Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárol egy régi lakóingatlant magánszemélytől/szervezettől továbbértékesítés céljából. Az ingatlan mentes az áfa alól. Felújításokat végez rajta, anyag és alvállalkozói számlákat számol el. Az anyag áfája visszaigényelhető? Ha a kész ingatlant eladja, áfamentesen állíthatja-e ki a számlát, ha a vevő akár magánszemély, akár szervezet? Mi van a telekhányad áfájával? Mi van az áfával, ha van garázs, kocsibeálló vagy üzlethelyiség is a földhivatali igazoláson? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! "A" és "B" cégek tevékenysége ingatlanforgalmazás, fő szabályszerint áfamentes, nem választották az adókötelessé tételt. A "B" cég "A" cégtől vásárolt 12 db lakóingatlant 2017-ben, a jogerős használatbavételi engedélyek jóval régebbiek 2 évnél, semmilyen átalakítás, felújítás nem történt, semmilyen bérbeadási tevékenységet nem végeztek. A "B" cég 2017-ben el is szeretné adni ezeket. A kérdésem, hogy a "B" cég szintén áfamentesen tudja-e értékesíteni, tekintettel arra, hogy nem választotta az adókötelessé tételt. Válaszát előre is megköszönve tisztelettel: Könyvelő
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külterületi ingatlan (major: földterület, rajta egy gépraktár) értékesítése esetén alkalmazhatja-e az áfatörvény 86. § (j) bekezdés alapján az adómentes számlázást? 16 évvel ezelőtt a vásárláskor az épület áfás volt, melyet visszaigényeltünk. Hogyan kell ezt kezelni az áfatörvény alapján?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki adószámos magánszemélyként be volt jelentkezve a NAV-hoz ingatlan-bérbeadási tevékenységre évek óta, tárgyi mentes tevékenységre. 2017.04.01-jén katás egyéni vállalkozásra váltott, ahol alanyi adómentességet választott, és ezzel egy időben bejelentésre került, hogy a bérbeadási tevékenységet magánszemélyként végzi. Az áfatörvény 189. § -a tartalmazza a kötelező arányosítást, de csak a nyilvántartásba vétel esetén. Mi az Önök álláspontja azzal kapcsolatban, hogy mivel az adóalany már nyilvántartásba vett adóalany volt az egyéni vállalkozás indítása előtt is, így a teljes 8 millió forintos bevételi határt lehet figyelembe venni egész évre vagy arányosítani szükséges? Köszönettel:
Amennyiben a svájci társaságok átalakulása nem kedvezményezett lenne továbbra is kérdésünk, hogy a befogadó svájci társaság mint jogutód (az Art. 6. § (3) bekezdése, valamint a Ptk. 3:44 § és 3:39 § alapján) örökli az Illeték tv. 19. § (5) a) pontjában szereplő a beolvadt jogelőd svájci cég 50 százalék illetékcsökkentési jogát, mivel beolvadás előtt a beolvadó társaságnak is 50% tulajdonrésze volt. (Jogutód a beolvadó társaság tartozásait is örökli.) A fentiek alapján megállapítható, hogy esetünkben a svájci befogadó társaságnak a tulajdonszerzése miatt illetékfizetési kötelezettsége nem lesz belföldön? Be kell-e jelenteni belföldön az illetékfizetési kötelezettség hiányát?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe. A lakásnak két tulajdonosa van (férj és feleség). A két tulajdonost megállapodik, hogy a bérbeadásból származó bevétel az egyik felet illeti 100 százalékban. A jövedelmét tételes elszámolással állapítja meg. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan teljes szerzési értékére számolhat el értékcsökkenést vagy csak a rá eső részre? Köszönöm
Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)
Vadásztársaság ingatlant szeretne vásárolni. Az ingatlan egy épület a hozzátartozó udvarral együtt. Az épület eddig is vadászházként működött. A tulajdoni lapon az alábbi bejegyzés szerepel: Kivett épület, udvar. Ebből a megnevezésből hogyan lehet eldönteni, hogy a felmerült felújítási költségek áfatartama majd levonható-e.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. garázst vett 1996-ban. A bt. akkor kettős könyvvezetést alkalmazott, így a garázs bekerült a tárgyieszköz nyílvántartásba és történt is rá amortizációelszámolás. A bt. 2009-ben áttért eva adózásra és bevételnyilvántartásra. Ekkor beadásra került az átalakulásról a szükséges papír a NAV felé. Jobban megnézve az átalakulásról szóló beadványt, ebből nekem az látszik, hogy a garázs kikerült a bt. tulajdonából, mert megfizettem utána az szja-t. Jól értelmezem a dolgokat? Ha így van, akkor az enyém a garázs, de ezt hogyan tudom a földhivatalnál érvényesíteni? Ha rosszul értelmezem, akkor miként tudom a garázst a saját nevemre átíratni? Meg kell vásárolnom a bt.-től? Ezt miként kell leadózni?
Nyugdíjazás miatt el szeretnék adni egy vállalkozás részét képező beruházásokat. A beruházás bérelt ingatlanra épült sok évvel ezelőtt. A beruházás üvegházat, aszfaltozott, viacoloros területet tartalmaz. Ezenkívül a beruházás tartalmazza a víz, gáz bekötését tervezését stb. Helyesen gondoljuk-e hogy a fent nevezett beruházás ingatlannak minősül, és így áfa nélkül számlázandó? Egy másik hasonló esetben a közműberuházás éven belül, történt, de a korábbi beruházásra került ráaktiválásra. Helyesen gondoljuk-e, hogy ez esetben is áfa nélkül számlázandó az eladás? Mindkét esetben az adóalanyok az általános szabályok szerint áfáznak.
Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték