A NAV egyik új információs füzetében összefoglalja, hogy milyen szabályokra kell figyelni 2019-ben, ha valaki ingatlant, vagyoni értékű jogot kíván átruházni, vagy ilyen jogügyletből már bevételhez jutott. Az ügylet során alkalmazandó fogalmakat és az adómentes eseteket ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Cégünk megvásárolna egy már hatósági építési engedéllyel rendelkező megkezdett családi házat, és ő folytatná az építkezést. Kérdésem, az ingatlant (a telken álló x százalékos készültségi fokú házat), amelyre építési engedélyt 2018. novemberében kiadták, 5 százalékos áfával vásárolhatjuk-e meg? Amennyiben folytatnák az építkezést, és az elkészült házat értékesítenénk, azt megtehetjük 5 százalékos áfával, vagy mivel itt már nem első forgalomba hozatal történik, csak 27 százalékos értékesítés történhet, vagy az 5 százalékos értékesítéshez tartozó ingatlanfeltételek, ha teljesülnek, értékesíthető ezen áfa mértékkel másodszorra is? Köszönöm segítségét!
Kedves Szakértő! Katás alanyi mentes egyéni vállalkozónak 2018-ban az alábbi bevételei voltak : kata bevétel 6 millió, lakásbérlet 3 millió, szálláshely-szolgáltatás 2 millió forint. Ezek alapján elveszti az alanyi mentességét és áfát kell fizetnie, valamint belép az áfakörbe? Hogyan hat ez a katás vállalkozásra? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni.Van-e arra lehetőség, hogy magánszemély bérleti díjat számlázzon ki saját tulajdonú ingatlana után a saját egyéni vállalkozásának, mert a bolt az ingatlana egy részében található? Az ingatlannak ő az egyedüli tulajdonosa.Valamint kérdezni szeretném, hogy ha nem működik a bérleti díj elszámolása, akkor a rezsi milyen formában számolható el?Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kényszertörléssel megszűnt cégben lévő ingatlant a cégbíróság a megszűnt cég magánszemély tagjai között vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztotta, és felhívta a földhivatalt, hogy a magánszemély tagok tulajdonjogát jegyezze be. Ebben az esetben az ingatlan értéke után a magánszemélynek vállalkozásból kivont jövedelemként lesz adókötelezettsége, illetve van-e egyáltalán adókötelezettsége, és ha van, akkor ki vallja be, és ki fizeti meg az adót (a megszűnt cégnek korábban már törölték az adószámát, bevallást ezért nem fogadott el tőle a NAV)? Köszönöm.
Mikor alkalmazhatja az 5 százalékos áfát az építőipari cég: ha megkapja a használatba vételi engedélyt, vagy amikor a számlát kiállítja? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a témával kapcsolatban: 1.) Magánszemély pénzt örökölt a testvérétől. Ez után kell-e adót fizetni? 2.) Az örökös nevére pót hagyatéki tárgyalás során került egy ingatlan 2018-ban. Az örökhagyó már több mint 5 éve elhunyt. Kell-e szja-t fizetnie az örökösnek, ha 2019-ben eladja az ingatlant? Válaszát köszönöm: Némethné T. K.
Tisztelt Szakértő! A következő eseteknél szeretném megtudni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik. a) Két testvér örökölt 50-50%-ban egy családi házat 2017-ben, anyukájuk halálát követően. 2018 nyarán eladták az ingatlant. A hagyatéki leltárban az ára 17 millió forint volt, de csak 14 millióért tudták eladni. Mivel bevételük nem keletkezett, nem terheli őket adó, de az adóbevallásban így is fel kell ezt tüntetni? b) Mi lenne a teendő abban az esetben, ha a fenti értékek fordítva lettek volna, és a különbözet (3 millió forint bevétel) nem lett volna ingatlanba befektetve, hanem autót vettek volna, vagy a gyerekeiknek adták volna oda? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 2016. júliusban a szüleimtől ajándékba kapott ingatlant 2018. december hónapban értékesítettem. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan értékeként feltüntetett összeg 30 millió forint, melyet 35 millió forintért adtam el. (Természetesen az ajándékozáskor semmilyen költséget és illetéket nem fizettem.) Kérdésem, hogy jelen esetben mennyi az szja alapja, és mikor kell a keletkezett jövedelmem után az adót megfizetni? Köszönöm a válaszát.
Magánszemély lakása tulajdonjogát elcserélné magánszemély családi házának 50 százalékos tulajdon jogáért. Milyen adó, illetve illeték vonzata van, ha a két ingatlan közel azonos értékű?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet közterheinek megállapításában kérek segítséget. XY magánszemély 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik NAGY Kft.-ben és 50 százalékos tulajdonrésszel KIS Kft.-ben. XY a NAGY Kft.-ben önálló aláírási joggal rendelkező négy ügyvezető egyike. XY magánszemély a NAGY Kft.-ben lévő 25 százalékos üzletrészét szerzési értéken, 4 millió forintért eladja KIS Kft.-nek. A NAGY Kft. jegyzett tőkéje 16 millió forint, saját tőkéje 120 millió forint. A NAGY Kft. az Itv. rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, az ingatlanok mérleg szerinti értéke 80 millió forint. Milyen közterhei keletkeznek az ügylet miatt eladónak és vevőnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó vállalkozás zártkerten, gazdasági épületet szeretne építeni, ingatlanértékesítését adókötelessé tette. A beruházások áfája így levonható. Kérdésem: ha értékesíteni szeretné első használatbavétel után két évvel magánszemély részére nem új ingatlanként, akkor áfásan vagy áfamentesen állítsa ki a számlát? Ha az ingatlan használatba vételre kerül, mennyi az illeték mértéke? Ingatlanforgalmazóként kérhet-e illetékmentességet vagy kedvezményt? Köszönettel: Németh Helga
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó értékesiteni kivánja a vállalkozásban 1996-ban aktivált üzletét. Anno ő áfásan vásárolta meg, vagyis az áfát visszaigényelte, de jelen esetben az áfa-figyelési időszak már lejárt. Kérdésem elsősorban a kivonásra vonatkozik, vagyis a könyvelésből való kivezetés hogyan történik? Köszönettel: Fazekasné
Egyéni vállalkozó lakást, autóbeállót és lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. A beszerzett ingatlan áfája levonható? Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetnie? Olvasónk kérdéseire dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték