1734 találat a(z) ingatlan cimkére
Kedvezményes eszközátruházás, ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Ingatlan, kívül vagy belül az áfakörön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Alanyi mentes értékhatárnál milyen bevételeket kell figyelembe venni?
Kérdés
Tisztelt Cím! Adott egy közhasznú egyesület, amelynek bevételei pályázatokból és támogatásokból állnak. Pályázati bevétel, amit a költségek fedezésére kapott 7 millió forint, kapott támogatások, adományok 8 millió forint. Ha esetleg vállalkozási tevékenységből is van bevétele 1 millió forint és ingatlan mentes bérbeadásból is 3 millió forint, hogyan vegyük figyelembe a 6 millió forintos határt? Azt gondolom, az adományok nem számítanak bele és a mentes ingatlan bérbeadás sem. Viszont mi van a pályázati pénzekkel? Nem találok róla semmit. A fentiekben megjelölt árbevételekből mit kell figyelembe venni a 6 millió forintos mentességnél? Hasonló problémám van mint egyéni vállalkozó, alanyi mentességet választottam, Előreláthatóan az árbevételem 5,8 m ft lesz. Viszont kaptam bértámogatást 800 e ft-ot egy munkavállaló után. A bértámogatást figyelembe kel venni a 6 M ft - nál? Ha kaphatnék a válasz mellé törvényi hivatkozást megköszönném. Köszönöm előre is!!
Saját tőke problémája
Kérdés
Következő kérdésem lenne. A saját tőkét szeretnénk rendbe tenni, ingatlan átértékelésével. Ennek szeretném kérdezni a gyakorlati megvalósítását. A piaci érték meghatározásához kire van szükségem? Elég az ügyvezetőnek átértékelnie és könyvvizsgáltatnia, vagy szükséges-e értékbecslő vagy más ingatlanos szakember? A további években szükséges-e újra (minden évben) a felülvizsgálat? Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel:Szabó Anita
Garázs és lakóingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az adószámos magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a 6 millió forintot meghaladja az adóévben, és eddig adómentesen számlázott, akkor a garázs kiadását már csak áfakötelesen végezheti-e? Köszönettel
Megszűnés, ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.
Osztalék ingatlannal fizetve: mennyit ér az egész?
Cikk
Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Osztalék ingatlannal fizetve
Kérdés
A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Ingatlan előszerződés alapján
Kérdés
Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.
Eladható áfamentesen a fordított áfával vásárolt ingatlan?
Cikk
Egy cég hat évvel ezelőtt fordított áfával vásárolt egy ingatlant, amelyet most el kíván adni. Vajon áfával növelten vagy áfamentesen értékesítheti? A 20 évből hátralévő részre jutó áfát vissza kell fizetnie? Olvasónk kérdéseire Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság értékesítési célú saját lakóingatlant épít. Az építés úgy néz ki, hogy nincsen generálkivitelező, a gazdasági társaság szerzi be a különböző építési anyagokat, és különféle szakemberek építik be ezeket. A gazdasági társaság például megvásárolja a villamos boltban a különféle kábeleket, elosztókat, konnektorokat stb., jön az Y villanyszerelő cég és ezeket beépíti, majd a szerelési munkát leszámlázza. A munkáknak egy része saját kivitelezésben is megvalósul, például a kőművesmunkák egy részét saját alkalmazott végzi, ahogy van saját építészmérnök, aki koordinálja és felügyeli a feladatokat. Az építéshez kapcsolódó szolgáltatások után –mint az előbb említett villanyszerelés esetében – véleményem szerint nem jön létre alvállalkozói szerződés, mivel az építő gazdasági társaságnak nincsen megrendelője, akinek építené az ingatlant, hanem ezt saját részére készíti, értékesítési céllal. Számvitelileg az ingatlan tulajdonképpen egy saját termelésű készletnek minősül. Az lenne a kérdés, hogy értékesítéskor az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások figyelembe vehetők-e az iparűzési adónál. Egyes álláspontok szerint elábé-nak minősül, de véleményem szerint nem valósul meg a változatlan formában történő beszerzésértékesítés. Szeretném a figyelmét felhívni a 2106/2009 számú közigazgatási elvi határozatra, amelyben egy vállalkozást elmarasztaltak, a szolgáltatások figyelembevétele miatt. Nem találtam infót, hogy azóta esetleg változott volna -e a jogszabály.
Áfa, ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás
Kérdés
Belföldi kft. 2016-ban ingatlant vásárolt, a számlát fordított áfásan állították ki részére, ennek megfelelően lett könyvelve, az áfát bevallotta és levonta. A cég be van jelentkezve az áfa hatálya alá ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás esetére is.[ Áfatörvény 86. § (1) 1. illetve 86 § (1) j. és k., 88 §. 4. pontok] Az a kérdésem,hogy ha év végén jelezve a NAV felé, hogy csak az ingatlan-bérbeadás áfáját szeretné megszüntetni 2017. január 1-jétől, mikre kell figyelemmel lennie. Ha az ingatlanon felújítást végez, áfás számlát kap, befolyásolja- e az ingatlan-bérbeadás áfájából való kilépése? A bérbeadással kapcsolatos rezsiszámlák áfáját természetesen nem vonja le. Kérem szíves válaszukat, mely szabályok vonatkoznak e témára.
Illeték, halasztás, ingatlan
Kérdés
Magánszemély 2015-ben vásárolt ingatlanra illetékfizetési halasztást kért a NAV-nál 1 évre, hogy másik ingatlanát eladja addig. Sajnos ez úgy tűnik, nem sikerül. Az egy év lejárta előtt vagy után van-e tennivalója, vagy a NAV fogja értesíteni a fizetendő illeték, illetve pótlék összegéről?
Önkormányzati letelepedési támogatás
Kérdés
Önkormányzatunk rendeletet kíván alkotni fiatalok helyben történő letelepedésére. Vissza nem térítendő támogatást ad a rendelet meglévő ingatlan felújításához, újonnan vásárolt és felújítandó lakóingatlan vásárlásához, lakóingatlan vásárlásához és új lakás építéséhez. A rendelet nem vizsgál szociális helyzetet, jövedelmet. Kérdés: adómentes ez a juttatás? Ha nem az, milyen adó (és esetlegesen járulék) vonzata van? Köszönettel:Tamus Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
