1734 találat a(z) ingatlan cimkére
Ingatlanajándékozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vásárolt egy szántó művelési ágú területet (8 hektár). 2016.05.03-án került a tulajdonába, de használatba nem tudta venni, a korábban megkötött hosszú távú bérleti szerződés miatt. Az illetéket a NAV felé emiatt befizette. A könyvelésben a szántó értékét beruházási költségként szerepeltette. 2017.12.18-án ezt a területet elajándékozta egyenesági leszármazottjának (fiának), aki szintén mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. A földterületet 2019.01.01-től tudja használatba venni. Milyen bevallási vagy befizetési kötelezettségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, ajándékozó és ajándékozott között? Az szja-bevallásban valahol fel kell tüntetni? Második kérdésem: mezőgazdasági vállalkozó vásárolna egy területet (korábban lakóingatlan), melyen új épületet kíván felépíteni. Iroda, és az alkalmazottaknak szociális helyiségek épülnének. A telket megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó, vagy csak mint magánszemély? A felépítmény teljes mértékben (értékcsökkenés útján) elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként? Válaszukat előre is megköszönve!
Ingatlannal kapcsolatos kérdések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vásárolt egy szántó művelési ágú területet (8 ha). 2016.05.03-án került a tulajdonába, de használatba nem tudta venni a korábban megkötött hosszú távú bérleti szerződés miatt. Az illetéket a NAV felé emiatt befizette. A könyvelésben a szántó értékét beruházási költségként szerepeltette. 2017.12.18-án ezt a területet elajándékozta egyenesági leszármazottjának (fiának), aki szintén mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. A földterületet 2019.01.01-től tudja használatba venni. Milyen bevallási vagy befizetési kötelezettségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, ajándékozó és ajándékozott között? Az szja-bevallásban valahol fel kell tüntetni? 2. Mezőgazdasági vállalkozó vásárolna egy területet (korábban lakóingatlan), melyen új épületet kíván felépíteni. Iroda és az alkalmazottaknak szociális helyiségek épülnének. A telket megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó, vagy csak magánszemély? A felépítmény teljes mértékben (értékcsökkenés útján ) elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként? Válaszukat előre is megköszönve!
Illeték és adó ingatlan apportjánál
Cikk
Ingatlant apportálna saját résztulajdonában álló cégébe egy magánszemély, az ingatlan egy részét egy másik (szintén résztulajdonában lévő társaság bérelné). Milyen kötelezettségekkel jár az ügylet? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Szja-előleg levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményüket: Egy társas vállalkozás belföldi magánszemélytől bérel egy ingatlant, amely a vállalkozási tevékenység érdekében szükséges. A magánszemély nem járul ahhoz hozzá, hogy a társaság kifizetőként levonja a bérleti díjból az szja-előleget, erről nyilatkozatot is aláírt. Véleménye szerint a teljes bérleti díjat kéri kifizetni minden hónapban, mert ő majd az éves adóbevallásában kíván tételes költségelszámolással adót megállapítani, s azt közvetlenül az adóhatóság által rendszeresített számlaszámra megfizetni. Kérdésem, hogy a társaság jogszerűen eleget tehet-e a magánszemély kérésének? Ha a magánszemély mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy az szja-előleg levonása ne történjék, egy esetleges adóellenőrzés során jár-e ez jogkövetkezménnyel, ha esetleg bírságolásra kerül sor az szja-előleg levonásának elmaradása miatt, az kit terhel? Amennyiben a NAV a társaság felelősségét állapítaná meg, áthárítható-e ez a magánszemélyre abban az esetben, ha kifejezetten felhívta a bérbeadó figyelmét arra, hogy kívánsága ellentétes az szja-törvényben előírt, kifizetőkre vonatkozó kötelezettségekkel, mely szerint a kifizető kötelessége a bérbeadásból származó szja-előleget megállapítani, levonni, s azt az adóhatóság felé az előírt határidőig továbbítani? Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Eho, bérbeadásból származó jövedelemnél 2018-ban
Kérdés
Kell-e vonni ehót 2018-ban a bérleti díjból? Cég a bérbeveveő.
Ingatlan áfalevonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy ha egy harmadik országbeli cég magyarországi fióktelepe szeretne Magyarországon ingatlanhoz jutni, annak milyen feltételei vannak? Az ingatlant egy belterületi, lakóövezetben szeretné generálkivitelezővel felépíttetni. Az ingatlant székhelyként és lakásként is szeretnék hasznosítani. Jól gondolom-e, hogy ha a székhelyként használandó ingatlanrész irodaként van bejegyezve, illetve a lakást a későbbiekben adókötelesen bérbe szeretnék adni, úgy a beszerzéskor a generálkivitelező számlája alapján levonásba helyezhetem a teljes áfát? A 20 év megfigyelési időszak milyen esetekre terjed ki? Köszönettel, Rákné Nyíri Andrea
Ajándékozás
Kérdés
Tisztel Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ha a szülő ingatlant ajándékoz a feleségnek, a férj jogosultságot szerez-e vagy az csak az ajándékozotté lesz? Válaszukat előre is köszönöm!
Apportba kapott ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2013. év folyamán a kft. tulajdonosa beapportált egy ingatlant a cégbe, ami által a jegyzett tőke megnövekedett (társasági szerződés módosítás, cégbírósági bejegyzés, ingatlan-nyilvántartás, könyvvizsgálói vélemény, minden megvolt). Az ingatlant nyilvántartásba vettük, értékcsökkenés alá vontuk. Az ingatlan értékesítésre került a későbbiekben. A kérdésem az, hogy kellett volna társasági szerződést módosítani emiatt? Az ingatlant kevesebbért tudtuk eladni, mint a könyv szerinti értéke. Az ügyvéd szerint igen, mert kevesebbet kaptunk érte, mint amilyen értéken apportálásra került. Mivel forgalomképes eszközt kaptunk apportként, ami a mi tulajdonunkba került, mi szabadon rendelkezünk/tünk felette, ezáltal szabadon értékesíthettük is. Illetve az apporttal a tulajdonosnak megnövekedett az üzletrésze Ft-ban. Nem értem, hogy miért is kellene az apport értékesítése miatt (hiába volt veszteséges az eladás) társasági szerződést módosítani. Válaszát, észrevételét előre is köszönöm.
Táncterem bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk mint közszolgáltató bérelt ingatlan (pincehelyiség) bérbeadását tervezi elsősorban tánciskolák számára. Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésének m) pontja nem tekinti adómentesnek a sportolást szolgáló ingatlan bérbeadását, ugyanakkor a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a 88. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása hiányában az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása adómentesnek tekinthető. Az ilyen jellegű ingatlan bérbeadása tehát adómentes vagy adóköteles szolgáltatás? Mi lenne akkor, ha nem mint közszolgáltató adnánk bérbe az ingatlant?
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Az adóalanynak 3 lakása van. Ebből kettőt Airbnb keretében ad ki átalányadózással, egyet pedig hosszú távra. Lehetséges ez? Ha igen, akkor a 8 milliós áfa határba csak az átalányadózás bevétele számít be vagy hozzá kell adni a hosszú távú, egyébként áfamentes bevételt is? Szükséges-e pénztárgép használata, ha igen, akkor csak az egyik vagy mindkét tevékenységhez? Válaszukat köszönöm.
Szja- vagy egyéb adókötelezettség
Kérdés
T. Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa saját ingatlanját hasznosításra ingyenesen átengedi a kft.-nek. Milyen dokumentumok kellenek ehhez, és kell-e valamelyik félnek valamilyen adót fizetnie? Segítségét köszönöm, Ildi
Haszonélvező ingatlant ad bérbe megosztva
Kérdés
Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásba bejegyzetten haszonélvezettel rendelkező apa egy harmadik személy tulajdonában levő ingatlant ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjból származó jövedelmet megosztja a fiával. Apa és fia a megosztásról és a közösen történő bérbeadásról külön szerződést kötött. A bérleti szerződésben szerepel a fiú is mint bérbeadó. Mire kell figyeljenek, hogy a megosztás minden szempontból szabályosnak minősüljön? A bérleti szerződésben kell-e szerepeljen a fiú, mint bérbeadó?
Ingatlannal kapcsolatos költségek tovább számlázása
Kérdés
Tisztelt Bartha László úr! Hivatkozva fenti kérdésemre 2018.01.28-án adott válaszára, az ügy pontos megítéléséhez az alábbi kiegészítést teszem. Ennek ismeretében szíveskedjék válaszát kiegészíteni. Az anyavállalatnál az alábbi költségek merültek fel nagy vonalakban: Víz-szennyvíz közműfejlesztés, az értékesítéssel foglalkozó ügyvezető bére és járulékai, jogi tanácsadások díja, terep rendezés költségei, Vízjogi engedélyek, építési vázrajz, kerítésanyag, szennyvíz nyomócső, ivóvíz és szennyvízvezeték-építés. A vállalkozás úgy döntött, hogy az összes felmerült költségét megtérítteti a leányvállalattal az értékesített telkek arányában. Véleményem szerint komplex szolgáltatás nyújtás történik és a fordított adózás alkalmazásnak feltételei adottak. Várom szíves véleményét. Köszönettel Németh Tamásné
Adószámos magánszemély II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! hivatkozva az alábbi kérdésemre, megadom az Ön által kért kiegészítő adatokat: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_24_Adoszamos_maganszemely_vjb Lakóingatlan bérbeadásáról van szó, amit a bérlő munkahelye kíván elszámolni, ha jól tudom, lakhatási támogatásként. Ennek tükrében várom a feltett kérdéseim megválaszolását! Köszönöm!
Örökölt ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit