Meghaladta a bruttó 7 százalékot 2016-ban a lakásbérleti hozam Budapesten és több hazai egyetemi városban is, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő – derül ki a Deloitte Európai ingatlanindex-tanulmányából.
Tisztelt Szakértők! A magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadás (hosszú távra) megértésem szerint történthet egyéni vállalkozói, illetve adószámos és adószám nélküli magánszemélyi formában. A kérdésem az lenne, hogy a magánszemélyi forma esetében, akár adószámmal, akár anélkül történik, van-e lehetőség a tételes költségelszámolás választására, illetve az amortizáció kapcsán a bevételek csökkentésére vagy az kizárólag az egyéni vállalkozási forma esetében lehetséges? Köszönettel: NG
Tisztelt szakértő! Ingatlan foglalónál (ami fordított adózású lesz) a számlát hogy kell kiállítani? Áfa nélkül gondolom. A foglaló előlegnek számít vagy nem? Amiatt áfamentes, mert foglaló és nem előleg vagy a fordított adó miatt? A foglaló számlájára rá kell-e írni a "fordított adózás" szöveget?
Tisztelt Uram / Asszonyom! A kérdésem végén linkelt cikk taglalja az szja törvény 1. paragrafusának azon kitételét, mi szerint az ingatlankiadásból származó bevétel csökkenthető az ingatlanbérletből származő költséggel (bizonyos feltételek teljesülése esetén) A kérdésem az lenne, hogy ez több ingatlanból származó bevétel esetében is igaz-e? Például: Ingatlant bérlek 200 000 forint értékben és két ingatlant adok ki, amelyekből 120 000, illetve 80 000 forintnyi bevételem származik. Helytálló azon értelmezésem, hogy ilyen esetben nem kell adót fizetnem? Köszönettel! NG http://ado.hu/rovatok/ado/kisokos-a-berbeadasbol-szarmazo-jovedelem-adozasarol
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egy társaság leszámlázza egy másik társaság felé a bérbeadott ingatlan bérleti díját. A számlázás áfamentesen történik, mivel a bérbeadó társaság nem kért áfásságot e tekintetben. Más tekintetben az általános szabályok szerint áfakörös. Egy későbbi számlán átszámlázza a társaság a rezsit is, mely áll áfakörös villanyszámlából, gázszámlából, vízdíjból, illetve mivel az energiafelhasználásnak van bizonyos áfa hatályán kívüli része áfakörön kívüli szolgáltatásból, illetve eleve mentes megítélés alá eső biztosítási díjból. Ezt a számlát a bérbeadó társaság tárgyi mentes áfakulccsal számlázta ki, hasonlóan a bérleti díjhoz. Két külön számlán történik tehát a bérleti díj és a rezsi számlázása minden hónapban. Véleményem szerint ez így helytelen, és a rezsit megbontva általános kulcsú, hatályon kívüli és tárgyi mentes részre kellene a számlán szerepeltetni. Talán más lenne a helyzet, ha a rezsi egy számlán szerepelne a bérleti díjjal.Helyesen jár el a bérbeadó? Ebben a kérdésben várnám véleményét, azt előre is köszönve.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni: egy kft. tanácsadással foglalkozott, de sajnos nem jött be a számításuk, ezért más tevékenység után néztek: vásároltak egy ingatlant egy magányszemélytől, amit lebontottak és egy négylakásos társasházat építenek a helyébe. A kérdésem: a januárban elkezdett bontási majd építési számlák áfája elszámolható-e ,és ha eléri (most negyedévesek) a visszaigényelhető összeghatárt, visszakérhető-e? Vagy hogy kell kezelni ezeknek a számláknak az áfatartalmát? A könyvelésben a 814-es kartont használjuk, erre a számlára raktuk az ingatlan értékét is és az eddigi számlák értékét is. Még egy kérdést szeretnék feltenni: ha értékesítik ezeket a lakásokat, milyen áfakulcsot kell használni, 5 vagy 27 százalékot? Segítségét köszönöm. Üdvözlettel: G. Zsuzsa
Van "A" és "B" cég. Mindkettő ingatlanértékesítéssel foglalkozik. "A" cég az általános szabályok szerint, "B" cég az általános szabályoktól eltérően adókötelessé tételt választott. "B" cég ingatlanokat vásárolt, továbbértékesítési céllal. Sajnos a felújításra nincs fedezete, így "A" cég szeretné ezt elvégezni. Felmerült az apport lehetősége. Ebben az esetben ki fizeti az áfát? Hisz az apportot kapó az általános szabályok szerint az adómentességet választotta az ingatlanok esetében. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlannyilvántartásba bejegyzett ráépítési jog alapján hozta létre egy újonnan épülő (használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező) családi ház legalsó szintjét (pince) - eredendően azzal a szándékkal, hogy ott lesz a cég irodája és raktára. Ez a cél időközben okafogyottá vált, mivel a cég döntésünk szerint be lesz zárva (végelszámolás keretében). Ezt megelőzően azonban, lehetőség szerint még a használatba vételi engedély megszületése előtt szeretnénk a könyvekben jelenleg befejezetlen beruházásként nyilvántartott pincét az ingatlan magánszemély tulajdonosainak értékesíteni. Kérdéseim a következők: 1. Van-e akadálya a befejezetlen beruházás értékesítésének, megfelelhet-e a szokásos piaci ár elvének a könyv szerinti értéken történő értékesítés? 2. Áfa-szempontból az értékesítendő termék ingatlannak minősül-e? 3. Jelenleg a cég alanyi adómentes, azonban az ügyletből várható bevétel önmagában magasabb lesz 8 M Ft-nál. Jól gondolom-e, hogy erre való tekintettel az adásvételt mindenképpen 27% áfa felszámításával kell számlázni? Szíves válaszát nagyon köszönöm.
Egy kft. klímaberendezést vásárol (mely 2 kültéri és 6 beltéri egységből áll ), az erről szóló számla tartalmazza a beszerelési költségeket, a régi rendszer lezárását, a berendezések lebontását, elszállítását, vezetékek csatornába helyezését, a falvésést, a törmelék elszállítását. Kérdésem: a klímabeszerzés és minden költsége aktiválandó az ingatlanra, vagy kezelhető az eszköz az ingatlantól független tárgyi eszközként? Utóbbi esetben a klímaberendezéseket egyenként (azaz 8 darab klíma berendezés) kell felvenni a nyilvántartásba, vagy az egészet egy egységnek kell tekinteni ? Ez esetben milyen értékcsökkenéssel lehet számolni ?
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. a saját tulajdonában lévő ingatlanban kialakított apartmanokat szeretné kiadni airbnb formájában. Az ingatlan bérbeadásra az áfakört választotta. Ebben az esetben a zrt.-re az ingatlan-bérbeadás szabályai vonatkoznak? Nem választhatja a tételes adózást mint a magánszemélyek esetében? Milyen adók terhelik ebben az esetben a zrt.-t? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A tevékenységét 1988-ban kezdő egyéni vállalkozó 1991-ben a telket vásárolt, amelyen mind magánszemélyként, mind egyéni vállalkozóként építtetett. A vállalkozásban (mivel üzletet létesített) a számlák áfatartalmát levonásba helyezte. A vállalkozásban kimutatott épület értéke 5 milló forint volt 1992-ben. Az ingatlant később bérbeadás útján, 2004-től evás egyéni vállalkozóként hasznosította. 2014-től tevékenységét szünetelteti az egyéni vállalkozó. Az ingatlant el szeretné adni, mivel 2014 óta üresen áll a vállalkozói rész. Sajnos az épület teljes bekerülési értékére semmi nem áll rendelkezésre. Így a vállalkozás részaránya sem állapítható meg. Kérdésem az, hogy kinek, milyen jövedelem alapján kell adózni az esetleges értékesítés után akkor, ha az a vállalkozás szünetelése alatt, vagy a vállalkozás megszüntetését követően történik? Segítségüket és a válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2012-ben vásárolt ingatlant 23 millió forint értékben magánszemélytől. Ehhez pályázat útján kapott 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 10 millió forint hitelt. Az ingatlan 2013-ban lett aktiválva és a kapott vissza nem térítendő támogatás halasztott bevételként lett elhatárolva, melyet minden év végén az értékcsökkenés arányában visszakönyveltünk a 9-es számlaosztályba. A felvett hitel teljes egészében visszafizetésre került 2016-ban. 2017. évben a cég eladja az ingatlant az egyik tulajdonosának, akinek a tulajdonosi részesedése a cégben 33 százalék. A pályázatban vállalt kötelezettségének eleget tett, az ingatlan értékesíthető. 1. Számlát kell-e kiállítani a kft.-nek az ingatlan eladásról vagy elég csak az adásvételi szerződés? 2. Hogyan történik ilyen esetben a vissza nem térítendő támogatás könyvelése? Tisztelettel köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő, Kft. vásárol egy raktárépületet. Az adásvételi szerződésben nincs kikötve, hogy mennyi a telek és mennyi az ingatlan értéke. Létezik hivatalos állásfoglalás NAV vagy bármely szakmai szervezet részéről, hogy milyen módon kell megállapítani a telekértéket (mivel az nem képezi az értékcsökkenés alapját)? Az adott kerületre jellemző építési telkek négyzetméterárát kell figyelembe venni, vagy százalékos arányt kell nézni vagy bármilyen más megoldást tud javasolni? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. ingatlanvásárlással és -kiadással kíván foglalkozni. Lehet a zrt. áfás egyéb tevékenységek miatt? Úgy, hogy az ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás adómentes tevékenység maradna. Ebben az esetben viszont az ingatlanra vonatkozó felújításnál sem lehet áfát levonni? Ha eladásra kerülne az ingatlan az szintén adómentes? Előre is köszönöm segítségét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték