A korkedvezményes járulékkal kapcsolatos 1997.évi LXXX.tv.-ben jelenleg az áll, hogy 2013. január 1-vel hatályát veszti az ezzel kapcsolatos járulék fizetés.. Van-e ezzel kapcsolatban törvényjavaslat? Az ezzel kapcsolatos kormány rendelet ami a korkedvezményre jogosító munkaköröket tartalmazza annak a hatálya is 2012. december 31. Mi várható 2013-ra erre a tervezéshez lenne szükség, hogy mivel számolhatunk?Üdvözlettel: Vida Istvánné Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Cím!Alakuló cégünk utazásszervezéssel kíván foglalkozni, és ehhez kritérium egy idegenforgalmi végzettségű ember foglalkoztatása.Költségeink minimalizálása érdekében keressük a hatékony utat a járulékok befizetésekor. Erre tudomásunk szerint két járható út van, ha a cégen belül tulajdonrésszel rendelkezik: 1. egy másik munkáltató ahol heti 36 órát dolgozik fizeti helyettünk a járulékokat 2. hallgatói jogviszonya van. Ha bármilyen más költséghatékony megoldás létezik ezeken kívül, kérem válaszában írja meg.
Van egy egyéni vállalkozó, aki 1951.08.14-én született. 2011.08.14-től előrehozott öregségi nyugdíjas 45 év szolgálati idővel. 2011.12.21-én megszüntette egyéni vállalkozását. 2012.06.21-től újra csinált egy egyéni vállalkozást. Ebben az esetben minimum a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat? Amennyiben az egyéni vállalkozó beteg lesz, akkor mi a teendő? Kell az orvostól hoznia táppénzes papírt? Ezt jelezni kell a 08-as bevalláson? Kell az OEP felé lejelenteni? Erre az időszakra a minimálbér után kell járulékot fizetni?
Rokkantsági ellátásban részesülő tag járulékának utólagos bevallás, fősiskolás gyakorlati képzéséhez kapcsolódó tennivalók - az Adózóna tb-szakértői válaszolnak.
Olvasói kérdések, hozzászólások alapján úgy tűnik, sokak számára a januári hatálybalépés óta eltelt több hónap ellenére még sok olyan részletszabály van, amit nem ismernek. Annak érdekében, hogy segítsük az állampolgárok számára fontos ellátási szabályok megismerését, jelen cikkünkben részletesen bemutatjuk a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj számítás szabályait. Különösen a többes jogviszonnyal kapcsolatos változásokat, valamint az úgynevezett irányadó időszak, a folyamatos biztosítási idő fogalmait részletezzük.
Beleszámít-e a nyugdíjba a rokkantnyugdíj melletti vállalkozói jogviszony? Mennyi járulékcsökkenést jelent a tételes adó utáni járulékfizetés? Olvasóink kérdéseire az Adózóna nyugdíjszakértője, Molnár László válaszol.
Tisztelt Szakértő Úr!Szeretném javaslatát kérni, hogy melyik a leg "költségkímélőbb" megoldás az eddig nem fizetett járulék bevallására, rokkantsági ellátásos tag esetében. Korhatár alatti járulékos tag után (képviselő) nem fizetett cégünk járulékot, nyugdíjas tagként jelentettük, és havi 6.39o.-Ft-ot fizettünk utána. Lehetséges-e utólag rész-munkaszerződést kötni vele, visszamenőlegesen bejelenteni 01.01-től, majd havonta önrevíziót beadni, és késedelmi pótlékkal együtt kifizetni a járulékot. Ön szerint ez elfogadható így? Köszönettel várom válaszát.
A kormány 300 milliárdos programról beszél és egy cseppet sem foglalkozik a annak forrásával. Ennek oka lehet, hogy valójában egy felfújt lufi a program. Hadd higgye el mindenki, hogy a kormány 300 milliárdot költ gazdaságélénkítésre, az IMF-nek majd megsúgjuk, hogy ez akár null-szaldósan is megoldható. Számoljunk egy kicsit.
Hogyan jön létre munkaviszony a bt-ben, ha van 1 fő beltag, aki végzi a társaság tevékenységét és képviseletét is. A kültag nem vesz részt a társaság tevékenységében. Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? Ha a kültag, akkor keletkeztet-e járulékfizetési kötelezettséget?
Tisztelt Szakértő! Helyesen jártunk-e el az alábbi jogviszonyok kezelésében:Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is. Az egyéni vállalkozásában fizeti meg a járulékokat, illetve az adót./Rendszeres havi kivét, a törvényi minimumnál magasabb érték után./A társas vállalkozás munkájában személyesen nem vesz részt, az ügyvezetést választott tisztségviselőként (taggyűlési határozat alapján) látja el 0 Ft-ért.Mivel a jövedelme a minimálbér 30%-a alatt van, a társaságnál nem biztosított, a T1041-es bejelentést nem készítettünk, és - az egyébként az alkalmazottak után leadott - 08-as bevallásban sem szerepeltetjük.Köszönettel: László
Adószámmal rendelkező magánszemély /nem egyéni vállalkozó/ jutalékot fizet ki egy magánszemélynek, megállapodás alapján /mert pl. ügyfelet szerez neki/. Az adószámos magánszemélynek le kell-e vonni a kifizetett összegből szja-előleget és kell-e fizetnie 27%-os EHO-t, tehát kifizetőnek minősül-e ilyenkor? Ha igen, akkor a 1208-as járulékbevallásra is kötelezetté válik? Köszönettel, Adó Office Kft
Az elmúlt néhány napban ismét szokatlan, unortodox elképzelések láttak napvilágot a különböző hírportálokon. A hírek szokatlansága abban áll, hogy az eddig már ismert, a munkaadókra irányuló munkahelyvédelmi eszközök mellett, új lehetséges eszközként merült fel, hogy csökkenteni kellene a munkavállalók járulékterheit.
Nemrégiben „gépről-gépre” járt egy elektronikus levél, melyben egy vállalkozó arról panaszkodott, hogy az adóhatóság az ügyvezető biztosítottként történő bejelentésének elmulasztása miatt több cégét több millió forintra megbírságolta. A kör-email egyben felhívta a vállalkozások figyelmét erre a veszélyre.
Egyéni vállalkozó anyuka napi 6 órában kíván dolgozni gyes mellett, bölcsödei ellátást kérve. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Változtat-e ezen valamit, hogy a munkahelye a lakás alagsorában van? Köszönöm válaszukat!
Korábban már többször foglalkoztunk a régi rokkantsági ellátórendszert felváltó új, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény által bevezetett új rendszerrel. A jelenlegi írásban a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultságát meghatározó úgynevezett komplex minősítési eljárást mutatjuk be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték