1672 találat a(z) ingatlan cimkére
Ingatlant értékesít? Velünk kiszámolhatja fizetendő adóját!
Cikk
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál igazoltan felmerültek. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja e jövedelme utáni adóját.
Céges ingatlan elajándékozásának adóvonzata
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_22_Ceges_ingatlan_elajandekozasanak__ewi Ezen az URL címen kapott válaszra hivatkozva szeretnék még egy kérdést tisztázni. Korábbi kérdés-válaszokat böngészve olyan állásfoglalást is találtam, ahol a szakértő szerint 15%-os szja-t kell megfizetnie a magánszemélynek a cégtől ajándékba kapott ingatlan szokásos piaci értéke után az Szja törvény 4. §-ára hivatkozva. Ebben esetleg tudna-e még segíteni? Köszönettel: Szűcsné
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Egy magánszemély ingatlant szeretne bérbe adni. A bérlő magánszemély, számlára nem tart igényt, a bérbeadó átvételi bizonylatot tervez kiállítani a bevételről. Viszont a bérbeadó magánszemélynek van adószáma, amit sok éve nem használ (nem egyéni vállalkozó és ingatlanra áfakötelezettséget nem választott). Ebben az esetben köteles a magánszemély az adószáma alatt végezni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Illetve milyen plusz kötelezettséggel jár? (Például számlaadás?) Van különbség a kérdés megítélésében, ha lakásról vagy garázsról van szó? Köszönöm!
Munkáltatói lakáskölcsön elengedése
Kérdés
Tisztel Szakértő! Ingatlanvásárlás esetén az ügyvezető 30 százalékban, a felesége 70 százalékban szerezne tulajdont. A kft. adhat-e munkáltatói kölcsönt az ügyvezető részére (kb. 2 500 000 forintot), melyet később elenged? Ha igen, mi a menete? Az ingatlant a kft. fogja visszabérelni telephelyként. Ez befolyásolja-e a munkáltatói kölcsönt?
Vételi jog áfa-megitélése
Kérdés
Cégünk ingatlannal rendelkezik. A régi Ptk. szerint 2014.01. hóban, vételi jog biztosítása tárgyában szerződést kötött egy magánszeméllyel a következő feltételekkel: A vételi jog 2018.12.31-ig van érvényben. A szerződés 3. pontja értelmében: "Az ingatlan vételárát a felek 6 millió forint összegben határozták meg, mely vételárból 6 millió forint összeget az opció biztosítására a mai a napon Jogosult megfizetett Tulajdonosnak az itt megjelölt összeg átvételét jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. Felek megállapodnak abban,hogy amennyiben a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt Jogosult a vételi joggal élni kíván a vételár a fenti összeg átadásával a Tulajdonos részére teljes egészében megfizetésre került. Amennyiben a nyitva álló határidőn belül Jogosult nem él a vételi joggal, úgy részére a vételi jog biztosítására átadott teljes összeget, a felek között előzetesen kelt kölcsönszerződésben foglalt feltételekkel Tulajdonos köteles részére visszafizetni." A magánszemély a vételi jog előtt már kölcsönadott a cégnek, erre hivatkozik a szerződés. A cégnek az ingatlan eladásakor áfafizetési kötelezettsége van a bejelentkezése alapján. Kérdésem, hogy a szerződés megkötésekor kell áfát fizetni, vételár előleg címén, vagy kölcsönként kell kezelni az ügyletet? Ha kell áfát fizetni, akkor a 6 millió bruttó összegnek számít? Üdvözlettel Krisztiánné
Ingatlannal kapcsolatos költségek tovább számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2006-ban vásárolt magánszemélyektől belterületi, művelés alól kivett beépítetlen területet, melynek elkezdte a közművesítését. Majd 2008-ban értékesítette leányvállalatának a telkeket, a közműfejlesztést viszont továbbra is ő maga finanszírozta. Az évek során 100 millió forint nagyságrendben gyűlt össze különféle költség, nemcsak közműfejlesztési hozzájárulás. Most értékesített a leányvállalat egy kisebb darabot a telkekből. Kérdésem az lenne, hogy ha az anyavállalat az értékesített telek nagyságával arányosan szeretne a leányvállalattal a költségeiből megtéríttetni, akkor azt áfásan vagy fordított áfásan teheti-e meg? Mindkét társaság belföldi adóalany, mindkét társaság adókötelessé tette ingatlan értékesítését.
Céges ingatlan elajándékozásának adóvonzata
Kérdés
Tisztelt adószakért! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő "lakóház" megnevezésű ingatlanját elajándékozná a bt. két tulajdonosának, akik közül az egyik (a beltag) személyesen közreműködő társas vállalkozó jogviszonnyal rendelkezik, a másik (a kültag) pedig munkaviszonyban áll a bt.-vel. Az ingatlan beszerzése anno ugyanezen két magánszemélytől történt áfamentesen. 1. Megteheti-e ezt a betéti társaság mindenféle következmény nélkül? 2. Az illetéken kívül milyen adó-, esetleg járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek, milyen alap után? 3. A betéti társaságnál a térítés nélküli átadás milyen adófizetéssel jár? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., amelynek a tevékenységi körében benne van az ingatlanbérbeadás, vásárolhat-e egy lakást azért, hogy később azt bérbe adja? Ezt a lakást lehet a tárgyi eszközei között (épületek, építmények) szerepeltetni és értékcsökkenést elszámolni, vagy esetleg készletek közé kell tenni? A lakást áfásan vásárolta (új lakás) az építtető cégtől. A kft. áfaalany. A lakás áfáját visszaigényelheti? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Ingatlan-bérbeadás áfája, egyéni vállalkozó, aki magánszemély
Kérdés
Egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választott az áfában. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi. Főszabályként az alanyi mentes adóalap számításánál az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel beleszámít az alanyi mentes adóalap számításába. Az egyéni vállalkozásában az alanyi adómentes adóalap határ számításánál bele kell-e számítani a magánszemélyként kapott ingatlan bérbeadás bevételét, tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 17. pontjára is?
Közös költség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott Kft. ingatlan-bérbeadást számláz 27 százalék áfával. Kérdésem, hogy új bérlő esetén, ha szerződés alapján az első havi közös költséget, mint a birtokbavétel feltételeként megfizeti bérbeadó részére, úgy azt számláznia kell-e, illetve, ha igen, akkor ugyanúgy 27 százalék áfával vagy más módon? Későbbiekben a bérlő szerződés szerint közvetlenül a társasház részére fizeti majd a közös költséget. Válaszát előre is köszönöm szépen.
Telephely bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét. Adott egy kft., amely vásárolt egy ingatlant. Az ingatlan egy romos épület, így nem folyik benne tevékenység, befektetési céllal vették. A társaság székhelye más településen van. Az ingatlan után csak értékcsökkenést, telekadót és építményadót számol el a kft. Kérdésem, hogy ilyenkor telephelyként be kell jelenteni a vásárolt ingatlant? Iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkezni?
Ingatlan figyelési idő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszhoz szeretnék még kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_12_Ingatlan_afa_vwa#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Mivel 2008.01.01. előtti a használatbavételi engedély itt a figyelési időszak 120 hónap? Ha jól tudom ekkor változott 120 hónapról 240 hónapra. A másik kérdésem az lenne, ha volt olyan időszak többször is, amikor az ingatlanban 6-8 hónapig nem volt bérlő, akkor mi a teendő? Visszasorolom készletre és nem számolok értékcsökkenést vagy hagyom tárgyi eszközön és továbbra is számolom az értékcsökkentést? Köszönöm szépen a válaszát!
Ingatlan-bérbeadás a havi bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant bérel egy magánszemélytől. A szerződés folyamatos szolgáltatásról szól, a bérleti díj pedig negyedévente kerül kifizetésre. Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban kell-e 0 forintról M lapot beadni a 08-as bevallásban azon hónapokra, amikor fizetés nem történt? Válaszát köszönöm
Szerződés számviteli bizonylatként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Ingatlan-bérbeadás bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély adóazonosító jelét használva ad bérbe ingatlant. Ha jól tudom, e tevékenység megkezdését a NAV-nak már nem köteles bejelenteni, és adószámot sem kell kérnie. Az ingatlant cég veszi bérbe. A havonta fizetendő bérleti díjból levonja az szja-t, a nettó összeget fizeti ki a bérbeadónak, melyről a bérprogram által kiadott átvételi bizonylat (bérlap) kerül kiállításra és aláírva, igazolva a kifizetett összeg átvételét. A cég ez alapján elszámolhatja-e költségként a bérleti díjat, vagy mindenképpen ragaszkodni kell a számla kiállításához? Ebben az esetben a magánszemélynek adószámot kell kérnie. Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
