1672 találat a(z) ingatlan cimkére
Szja válásnál II.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Először is köszönöm válaszát a kérdésemre, most pontosítom. Az ingatlan értéke 16 millió forint, ennek a fele 8 millió, van rajta 1,4 millió forint hitel, amit a maradó fél átvállal, tehát a távozó fél összegéből ezt le kell vonni, így amennyi járna neki, az 6,6 millió forint. Viszont 8 millió forintot kér. Ezért kérdeztem, ha megkapja ezt az összeget, kell-e adóznia utána? Vagy bármennyit követelhet, ha a maradó fél kifizeti neki, az nem plusz jövedelem? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan üzembe helyezésének dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a megnövekedett gyártás miatt bérbe vette a szomszédban lévő gyártócsarnok egy részét. 2017. február 7-én kelt adásvételi szerződésben megvásároltuk az említett csarnokot. A fizetés 4 ütemben volt a szerződésben, a csarnok birtokbavételével arányosan. Társaságunk a beruházásra hitelt vett fel számlavezető bankjától. A hitelszerződés egyik kritériuma volt a jelzálogjog-bejegyzés. Az eladó elcsúszott a kiköltözéssel, a banknak már kellett a jelzálog, így megállapodtunk az eladóval, hogy bejegyezhetjük tulajdonjogunkat. A földhivatal 2017.02.13-ai dátummal jegyezte be cégünket mint tulajdonost. A tényleges átadás 2017 októberében történt meg, addig mi fizettük a használt terület után a bérleti díjat. Közben már elkezdtük a mi igényeinknek megfelelően átalakítani a csarnokot (elektromos vezetékelés a gépeinknek, takarítás). Kérdésem: mikor kell üzembehelyezni a csarnokot? Meddig beruházás és mikortól felújítás? A takarítás, amennyiben az üzembehelyezés előtt történik meg, ráaktiválható-e? Köszönöm
Ingatlan adásvétele áfa szempontjából
Kérdés
Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.
Lekötött tartalék feloldása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy ha egy társaság 25 millió forint lekötött tartalékot képzett és 2016. évben egy ingatlant vásárolt, melyet csak 2017-ben aktívált, majd 2017-ben az ingatlant 10 millió forint összegben átépítette, akkor 2017-ben a teljes 25 millió forint lekötött tartalék feloldható vagy csak az átépítésre felhasznált 10 millió forint? Válaszát nagyon köszönöm!
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatás adni arra vonatkozóan, hogy ha egy adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységgel rendelkezik, vásárol 34 db egymás mellett levő garázst és azt mind bérbe is adja, akkor azt ő mint magánszemély bérbeadhatja vagy az már üzletszerű tevékenységnek fog minősülni? Mekkora mennyiségnél van korlát? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy hogyan kell majd neki a garázs bérbeadását kiszámlázni? Válaszát köszönöm!
Ingatlan beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vásárolni szeretnénk nem továbbértékesítési céllal egy irodát telekhányaddal. A számlát fordított adózással kapjuk meg, tehát az áfát mi – a vevő – fizetjük meg. Cégünk alapból áfalevonásra jogosult adóalany, de az ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem jelentkezett be az áfakötelességre. Kérdésem az lenne, hogy beszerzéskor szerepeltethetem-e az áfabevallásban a fizetendőként megjelölt adót (29. sor) a levonhatóba (66. sor) is? A későbbiek során, ha értékesítjük az ingatlant – vagy egy részét – akkor áfamentesen értékesítjük? Üdvözlettel: Meixner Géza
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kft.-nk értékesíti a saját tulajdonát képező irodaépületét az egyszemélyes tulajdonosa részére, amely egy német cég. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy számlázhatunk-e áfamentesen, valamint, hogy az adásvételi szerződésben és a számlán különválasztva kell-e feltüntetni az épület és a telek értékét? A teljesítés időpontja az adásvételi szerződés aláírásának időpontja lesz, valamint forintban kiállíthatjuk-e a számlát? Válaszukat köszönöm.
Ingatlan aktiválása életjáradékkal való vásárlás esetén
Kérdés
Gazdasági társaság lakóingatlant vásárolt egy egyösszegű vételárért plusz életjáradékért. Az ingatlanvásárlás célja a hosszú távú bérbeadás, a cég fő tevékenysége is ez. Az adóhatóság állásfoglalása szerint az ingatlan bekerülésébe beleszámít a használatba vételig eltelt idő alatt kifizetett életjáradék. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (1) bekezdése az eszköz bekerülési értéke részének tekinti mindazon tételeket, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerültek és azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Az életjáradéki szerződés alapján teljesített életjáradék üzembehelyezésig felmerült részét tehát – a számviteli törvény előírásait figyelembe véve – a társaságnak az eszköz beszerzési értékeként kell elszámolni. Az eszköz üzembehelyezéséig (használatba vételéig) így felmerült ráfordítást a beruházások között kell nyilvántartani az eszköz aktiválásáig. Amennyiben az eszköz (az ingatlan) használatba vétele az életjáradékot fizető részéről megtörtént, azt követően a teljesített életjáradék már költségként számolandó el.” Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy számviteli értelemben mikor kerül használatba vételre sor? Akkor, amikor a tulajdonszerzést bejegyezték, függetlenül attól, hogy az eladók még lakják az ingatlant, tehát annak bérbeadásáról nem lehet szó? Vagy akkor, amikor ténylegesen az életjáradékra jogosultak elhaláloznak? Esetleg a tényleges adásvételkor?
Ketyeg az árbomba az ingatlanpiacon
Cikk
A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
Ingatlanértékesítésnél figyelési időszak
Kérdés
Egy lízingbe adó cég 2008. augusztus 6-án vásárolt egy ingatlant, amelyet külön lízingszerződésben rögzített feltételek mellett a kft. részére zárt végű pénzügyi lizingbe adott. A kft. könyveiben 2008. évben aktiválásra került az ingatlan. Az áfát a kft. visszaigényelte. 2017. évben a kft. a lízinget lezárta, és ekkor került a kft. tulajdonába az ingatlan, és 2017. évben ezt az ingatlant értékesítette. Az értékesítésről áfamentes számlát állított ki. A kérdés, hogy a figyelési időszak (240 hónap) áfa arányosításánál melyik dátumot kell figyelembe venni, a 2008. évtől, vagy 2017. évtől?
Magánszemély ingatlan-bérbeadásának költségelése
Kérdés
Kedves Szakértő! Az szja tv. 11 mellékletében II/2. pontban a felújításra vonatkozó részt úgy értelmezzük, hogy ha a megvásárolt ingatlanon jelentős felújítási munkálatokat végeztettünk 2017-ben (burkolatok pótlása, cseréje, nyílászárók cseréje, radiátorok cseréje, kerítés cseréje, festés, gipszkartonozások stb.), akkor ezek a költségek a felmerülés évében azonnal leírhatóak költségként? S nem az épület beszerzési árára jutó 2 százalékkal értékcsökkenthető? (Megjegyzés: amúgy sem 50 évre készülnek a mai padlók, csempék stb., sajnos). Köszönöm.
Magánszemély ingatlan-bérbeadásánál elszámolható tételes költségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlant ad bérbe az ügyfél, tételes költségelszámolás mellett hogyan alkalmazhatja az szja törvény 11. mellékletében felsorolt értékcsökkenések közül a 100-200 ezer forint között beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozó 2 év alatt 50-50 százalékos leírást, ha az első évben év közben történik a beszerzés, akkor arra az évre a beszerzési ár 50 százaléka is elszámolható, vagy ezt csak időarányosan veheti figyelembe a 365 napot arányosítva? Köszönettel
Ingatlankiadás magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a szíves segítségét kérni magánszemélynek ingatlan-bérbeadással kapcsolatos kérdésben. Az édesanyám az idén nyáron elhunyt, és a lakását 1/1-ben megöröklöm, de még nem volt meg a hivatalos hagyatéki tárgyalás. Az ingatlan tulajdoni lap ki lett kérve, amin édesanyám az egyszemélyben lévő tulajdonos, testvérem, egyéb hozzátartozom pedig nincsen, és végrendelet sem készült. Szeretném magánszemélynek a lakást hosszú távon lakásbérletként kiadni, ezért már megkezdtem a felújítását is. (Bejárati ajtó cseréje, új villanytűzhely vásárlása stb.) Elvileg meglenne már a magánszemély bérlő is, akivel bérbeadási szerződést fogok kötni. A kérdésem az lenne, hogy mely időponttól adhatom ki az lakást, és mikortól számolhatom el a felújításból származó költségeket (mely időszakban)? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Magyar ingatlannal rendelkező társaság bejelentési kötelme című kérdésre a szakértő saját válaszának várása
Kérdés
A fenti című kérdésünkre szeretnénk kérni a szakértő saját válaszát akkor is, ha esetleg a NAV másképp ítéli meg később. Köszönjük, hogy a NAV-tól is próbál választ kapni, amelyről kérünk tájékoztatást, tudva, hogy az csak sokára lesz meg a NAV elfoglaltsága miatt. Köszönettel
Ingatlanok áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
