Százötvenezer kisvállalkozás, hatvanezer kisgyermekes család, több százezer vállalkozás mellett az egyetemi hallgatók és a banki adósok életét is megkönnyítik a kormány gazdaságvédelmi intézkedései – jelentette ki az MTI-nek Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. ügyvezetőjének házastársa a járvány miatt elveszti az állását. Kérdésem a következő. Mi a legcélravezetőbb megoldás, hogy biztosított legyen a házastárs? A katás bt. alkalmazza őt, vagy kültagként léptesse be a cégbe? Fizethet-e ő a bérjárulékok helyett havi 50 000 forintot? Vagy esetleg van-e más lehetősége a házastársnak a biztosítási jogviszony fenntartásához? Köszönettel
Kft. résztulajdonos ügyvezetője jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban van. Nem vesz fel jövedelmet a kft.-ben. Ezért nincs járulékfizetési kötelezettsége. A munkahelyén azonban a vészhelyzet miatt 4 órásra csökkentik a munkaidejét. A jövedelme így is jóval meghaladja havi szinten a minimálbért. Keletkezik-e erre az időre járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben?
Tisztelt Szakértő! A családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét. Kizárólag termeléssel foglalkozik, így a családi gazdaságra vonatkozó szabályok szerint számolja el jövedelmét. Mivel van érvényes egyéni vállalkozói igazolványa, ezért úgy tudom legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie. Kistermelőnek minősül. Ha megszüntetné az egyéni vállalkozását, akkor fizethetne a kistermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékot (előző évi bevétel 20 százaléka után 4+10 százalékot). Viszont úgy döntött hogy nem a minimálbér után hanem havi 300 000 forint után fizeti meg a járulékokat. Dönthet így? Mivel nem egyéni vállalkozóként fog elszámolni az szja-bevallásában, így a járulék alapja nem számolható el költségként? Ezt egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétként elszámolhatná, de így nem jelent költséget a havi 300 000 forint?
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Tisztelt Szakértők! Adott X Kft., melyben a tulajdonos az ügyvezető is. A feladatát munkaviszonyban látja el. A vírushelyzetre tekintettel csökkentené a munkaidejét és igénybe venné a támogatást. Azonban az említett kft.-n kívül még rendelkezik néhány kft.-vel, melyeknek tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. Ezekben megbízási jogviszonyban látja el a feladatot. Ha lecsökken a munkaviszonyban a napi óraszáma, a többi cég valamelyikében nem kell a kieső időre megfizetnie a járulékokat társas vállalkozóként? Válaszukat előre is köszönöm!
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője tag is a kft.-ben, öregségi nyugdíjas lett. Ha továbbra is marad ügyvezető, de nem kap érte juttatást, akkor kell-e fizetni utána bármiféle járulékot? Segítségét köszönöm: Ildi
Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben egy katás bt.-nek visszamondták az eddigi szerződéseit, és mivel mint bt. szünetelésre nincs lehetősége, megszüntetné a cégét. A végelszámolás kezdő időpontja május 1-je lenne. A bt. beltagja lenne a végelszámoló, de neki nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, a bt.-ben fizette az 50 ezer forintos katát. Ha ő lesz a végelszámoló, és a cég visszakerül a tao hatálya alá a végelszámolási időszakra, akkor neki, mint bt.-beltagnak és mint végelszámolónak, keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a bt.-ben? Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy olyan kft.-nek, ami olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel a kivételek között a járulékfizetés szempontjából, és az üzletet 15 órakor be kell zárni, a nyitvatartás 3 órával kevesebb, valamint az egyéb korlátozások miatt a bevétel minimális, milyen járulékkedvezmény, vagy mi vonatkozik rájuk. A kft.-ben két tag van, eddig mindkettő dolgozott tagi jogviszonyban. A bevétel nem fedezi a járulékfizetést sem. köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték