1672 találat a(z) ingatlan cimkére
Fontos információ a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeknek
Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 57/A § (2) bekezdésének 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosítása megemeli a tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátók által e célra hasznosítható ingatlanok számát – írja a nav.gov.hu.
Ingatlan adózása megszűnéskor
Kérdés
1998-ban egy egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakult át, és bevitte az ügyvédi irodába az egyéni ügyvéd vállalkozásában lévő ingatlant. Kérdésem: ha az ügyvédi iroda megszűnik, az ügyvédi irodának, illetve az ügyvédnek milyen adó- és illetékkötelezettségei lesznek az ingatlannal kapcsolatban?
Beruházás – levonható áfa
Kérdés
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság ingatlannal rendelkezik. Az ingatlanértékesítés tekintetében áfamentességet választott, míg ingatlan-bérbeadás tekintetében úgy döntött, hogy ezen tevékenysége tekintetében áfás lesz. Az ingatlanon nagy értékű beruházást végeznek. A kérdésem, hogy a beruházás tekintetében élhet-e áfalevonási lehetőségével, tekintettel arra, hogy a jövőben az ingatlant hosszú távra (áfásan) bérbe kívánja adni. Segítségüket előre is köszönöm!
Ingatlan falfelületének bérbeadása reklámcélokra
Kérdés
Egy vállalkozás az általa üzemeltetett vendéglátóhely ingatlanának külső homlokzati felületét (fal, illetve üveg portál) bérbe kívánja adni egy másik vállalkozásnak, hogy ott hirdetőtáblát, plakátot helyezzen el. Ingatlan-bérbeadásról van-e szó? A vállalkozás nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor adómentesen (áfamentesen) számlázhat?
Katás bt. beltagjának ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Katás bt. beltagja ingatlanbérbadásból, lakáskiadásból származó jövedelmet kaphat-e? Tehát nem a bt. adja ki, hanem a magánszemély bt.-beltag..
Egyéni vállalkozóból őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy 2007 óta folyamatosan működő mezőgazdasági egyéni vállalkozó, aki 2018. 01. 01-től az egyéni vállalkozását meg akarja szüntetni és őstermelőként kívánna tovább tevékenykedni. Azzal a nappal kell megszüntetni és ugyanazzal a nappal kell megnyitnia a két jogviszonyt? Van ennek jelentősége? Ingatlan van a vállalkozásában, erre mennyi adót kell fizetnie? Termeltetői szerződéssel és halasztott fizetéssel vásárolta meg a növényvédőszereket és műtrágyát még ez év novemberében, amely számlát 2018 szeptemberéig kell kifizetnie. Ezt mint őstermelő elszámolhatja? Köszönöm a választ. Tisztelettel: Hanák Gabriella
Ingatlan értékhelyesbítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Kötelező minden évben elvégeztetni az ingatlan értékbecslését? Vagy elég csak akkor, ha valami változás történik? Köszönettel: Ildikó
Lakóingatlan kivitelezése és értékesítése – áfa, összeférhetetlenség
Kérdés
Építési vállalkozásként tevékenykedő ügyfelünk egy lakóingatlan (családi ház) fő kivitelezőjeként (generálkivitelezőként) az adott építési beruházás kivitelezését a megrendelővel/építtetővel kötött vállalkozási szerződés alapján végezné úgy, hogy a megvalósításban közreműködő szakkivitelezők alvállalkozóként kapcsolódnának hozzá/alá. A főkivitelező hozza majd létre a lakóingatlant a 2018-as naptári év során a megrendelő/építtető magánszemély tulajdonában lévő telken. Véleményünk szerint az elkészülő egylakásos lakóingatlannál – amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert – alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes adómérték (áfatörvény 10. § d) és 3. számú melléklet I. rész 51. pont alapján) A következő kérdésekben kérnénk ezúton a szakmai állásfoglalásukat: – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) alkalmazhatja-e az elkészült lakóingatlan értékesítésénél az áfatörvény 5 százalékos kedvezményes adómértékét? – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) részére az értékesítendő lakóingatlan megvalósításában közreműködő szakkivitelezők, alvállalkozók számláit – akár az építőanyag, akár szolgáltatás esetében – a fordított áfás szabályok szerint lehet-e majd kiállítani (az áfatörvény 142. § a) és b) pontja szerint)? – Nincsen-e az ügyletnél bármilyen összeférhetetlenség vagy speciális szabály, ha a megrendelő/építtető magánszemély egyben a fő kivitelező cég (ügyfelünk) ügyvezetője és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa is?
Ingatlanértékesítés, beruházás, áfa
Kérdés
Kedves Szakértő! Egyik cégünk építési telket szeretne vásárolni. Az eladó be van jelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá. Ha jól tudom ebben az esetben, hogy be van jelentkezve, és építési telekről van szó, így egyenes áfás lesz a számla, amit kiállít cégünk számára. A kérdésem az lenne, hogy a mi cégünk, amely viszont nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá, levonhatja-e az ingatlanberuházás számlájának az áfatartalmát? Elvégre amikor eladja majd az ingatlant, akkor nem fogja megfizetni az áfát, és mint köztudott az állam nem szereti, ha levonunk áfát olyanra, amire később sem fizetjük meg. Illetve abban sem vagyok biztos, hogyha mondjuk elszámolom csak költségnek a beruházást és nem vonom le az áfát, hogy ez esetben az ingatlanon végzett további beruházás, felújítás áfája levonható-e? Vagy ilyenkor, telek esetében ha ráépít és elválaszthatatlan részét képzi az ingatlannak, akkor vonható, de ha csak egy konténert tesz le, amit bármikor odébb tehet másik telekre az vonható mint ingatlantól független beruházás? Javasoltuk az ügyfélnek, hogy jelentkezzen be az ingatlan áfa alá, mert akkor biztosan vonhatja és megfizeti. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült, hogy most szeretne eladni egy másik ingatlant, aminek az áfáját a vételkor nem vonta le. Ilyen esetben az eladáskor be kell fizetnie az áfát, ha időközben most bejelentkezik? Kérem segítsen nekem ebben kacifántos kérdésben, hogy megfelelően tudjunk eljárni! Segítségét előre is köszönöm!
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (ABC Kft.) tulajdonosi szerkezete a következő: • 60% A.B. magánszemély • 25% C. társaság o a C társaság 75%-a H. társaságé (ahol A.B. magánszemély rendelkezik 80% tulajdonnal) o a C társaság 25%-a I. társaságé (ahol D.E. és F.G. magánszemélyek a tulajdonosok) • 8% D.E. magánszemély • 7% F.G. magánszemély Keletkezik-e, mikor és kinél illetékfizetési kötelezettség, ha: először - Az A.B. magánszemély megveszi a C társaság 25%-át, azaz D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét? ezután - A C. társaság megveszi D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban? Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlanérték, vagy a tulajdoni rész?) Az illetéket az alap 100 százaléka, vagy a megszerzett tulajdonrész után kell megfizetni?
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!
Kkv beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretnénk kérni a következő kérdés megválaszolásában: Ügyfelünk vásárolt egy budapesti lakóingatlant azzal a céllal hogy azt bérbeadja (már ezt megelőzően is rendelkezett hasonló ingatlannal amit ugyancsak bérbeadással hasznosít). Tevékenységi körei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. Ebből a tevékenységből folyamatosan származik jövedelme. Az ez évben beszerzett (használt) ingatlan után érvényesíthet-e kkv beruházási kedvezményt a vállalkozás abban az esetben, ha minden egyéb feltételnek megfelel? Előre is tisztelettel megköszönve válaszukat!
Kábelhálózat ingatlannak minősül-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. rendelkezik egy televíziós kábelhálózattal, amit bérbe ad és a későbbiekben ezt értékesíteni is szeretné. A kft. áfakörös, az ingatlan-bérbeadást az általános szabályok szerint számlázza, mentes megjelöléssel (nem választotta az áfássá tételt). A kábeltévé-hálózat hatósági engedéllyel rendelkezik, de kábeljog ehhez kapcsolódóan nem lett bejegyezve. Ingatlannak minősül-e a kábelhálózat? Ha igen, akkor a hálózat bérleti díját áfamentesen kell kiszámlázni? Illetve ha értékesítésre kerül a sor akkor az is áfamentese leszi? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
Magánszemély ingatlanbérbeadása 2018-tól
Kérdés
Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Ügyvédi iroda áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
