2321 találat a(z) járulék cimkére
Nyugdíjas biztosítási kötelezettsége 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Kivaalap, ki nem vett jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne még kérdésem: https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4 Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló 2018.12.04., 06:07 Frissítve: 2018.12.03., 21:44 Ha van egy kft., ennek van 2 főállás melletti tagja és több alkalmazottja. A tagok nem fizetnek járulékot a kft-ben, mert máshol van 40 órás munkaviszonyuk. A kivaalapba számít-e a 2 fő személyesen közreműködő tagnál a minimálbér 112,5 százaléka, ha a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet? Üdvözlettel Beke Zoltán
Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben
Cikk
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Visszamenőleges kinevezés kezelése járulékbevallásban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Iskolavezetői (igazgatói) posztra kértük fel az egyik tanárt szeptember 1-jétől. Ehhez a poszthoz szükség van a kormányhivatal utólagos jóváhagyására is, amit később kapunk meg, ettől még a munkaszerződést módosítottuk (új munkakör, megváltozott fizetés). A hivatal nem hagyta jóvá visszamenőlegesen a kinevezést. Mivel nem értettünk egyet az indoklással, újra beadtuk a kérelmet, hogy visszamenőleges hatállyal hagyják jóvá a kinevezést. A második körben sem hagyták jóvá, azóta eltelt két és fél hónap. A jogszabály értelmében szeptember 1-jétől is ugyanaz a munkakör és fizetés él, mint szeptember 1. előtt. Hogyan kell ezt kezelni szerződésben és a havi járulékbevallásokban, önellenőrzéssel vagy elég az aktuális hóban feort változtatni, és a fizetéskülönbözetet elszámolni? Köszönettel: Miklós
Uniós állampolgár foglalkoztatása megbízási szerződéssel
Kérdés
A magyar kft. szlovák állampolgárral (magánszemély) kíván megbízási szerződést kötni Szlovákiában elvégzendő feladatok ellátása céljából. Kérdés, hogy a magyar cégnek milyen adózási, járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek az ügylet kapcsán, ha a megbízási díjat kifizeti? Milyen bejelentési kötelezettségei keletkeznek a társaságnak és a szlovák állampolgárnak Magyarországon?
Tásas vállalkozás tagja – járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, ahol társas vállalkozó tag (nem ügyvezető) a cégben. Főállása megszűnt. Főszabályként – tudomásom szerint – minimumok alapján fizetési kötelezettsége van a társas vállalkozónak, nem elég, ha maga után megfizeti a havi 7320 forint egészségügyi hozzájárulást. Ebben szeretném az állásfoglalást kérni, illetve a megerősítést, hogy jól ismerem-e az ideillő szabályozást. Segítségét előre is köszönöm.
Többségi tulajdonos tag, katás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?
Cikk
Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Átvezetés import áfáról járulék adónemre
Kérdés
Kérném szépen segítségét: A 17-es nyomtatványon nem tudom az import áfa többletet (duplán történt a befizetés) átvezetni más adónemre. Hibajelzésként azt írja, hogy "A vámazonosító szám kitöltése kötelező". Mi ez a vámazonosító szám, hol találom, hova kell azt írni? A 902-es adónemem milliós túlfizetés van. Köszönöm segítségét!
Párhuzamos foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adózona! Ügyfelem munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, heti 24 órában. Emelett másodállásban egyéni vállalkozóként is tevékenykedik Magyarországon. Kérdésem lenne, hogy mivel Ausztriában biztosított, melyek azok a közterhek, amelyeket Magyarországon nem kell megfizetnie, mivel külföldön biztosított? Egy másik kérdésem lenne, hogy az egyéni vállalkozó osztalékjövedelme után fizetendő adó terhére igénybe lehet-e venni adóvisszatérítést a különböző önkéntes megtakarítási formák után?
Főállású katás másodállásban egyszemélyes kft.-tulajdonos
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg főállású katás vagyok. És egy olyan kérdésem lenne, hogy lehetek-e főállású katás és mellette másodállásban egyszemélyes kft. tulajdonosa? Valamint tudok-e most is kft.-t alapítani, ha nincs meg a 3 millió forint törzstőkém? Valamint milyen havi fix költségeim lennének ha lenne másodállásban egy kft.-m, ami mondjuk csak néha termel? Valamint ha nem adok magamnak fizetést a kft.-ből, akkor is fizetnem kell a járulékokat minden hónapban? A katás vállalkozásommal van rá mód, hogy beszámlázzak a kft.-m be? Köszönöm!
Bt.-beltag jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? A társasági szerződés jelenleg annyit tartalmaz, hogy a beltag részt vesz a társaság összes tevékenységében. Módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés
Ha főállású egyéni vállalkozó a bruttó garantált bérminimum összege szerinti kivétet vesz fel, akkor ezután a havi összeg után fizetett nyugdíjjárulék (10 százalék) és egészségbiztosítási járulék (7 százalék), valamint a 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék és 19,5 százalék szociális hozzájárulás költségként elszámolható? A következő évben benyújtott szja-bevallásban a kivét összegének megadásakor (12Xgarantált bérminimum) szja-t kell fizetni, de a 10 százalék nyugdíjjárulékot már nem, mert már havonta kifizette? Köszönettel: K
Főállású katás egyéni vállalkozó többes jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Árbevételt nem termelő kft. tagja, és egyben díjazás nélküli ügyvezetője főállású katás egyéni vállalkozó is, aki 50 ezer forint tételes adót fizet. Helyesen jár-e el, ha a kft.-ben, ahonnan nincs jövedelme, nem fizet adót és járulékot? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
