoportos létszámleépítés keretében december elején tájékoztatták a felmondásuk átadásáról, melyre 2020. januárban és februárban sor került. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A 2020. évben számfejtett felmentési időre, szabadságmegváltásra és végkielégítésre, valamint az ezek után fizetendő járulékokra kell-e képezni céltartalékot az éves beszámolóban? Ha kell, milyen jogcímen?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Címzett! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Két fő részére havi 50 000 forint díjazást kel fizetnünk a felügyelőbizottságban végzett munkájukért. A felügyelőbizottsági tagok nem állnak munkaviszonyban velünk (más helyen van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk), megbízási szerződést nem kötöttünk. A T1041 bejelentettük őket. Milyen járulékokat kell levonni tőlük? Leginkább azt nem tudtuk eldönteni, hogy kell-e 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot vonnunk. Előre is köszönöm válaszukat!
Romániában dolgozó nyugdíjjogosultságot szerzett, öregségi nyugdíjas a magyar törvények szerint még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nők 40 évét sem. Ebben az esetben Magyarországon őt mint nyugdíjast lehet foglalkoztatni? Milyen járulékokat és adókat kell fizetni és levonni? Keresetének van-e felső korlátja?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését az elmúlt 3 évben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezető. 68 évesen nyugdíjasként fizette a havi egészségbiztosítási díjat, amely havi 7710 forint, de havonta nem vett fel munkabért. Ettől az évtől kezdve viszont szeretne változtatni, olyan módon, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, havi munkabér ellenében végezné. A kérdésem az, hogy százalékos arányban milyen járulékot és szja-t kell fizetni a felvett munkabér után? A kérdésnek utánajárva ellentétes válaszokat kaptam könyvelőktől: az egyik azt mondta, hogy 15% szja-t kell fizetni, és abban benne van minden, a másik azt mondta, hogy 15%, plusz a havi 7710 forint egészségbiztosítási járulék. A bizonytalan információk miatt fordultam Önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, akinek banki tevékenységről van végzettsége, ingatlanközvetítést szeretne folytatni. Jelenleg a tevékenységhez a tanulmányait végzi. Közben felvett egy ingatlanközvetítői végzettséggel rendelkező személyt, heti 1 órában, havi bruttó 4100 forint összegre határozatlan időre. Az ügyfelem tájékoztatása szerint a felvett hölgy is katás, de semmi írásos papír nincs a kezünkben, hogy az alkalmazott személynek lenne főállása, azaz heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy főállású katás lenne. Kérdésem, hogy ez esetben mi a teendő? Milyen összegre kell bejelenteni a munkavállalót? Milyen járulékfizetési kötelezettség terhelné az ügyfelemet? Ha valóban a beosztott is katás, akkor a 25 ezer forint kötelező adót meg kellene fizetni? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Tisztelettel kérem, hogy az alábbi gazdasági tevékenységre vonatkozó kérdéseimre válaszolni szíveskedjék! 2019. évben közös őstermelői igazolvánnyal két fő (az egyik főállású őstermelő, a másik 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személy) mezőgazdasági tevékenységet és dísznövénytermesztést folytatott. A mezőgazdasági tevékenységből származó 2019. évi árbevétel nem éri el egyenként a 600 000 forintot (összesen az 1 200 000 forintot), így őstermelőként nem keletkezik sem bevallási, sem pedig fizetési kötelezettségük. A dísznövénytermesztésből 2019-ben az elért bevételük külön-külön is meghaladta a jogszabályban elfogadott mértéket (250 000 Ft), így az ebből a tevékenységből származó bevételt és ráfordítást a 1953 SZJA bevallás 7. sorában önálló tevékenységből származó jövedelemnek tüntetjük fel. A főállású őstermelő minden negyedévben bevallotta és befizette a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulást, az szja-t, a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási járulékokat (8,5 százalék). Kérdéseink: Hogyan adózik a fentiek alapján a dísznövénytermesztésből származó jövedelem? A főállású őstermelőnek milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik a 2019. évi dísznövénytermesztési tevékenysége után a szociális hozzájárulás vonatkozásában? Figyelembe lehet-e venni az év közben minimálbér után bevallott és megfizetett szociális hozzájárulás összegeit? A 36 órás munkaviszonnyal rendelkező őstermelőnek a dísznövénytermesztés jövedelme után keletkezik-e szocho?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozás és kft. (egyszemélyes,és többszemélyes kft. esetében, de a katás vállalkozó tulajdonos a kft.-ben) járuléka. 1.Járulékfizetés szempontjából melyik az úgynevezett "erősebb". Muszáj-e minden esetben megfizetni a kft.-ben legalább a minimálbér után a járulékot abban az esetben is, ha a katás egyéni vállalkozásban 75 ezer forint katát fizet. 2. Egyéni vállalkozó (75 ezer forint katafizetés mellett) többszemélyes kft.-nél, ahol ő is tulajdonos, a feladatát részmunkaidős munkaviszonyban elláthatja-e? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték