1573 találat a(z) ingatlan cimkére
Céges ingatlan bérbeadásának áfa-megítélése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Zrt.-nek a fő tevékenységéből több száz millió forint árbevétele van évente. Saját ingatlan bérbeadásával is foglalkozik, melyet főleg magánszemélyek – szerződéssel – albérletbe vesznek ki. Természetesen 27 százalék áfával növelt számlát állítunk ki számukra minden hónapban. Az egyik tulajdonos olyan információval állt elő, hogy áfa nélkül kellene számláznunk, mert eltelt az a bizonyos 5 év, ami után kérhetjük az áfa mentességet! Nos, én úgy tudom értelmezni az idevonatkozó adó jogszabályokat (melyek elég szövevényesek, hisz főként a magánszemélyek bérbeadásával foglalkoznak, és nem cégekre vonatkozóan), hogy azok az adóalanyok, akik más egyéb gazdasági tevékenységet is végeznek a bérbeadáson kívül és a 2017-ben érvénybe lépett 8 millió forint nettó értékhatárt túl lépték, azoknak 27 százalék áfa-felszámítási köztelezettségük van. Kérem megtisztelő válaszát arra vonatkozólag, hogy jól értelmezem-e a zrt.-re vonatkozó bérbeadás 27 százalék áfa-megítélését? Tisztelettel várom sürgős válaszukat! Köszönettel!
Kft. ingatlanértékesítése
Kérdés
Egy kft. értékesíteni kívánja az 1998. évtől tulajdonában lévő ingatlanát, melyben szálláshely-szolgáltatást nyújtott. Az ingatlan a földhivatali tulajdonlap szerint "üdülőépület és udvar". A kft. áfa-alany és az általános szabályok szerint adózik. Kérdésem: hogyan kell szakszerűen kiállítani a számlát az értékesítéskor, az áfát hogyan kell felszámítani az értékesített telek és épület után? Lehet-e- különbség, ha másik adóalany vagy ha magánszemély részére értékesítik? Köszönettel: Takács Julia
Meddig foglaló a foglaló?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi kondíciókkal vásárolt egy ingatlant: az ingatlan 30 százalékát foglalóként fizette, majd öt éven keresztül havi egyenlő részletekben fizeti ki a fennmaradó vételárat. A szerződés szerint a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésével száll cégünkre. Az ingatlant cégünk használatába adták, már adóköteles tevékenységünkhöz használjuk. A vételár szerződés szerint nem változik, a több évi részletekben történő fizetés külön kamattól mentes, ennek ismeretében határozták meg a felek a vételárat, és a havi részkiegyenlítések összegét. Helyes-e az utolsó részlet kifizetéséig – azaz a tulajdonjog átszállásig – a 30 százalékos foglalót a követelések között nyilvántartani, vagy a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Pénzmosás megelőzése – kijelölt személy
Kérdés
A társaság tevékenységei között szerepel a saját tulajdonú ingatlan értékesítése, de ténylegesen nem végzi ezt a tevékenységet. Jelenleg építőipari szolgáltatásokat végez. A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kijelölt személyt be kell jelentenie most, vagy ha ténylegesen folytatja a tevékenységet? Köszönöm
Az európai átlag duplájával drágultak a magyarországi lakóingatlanok
Cikk
A lakóingatlanok 8 százalékkal drágultak Magyarországon az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ami az Európai Unió átlagos lakásár-emelkedésének a duplája, és a hatodik legnagyobb uniós drágulási ütemnek felel meg – közölte az ingatlan.com szerdán, az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) adatai alapján.
Követelés fejében átvett ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy igaz-e az alábbi állítás: követelés fejében átvett ingatlan könyvelése: a követeléssel szemben az ingatlant továbbértékesítési céllal készletre veszik, így sem áfa, sem illetékterhe nincs. Köszönettel, Selymes Éva
Csak az ingatlan maradt végelszámoláskor? Ez a teendő
Cikk
Társaságiadó-kötelezettséget eredményez-e, ha végelszámoláskor a céges ingatlan piaci értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke? Mi a teendő, ha a tagoknak jutó ingatlan után szja- és ehofizetési kötelezettség keletkezik, de – mivel csak az ingatlan áll rendelkezésre – nincsen pénzlevonási lehetőség? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Kft. alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Ingatlan-felújítás utáni áfa-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! További kérdés merült fel az ingatlan-felújítás áfa visszaigénylésével kapcsolatban. Ha az előző kérdésben említett fogászati tevékenységet folytató kft. a vásárolt lakóingatlant bérbeadja egy másik cégnek, akkor a bérbevevő cég a lakóingatlan felújításával kapcsolatos költségek utáni áfát visszaigényelheti-e? Ha igen, akkor a T201-es nyomtatványon a bérbevevőnek mit kell a NAV felé bejelenteni, hogy az áfát- visszaigényelhesse? Bognárné
Ingatlan-felújítás utáni áfa-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fogászati tárgyi adómentes tevékenységet folytató kft. ingatlant szeretne vásárolni és felújítani. Külföldi betegeit ott szállásolná el. Kérdésem az lenne, hogy az ingatlanvásárlás és a -felújítás után az áfát visszaigényelheti-e? Be kell jelenteni a NAV felé T201-es nyomtatványon? Jelenleg a kft. törzsadatában "az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg" szerepel. Bognárné
Duplán rótt ki illetéket a NAV, a Kúria visszadobta az ügyet a bíróságnak
Cikk
A hagyaték egyes tárgyai után az örökös csak egyszeresen kötelezhető illetékfizetésére, s ha nem ismételhető meg a hagyatéki eljárás, akkor a forgalmi értéket az illetékkiszabás során kell meghatározni – szögezte le legfrissebb ítéletében (Kfv.I.35.666/2016/11.) a Kúria.
Ingatlan, vásárolt eszközök áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó új lakást vásárol a vállalkozásába bérbeadási szándékkal, az ingatlanba vásárolt eszközök, bútorok, például ágy, ágykeret, nappali bútor, fürdőszoba bútor stb. elszámolható-e költségként, esetleg visszaigényelhető-e az áfája? A másik felmerült kérdés az lenne, hogy értékesítés esetén meg kell majd fizetnie az áfát? Köszönettel JT
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely az ügyvezetőtől bérel telehelyet (feldolgozó üzem), már sok éve. Az ingatlanon végzett átalakítások, melyek a törvényi előírások és biztonság miatt kerültek kialakításra, bérelt ingatlanon végzett beruházásként vannak nyilvántartva. Sajnos a cég élete úgy alakult, hogy jelenleg nem működtetik már az üzemet és lehetősége lenne a tulajdonosnak az értékesítésre. Az ingatlanon végzett beruházás "mai értékét" az ügyvezető megfizetné a cégnek értékesítés előtt. Annyi a probléma, hogy a ráköltött pénz mintegy 6 millió forint, de ezek egy része már el is avult, az új szabályok, előírások miatt teljes felújításra lesz szüksége az új tulajdonosnak. Okozhat e problémát az áfa szempontjából, ha a tulajdonos csak 1,5 millió forintot fizet meg a cégének? Gondot okoz-e, ha nem a nyilvántartott érték után fizeti meg az áfát a cég? Köszönöm JT
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi esetben. Adott egy egyéni vállalkozó, aki tavaly ingatlant vásárolt a vállalkozásába, melyet bérbe ad. Most magánszemélyként kíván ingatlant vásárolni és bérbe adni. A kérdés az lenne, hogy tudja-e ezt a tevékenységet magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is folytatni? Ha magánszemélyként ad bérbe, akkor milyen költségeket számolhat el például: berendezési tárgyak, értékcsökkenés, festés stb.? Válaszát köszönöm. JT
Magánszemély ingatlanértékesítése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Ha egy magánszemély 2013 áprilisában vásárolt egy telket lakóingatlannal, melyet lebontott és új lakóingatlant épített, melyre még nincs használatbavételi engedély, mi számít szerzési időpontnak ingatlan értékesítése esetén? A 2013. áprilisi időpont, vagy az új ingatlan elkészülte? Ha 2018. évben értékesíti, akkor alkalmazható-e rá az szja törvény 62. § (4) 5. pontja (0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.)? Illetve ez a pont mikortól alkalmazható, 2018. január 1-től, vagy 2018. áprilistól? Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
