hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi megbízónak több országban végzett munka adózása

  • adozona.hu

Egy Európai Unión (EU) kívüli munkáltató megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy magyar illetőségű munkavállalót, aki Magyarországon, és emellett három másik uniós országban, illetve Oroszországban is munkát végez. Hol adózik, és mely országban kell utána járulékot fizetni? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Leginkább megbízási jogviszonyként leírható kapcsolatban a megbízó olyan EU-n kívüli országban bejegyzett vállalat, mely országgal (Man-szigetek) Magyarország nem kötött a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt. A munka díjazása (havi rendszerességgel) a szerződésben rögzített napi munkadíj figyelembe vételével, a munkában ténylegesen eltöltött napok száma után történik. A munkavégzés helyszíne jellemzően előre nem tervezhető, esetenként és rendszertelenül változó. A 2019-ben kifizetett munkadíjak alapjául szolgáló összesen 142 nap munkavégzés – rendszertelen időeloszlásban (januártól novemberig) – ténylegesen az alábbi helyszíneken történt: összesen 41 nap Magyarországon ("távmunkában", jellemzően számítógép mellett), összesen 77 nap másik három (Magyarországtól különböző) EU-s országban, valamint összesen 41 nap Oroszországban. A munkavégző magyar állampolgár, magyar lakcímmel rendelkezik, és a fentiek szerinti bevételéből a külföldi kifizető semmilyen adót vagy társadalombiztosítási járulékot nem von le a megkötött szerződés szerint. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon a fentiek szerint végzett és díjazott munka kapcsán? Ha esetleg nem kell tb-járulékot fizetni például a nem a magyar jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján és nem Magyarországon végzett munka után, keletkezik-e szochofizetési kötelezettség, tekintettel egyebek mellett a 2018. évi LII. törvény 5. paragrafus (2) bekezdésének g) és i) pontjaira is? – kérdezte olvasónk.

A kérdésben foglalt információk szerint egy magyar magánszemély egy Man-szigeteken bejegyzett foglalkoztató megbízásából végez tevékenységet Magyarországon és három további uniós tagországban, valamint Oroszországban. A magánszemély feltételezhetően magyar adóügyi illetőségű – írta körül az adóalanyt válasza elején szakértőnk.

A megbízó országával ugyan nincs kettős adózást elkerülő egyezménye Magyarországnak, azonban ennek csak a magyar munkanapok vonatkozásában van jelentősége. Az uniós tagországokban és Oroszországban végzett munkára viszont meg kell vizsgálni az egyes országokkal kötött egyezményt.

Általánosságban az önálló tevékenység jövedelme az egyezmények alkalmazásában a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, kivéve, ha telephelynek vagy önálló berendezésnek betudható a külföldön végzett tevékenység jövedelme. Feltételezhetően ilyen telephely, berendezés nincs a munkavégzés helyén, melynek következtében a jövedelem Magyarországon adóztatható. (Ha ez a feltételezés nem helytálló, felmerülhet adókötelezettség a munkavégzés helyén.)

A Magyarországon végzett munkára, valamint a külföldön végzett tevékenységre is, ha az az egyezmény alapján Magyarországon adóztathatók, az szja-kötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kell megállapítani. A magyar állampolgár adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, függetlenül attól, hogy a bevételt belföldön vagy külföldön szerezte, és attól is, hogy a vagyoni értéket Magyarország területére behozta-e, esetleg más országban elköltötte-e [szja-törvény 2. § (4) bekezdés].

A megbízási szerződés alapján végzett tevékenységért – ha nem vezető tisztségviselésre irányul – kapott fizetés önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezzel szemben lehetősége van a magánszemélynek tételesen költséget elszámolni. Ugyan a 90 százalékos szabály is alkalmazható lenne, azonban, ha a magánszemély köteles megfizetni a szochót, akkor annak összegével csak tételes elszámolás során lehet a bevételt csökkenteni.

A bevétel és a költségek különbözete után a magánszemélynek negyedévente szja-fizetési kötelezettsége keletkezik, a negyedévet követő hó 12-éig. Az adó mértéke 15 százalék, mely külföldön fizetett adó hiányában nem csökkenthető.

A járulékkötelezettség megítélése – mondhatni – még bonyolultabb, mint az adókötelezettség, ugyanis az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) értelmében a magyar biztosítás kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/04/EK rendelet értelmében, ha a magánszemély több tagállamban folytat tevékenységet, akkor kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Főszabály szerint a nem kiküldetésben dolgozó munkavállaló abban az államban biztosított, amelyben a keresőtevékenységét végzi. A magyar jogszabályok vonatkozásában munkavállalónak minősül a munkaviszonyban álló személy és a megbízási jogviszony keretében dolgozó személy is. Ezért meg kell vizsgálni, hogy két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző biztosítási kötelezettsége melyik államban keletkezik.

Párhuzamos munkavégzés esetén – azaz amikor a magánszemély több tagállam területén is munkát végez – a lakóhely szerinti tagállam jogrendszere, azaz jelen esetben a magyar jog akkor alkalmazható, ha a munkavállaló tevékenységének jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban végzi. Akkor is a lakóhely szerinti tagállam jogát kell alkalmazni, ha a munkavállaló tevékenységét két vagy több tagállamban, az unió területén kívül letelepedett (például Man-szigeteki) megbízó számára végzi.

Ilyen esetben annak igazolására, hogy a párhuzamos munkavégzés szabályai alapján Magyarországon lesz a magánszemély biztosított, A1-es igazolást kell a magánszemélynek beszereznie választása szerint a lakóhelye, a tartózkodási helye vagy a munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől. Ezen információk alapján a Magyarországon és az uniós tagországokban végzett tevékenység után is Magyarországon kell járulékot fizetni.

Magyar járulékkötelezettség esetén a külföldi foglalkoztatónak a Tbj. 56/A paragrafusában szabályozott módon kell eleget tennie járulékfizetési kötelezettségének. Ha a külföldi foglalkoztató nem fizeti meg a járulékot, akkor a kötelezettségek teljesítéséért a magánszemély egyetemlegesen felelős. Abban az esetben, ha a jövedelem egy része Magyarországon nem lenne adóztatható, akkor járulékalapként a szerződésben meghatározott díjazást kell figyelembe venni a járulékalap meghatározásánál, egyébként az szja-előleg alapjául szolgáló jövedelem képezi a járulék alapját (Tbj 4.§ k) 1-2. pontok).

Oroszország tekintetében a magyar-szovjet egyezményben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni (1963. évi 16. törvény). A 2. cikk értelmében egy magyar állampolgár, aki Oroszországban tartózkodik – ha az egyezmény másként nem rendelkezik –, a munkajogi rendelkezések, a szociális ellátás és a társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében a saját állampolgáraival teljesen azonos elbánásban részesül. Ha Oroszországban nem kell járulékot fizetni – szakértőnk feltételezése szerint, ha adókötelezettség nem keletkezik, akkor járulék sem lesz –, akkor az oroszországi munkavégzési napok után is Magyarországon kell járulékot fizetni.

A járulékalap után a foglalkoztatót, illetve, ha a külföldi cég nem teljesít, akkor a magánszemélyt 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának (3) bekezdése értelmében, figyelemmel arra, hogy a magánszemély biztosítottnak minősül. A kérdésben hivatkozott 5. paragrafus (2) bekezdésének g) és i) pontjai a kérdéses esetben csak akkor lennének alkalmazhatók, ha a magánszemély más uniós tagországban és/vagy Oroszországban lenne biztosított.

Szakképzési hozzájárulás a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény értelmében a külföldi megbízót nem terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mikrovállalkozás rezsi augusztus 1-jétől

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs