T. Szakértő! Legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély, ingatlan-bérbeadást végez, nem egyéni vállalkozóként. Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását tervezi, egyéb tevékenységre (kata adózási mód választásával). Van rá lehetőség, hogy az ingatlan-bérbeadást továbbra is magánszemélyként végezze, és mellette egyéni vállalkozóként is működjön, vagy a két tevékenység nem tud elválni egymástól? Köszönettel: Fazekas Péter
Tisztelt Szakértő! Örökölt ingatlan (tanya) esetében, amikor értékesítés történik, levonható-e a hagyatéki végzésben szereplő, ingatlant terhelő jelzálog (magánszemély általi kölcsön), és ezen az ingatlanon banki hitel is van, ami viszont nem szerepel a hagyatékiban. Ha ezeket az örökös kifizeti, és levonható, akkor nem marad jövedelem. Köszönöm
A vállalkozás fejlesztési tartalékból szeretne vásárolni ingatlant, ebben az esetben van-e valamilyen megkötés, figyelési időszak arra az esetre, ha ezt 1-2 éven belül szeretné eladni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (áfaarányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:
Egy kft. megvásárolt egy lakóházat és szeretné átalakítani könyvelőirodának, és egy üzlethelyiséget is kialakítana. A földhivatalhoz beadott egy kérelmet a rendeltetés megváltoztatására. A földhivatal építési szakhatóságtól véleményt kért, addig felfüggesztette a változtatás elbírálását. Az építéshatóság csak az átalakítás befejezése után hajlandó kiadni a szakvéleményt. Kérdésem az átalakítás költségeinek az áfatartalmát visszaigényelhetem-e annak ellenére, hogy a földhivatali nyilvántartásban lakóház szerepel? Milyen eljárást kellene tennem, hogy az adóköteles tevékenységem végzéséhez szükséges ingatlan átalakítási költségeinek az áfarészét vissza tudjam igényelni.
Az egyre kisebb alapterületű lakásokat keresik a vevők, ezzel reagálnak a folyamatos áremelkedésre – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! Adott cég ingatlant vásárolt a cég nevére kiállított számla alapján. Kell-e a társasági szerződést módosítani, ha telephelyként használják? Az ingatlan egy rövid ideig anélkül került bérbeadásra (aktiválás megtörtént), hogy az új tulajdonos használná és időközben megérkezett az építményadó időarányos összege és a vagyonszerzési illeték. Kérnék egy megerősítést, hogy ez az összeg költségként elszámolható vagy rá kell aktiválni az ingatlan értékére? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek két ingatlana van, melyből az egyiket már régóta bérbeadja iroda céljára tételes kötségelszámolás alkalmazásával. Most a másik ingatlant is szeretné bérbe adni, de szálláshely-szolgáltatóként. Van-e erre lehetőség, és ha igen milyen bejelentkezés, illetve adófizetés mellett?
Tisztelt Szakértő! Kiva alatt adózó kft. iroda céljára ingatlant vásárol, melyet apportként bevisz a kft.-be. Ingatlan esetében megtehető-e, hogy nem számol értékcsökkenést, vagy csak mondjuk fél százalékot, hogy ily módon elkerülhető legyen a jegyzett tőke folyamatos csökkenése. Az apport jegyzett tőke emelés, mely a kivaalapot csökkenti. Amennyiben a csökkentés mértéke nagyobb, mint az adó, ez a különbség felhasználható-e a következő években? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves válaszát. Magyarországi adóalany (alanya az áfának) Romániában szolgáltatást nyújtana egy szálloda részére, pontosan a szállodai uszoda vizének vegyszerezését vezényelné (távfelügyelettel) számítógépen keresztül Magyarországról. Mivel a szállodában van az uszoda, értelmezhető-e ez ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak, és így „fordított adózásnak” megfelelő számlát kell kiállítani? Tisztelettel és köszönettel: V. Ildikó
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok önhöz: van egy ingatlana a magánszemélynek, aki tag és ügyvezető is egyben, szeretné, ha ez lenne a cég telehelye. Értékesítené a cégnek az ingatlant, vagy tőkeemeléssel apportálná, melyik a kedvezőbb adózási szempontból? Az értéke 30 000 000 forint körül van. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 5 évvel ezelőtt megvásárol egy 3 hete alapított kft.-t, melynek törzstőkéje ingatlan apport volt és 25 millió forinton jegyezték be a cégbíróságnál. A vásárláskor ügyfelem kötött egy üzletrész adás-vételi szerződést 37 millió forint összegben, mely a könyvelésbe nem került bele. Most ügyfelem meg kívánja szüntetni a kft.-t és ekkor derült ki, hogy a könyvelésben az eredeti 25 millió forintos ingatlan érték szerepel azóta a 2 százalékos értékcsökkentéssel csökkentett összegben. Most felértékelés történt, hogy az ingatlanvagyon kikerülésekor milyen értéken adható ki az ingatlan a tulajdonos számára. Kérdéseim: 1. Tekintettel arra, hogy az apportként bevitt ingatlan érték, majd a cég megvásárlásakor kötött adás-vételi szerződésben foglalt érték különbözete felfogható-e piaci értéknek és értékhelyesbítéssel bevihető a különbözet értékelési tartalékkal szemben a könyvekbe? 2. Tekintettel arra, hogy 5 lezárt év beszámolója történt meg ezidáig, harmadik oszlopos mérleg helyesbítéssel rendezhető-e a küldönbözet? 3. Az értékcsökkenés alapja évenként az apportként számított 25 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke növekedett az elmúlt időszakban, így úgy gondolom, hogy különösebb hiba eredmény szempontjából nem adódik. 4. A kft. megszüntetésekor a most szakértők által megállapított árból az apport+üzletrész különbözet együttes értékét lehet-e levonni az eredmény szempontjából? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel
Magánszemély 01. 01-jétől kap saját tulajdonú ingatlan bérbeadásáért bevételt. Év közben egyéni vállalkozó lett, ahol induláskor szintén az alanyi mentességet választotta. Az a kérdés, hogy hogy az áfa alanyi mentesség éves értékhatáraként 2018-ban az éves 8 milliós értékhatár vagy az egyéni vállalkozás inditásának a napjától arányosított értékhatárral kell-e számolni?
Tisztelt Cím! Egy adózó ingatlan adásvételében áfa hatálya alá bejelentkezett. Ez esetben a bérleti díj maradhat mentes tevékenység? Amennyiben az adózó azért lett áfás, mert átlépte az értékhatárt, nincs lehetősége év végén újra áfamentes körbe tartozni? Válaszukat előre is köszönöm!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték