2437 találat a(z) járulék cimkére
Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos és ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik, nulla forint díjért. Rokkantsági ellátásban részesül, ami mellett 40 órás közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ebben az esetben kell bármilyen járulékot vagy a 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a vállakozásban? Köszönettel.
Így csökkentheti költségeit a kivás társaság
Cikk
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
Katás és őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás alanyi mentes egyéni vállalkozó családi gazdasági tag szeretne lenni. A családi gazdaság az általános szabályok szerint áfaalany. Lehetséges-e az, hogy a katás egyéni vállalkozásban alanyi mentes marad (a családi gazdaságban nem lesz számlakiállító és befogadó), attól függetlenül, hogy egy olyan családi gazdaság tagja, ahol az áfát az általános szabályok szerint állapítják meg? A másik kérdésem a járulékfizetésre vonatkozik. Jól gondolom-e, hogy főállású katás vállalkozó maradna, és őstermelőként nem lenne biztosított, így járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezne? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tanulók szakmai gyakolat dijazása
Kérdés
Kft.-énk megállapodást kötött az iskolával 2019. június 15-étől augusztus 31-éig tanulókat fogad szakmai gyakorlatra. 2 fő. Heti minimális dijazásuk meghatározott. (Minimálbér 15 százalékának a 3 szorosa). Az ügyvezető meg van elégedve a tanulókkal, ezért magasabb összegű dijazást szeretne adni nekik. Hogyan kell számfejteni, milyen levonás terheli, és mennyi járulékbefizetés terheli díjazásukat? Köszönettel: Farkasné Kiss Edit Beszámoló Készitő Kft.
Munkavállaló sportolásának munkáltatói támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató szeretné támogatni a munkavállalói sportolási lehetőségét. Ennek keretében a munkáltató szerződést kötne egy szolgáltatóval (például fitneszterem) a munkavállalói javára sportolási lehetőség kedvezményes igénybevételére. Eszerint a munkáltató bármely dolgozója által a szolgáltatónál megváltott bérlet, illetve egyszeri díj árából sportolási alkalmanként 500 forint kedvezményt adna a szolgáltató. A munkavállalóknak adott kedvezmény összegéről személyenkénti bontásban havonta utólag egy összesített számlát bocsátana ki a szolgáltató. Hogyan adózik ebben az esetben az így biztosított juttatás? Személyenként és havonta le kell vonnunk az adott dolgozó által érvényesített kedvezmény mint adóköteles juttatás szja-előlegét és egyéni járulékait az adott munkavállaló munkabéréből, továbbá szochót is kell fizetnünk a havi juttatási összeg után a szolgáltató számlája alapján? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel B.Gy.
Lengyel ügyvezető díjazása utáni járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lengyel társaság 100 százalékos tulajdonában van. A anyacég lengyel ügyvezetőt is választott a magyar mellé, aki megbízási díj ellenében látja el a tisztségét. Az ügyvezető hazájában rendelkezik biztosítással, ételvitelszerűen kint él. Kérdésünk, hogy az őt megillető díjazás után kell-e bárminemű levonást eszközölnünk (szja, nyugdíjjárulék stb.), illetve kell-e utána szakképzési és szociális hozzájárulást fizetnünk? Köszönettel.
Forgalom utáni jutalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy magánszemély által írt könyvet forgalmaz. A forgalom után jutalékot fizetünk a magánszemélynek. Az lenne a kérdésem, hogy ezen kifizetett összeg után milyen járulékokat kell vonni a kifizetőnek, és mit kell még fizetni utána? Köszönettel várom válaszukat.
Diákok tb-je: ki, mikor, hol biztosított?
Cikk
A diákstátusz mind az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, mind pedig – keresőtevékenység folytatása esetén – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget közvetlenül érintheti. Ugyanakkor az egyes jogviszonyokban más-más feltételekkel, illetve időtartamban vehetjük figyelembe a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt. A következőkben most ezt tekintjük át.
Átalányadó bevallása
Kérdés
Üdvözlöm! Heti 36 órát meghaladó munkaviszonyom mellett egyéni vállalkozó is vagyok. Átalányadózást választottam, a jövedelmem a bevétel 60%-a. Hogyan kell bevallani a jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot? Milyen nyomtatványon, és milyen határidővel kell bevallani? Válaszát előre is köszönöm!
Temetési segély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk férje balesetben elhunyt ,és szeretnénk a temetés költségeihez hozzájárulni. Nincs kollektív szerződésünk. A munkavállalónak fizetett összeg valóban adó- és járulékmentes? Valamint a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetés terheli? Válaszát köszönöm.
Lengyel magánszemélynek kifizetett megbízási díj Ukrajnában végzett munkáért 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lengyel magánszemély részére szeretnénk megbízási díjat kifizetni Ukrajnában elvégzett munkáért, mely szakértői feladatok ellátására vonatkozik. Kifizetőként milyen járulékfizetési kötelezettsége van társaságunknak a megbízási díj kapcsán? Válaszát előre is köszönöm!
Román illetőségű személy egyszeri megbízási díja
Kérdés
Önkormányzatunk egy román állampolgárral szeretne megbízási szerződést kötni és egy egyszeri alkalomra megbízási díjat fizetni. A megbízott Romániában biztosított, ott él, ott dolgozik. A kérdés az, hogy román állampolgár esetén szükséges-e Magyarországon a megbízottat terhelő adóelőleget, járulékokat levonni?
Külföldön is biztosított egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki Ausztriában is egyéni vállalkozóként végez gazdasági tevékenységet. Ausztriában fizeti járulékait. Kell-e Magyarországon is járulékokat fizetnie, vagy elég, ha kér egy igazolást az osztrák biztosítótól, ezzel igazolva a jogviszonyát?
Párhuzamos munkavégzés Ausztriában és Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a szakvéleményét: Egy magyarországi székhelyű kft. Ausztriában leányvállalatot létesített. A magyar kft.-nél dolgozó munkavállalók havi 15 napot Magyarországon, 5 vagy 6 napot Ausztriában dolgoznak csekély értékű bejelentéssel, ami Ausztriában adómentes. Ezt a bért részükre az osztrák cég számfejti és fizeti mint bér. A1 párhuzamos munkavégzésre szóló igazolással rendelkeznek a munkavállalók. A kérdés az, hogy az osztrák cégnél számfejtett adómentes bérként kifizetett juttatás után keletkezik-e a magyar cégnek, vagy a munkavállalóknak Magyarországon bármilyen adófizetési kötelezettsége? Szóbeli NAV tájékoztatás alapján az ügylet helyes megítélése: a Magyarországon kifizetett 15 napra eső bér után a munkáltató megfizeti az összes járulékot és adót, az osztrák adómentes bért külföldi adómentesként kell szerepeltetni. Van-e bármilyen ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak, illetve az érintett munkavállalóknak? Köszönettel: Krisztina
Őstermelő járulékalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem kezdő őstermelő az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti a járulékát és ez az alap több mint a minimálbér, akkor elegendő-e a minimálbér összegét alapnak beírni? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
