Összeszedtük, milyen törvényben melyik paragrafus változott Cikk
Az év elején rengeteg jogszabály változott, még szakmai berkekben is hallani lehetett, nehéz követni a módosításokat. Most összefoglaltuk.
Az év elején rengeteg jogszabály változott, még szakmai berkekben is hallani lehetett, nehéz követni a módosításokat. Most összefoglaltuk.
Amíg a nyugdíjas adott évi nyugdíjjárulék alapot képező keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - a minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, amely 2012-ben 93 ezer forint x 18 =1millió 674 ezer forint) a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Mikori jövedelmet kell figyelembe venni a korlátozás szempontjából? Hogyan lehet szüneteltetni az ellátást?
2012. január 1-jétől már olyan egyszeri nagyobb jövedelmek után is meg kell fizetni az egyéni egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, amelyek eddig mentesek voltak az ilyen kötelezettségek alól.
Az egyes jogszabályok előkészítése során a hatástanulmányok értelemszerűen nem egyéni helyzetekre, hanem társadalmi csoportokra készülhetnek. Pedig egy-egy törvényi változás valódi következményeit konkrét élethelyzetek alakulásán lehet igazán tetten érni.
Mégsem kell 6390 forintot fizetniük a korhatár előtti nyugdíjasoknak. A Nemztetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is egyetért abban az Adózóna szakértőjével, hogy félreérthető a jogszabály. Magyarán jogértelmezési problémáról van szó, amit, az Adózónának tett ígérete szerint, a minisztérium hamarosan orvosol. Az adóhatóság pedig visszafizeti azokat a járulékokat, amelyeket idáig befizettek az adózók a fenti jogcímen.
Hogyan lehet ápolási díjat igényelni, s miként lehet optimalizálni a közteherviselést többes jogviszony esetén? Olvasóink kérdezték, az Adózóna szakértői válaszoltak
Azt már megírtuk, miért nem lehet ellenőrizni az 1153-as nyomtatványt, most egy számpéldán arra világítunk rá, hogy min kéne változtatni ahhoz, hogy a jogszabálynak megfeleljen a nyomtatvány.
2012-től ugyanazon jogviszony után eltérő logikájú közteherfizetési szabályok vonatkoznak a kifizetőre/foglalkoztatóra és az egyénre/biztosítottra. Cikksorozatunk célja, hogy felhívjuk a jogalkalmazók figyelmét ezekre az eltérésekre annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a téves jogértelmezések.
A társadalombiztosítási és szociális ellátásokat „bruttó” összegben határozzák meg, de jó tudni, hogy ezek nagy részét személyi jövedelemadó és/vagy nyugdíjjárulék is terheli.
Január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésében bekövetkezett változásokat az ellátásokban is következetesen érvényesíteni kell. Ennek keretében a végkielégítés, jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás, határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén kifizetett összeg és az újrakezdési támogatás után pénzbeli ellátást kell adni.
A családi gazdálkodásban nem foglalkoztatottként, személyesen nem működik közre - feleség- aki rokkant nyugdíjas volt 2011-ben, hogyan fizet járulékot 2012-ben- 2011-ben nem kellett fizetnie. Váltson-e külön őstermelői igazolványt?
Az idei évtől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kikerültek a korhatár előtti ellátásra jogosultak és a rokkantsági nyugdíjasok, emellett változtak a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályok. Hulák Zsuzsanna, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője összefoglalta a legfontosabb változásokat.
A magán-nyugdíjpénztári tagok 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba, a tagdíjfizetésük mértékét nem határozták meg a jogszabályban. Ezt a pénztárak előírása határozza majd meg.
Az önkéntes biztosítás célja az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése volt, jelenleg olcsóbb, mint a bér és úgynevezett biztosan költhető béren kívüli juttatásnak minősül - hívta fel a figyelmet Lukács Marianna, az NGM munkatársa HVG Nexon Tb-konferencián tartott előadásában. Egyúttal azt is kiemelte milyen adókedvezményeket lehet igénybe venne és mikor jár adómentesség.
A járulékfizetés 2012-től már csak a foglalkoztatottat terheli, a munkaadó, a foglalkoztató járulék helyett adót (azaz szociális hozzájárulási adót) fizet. Mi változott még? Összefoglaltuk.
Lepsényi Mária
adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől