Tisztelt Szakértő! Beltag vásárolna beltagtól ingatlanrészt bt.-n belül. Szeretném tudni a vonatkozó törvényt, hogy ha az összesen tulajdonában lévő ingatlan nem haladja meg a 75 százalékot, akkor a vásárlása illetékmentes-e? A 75 százalékot meghaladó rész úgy tudom illetékfizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bt. ingatlanát külső személynek értékesíti, akkor ezen rész után kell-e illetéket kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
A GKI az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel negyedévente publikált lakáspiaci felmérésében. A januári felmérésben 101 ingatlanos cég válaszolt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.
Magánszemélyek egyenes ágon (édesapa után a gyermeke, illetve unokája) öröklés útján készpénzt, bankszámlán levő pénzösszeget, gépjárművet, pótkocsit, lakást, szántóföldet és erdő művelési ágú területet, illetve befektetési célú aranyat örököltek. Kérdésem: keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettségük az öröklési eljárás során? Illetve, ha az öröklés útján megszerzett vagyontárgyakat a későbbiekben értékesítik (gépjármű, erdőterület, szántóföld, befektetési célú arany, lakáscélú ingatlan), milyen adóterhek mellett tehetik meg? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Tájkoztatást szeretnék kérni arra vonatkozóan, hogy az almaültetvényről értékesített ezer darab almafa ingó vagy ingatlan besorolás alá tartozik? Továbbá ingóság esetén hogyan adózik és hogyan adózik ingatlan esetén? Köszönöm a mielőbbi választ!
Visszaesett a használt lakások iránti kereslet a nyáron, a befektetőket inkább az új állampapír érdekli – írta a csütörtöki Magyar Hírlap.
Megértettem Kelemen László szakértő úr válaszát. De ha nem állítható ki számla tulajdonjog fenntartása mellett, akkor valamennyi CSOK- os , illetve utólagosan pénzintézet által kiegyenlített ingatlan számlájának a kiállítása helytelen, mert a tulajdonjogot egy ingatlant értékesítő sem adja át a vételár kiegyenlítéséig, viszont a pénzintézet számlát kér ahhoz, hogy a vételár hitelrészét kiegyenlítse. Kérdésem, hogy lát-e megoldást ennek az anomáliának a feloldására. Válaszát előre is köszönöm Sándor Józsefné
Tisztelt Szakértő! Az építési telek 2007-től van birtokában a magánszemélynek, és haszonélvezők a szülők. Az ingatlan készültségi foka kb. 60 százalék, de használatbavételi engedély még nincs Az eddig felmerült költségekről rendelkeznek számlával. Értékesíteni szeretnék a félkész ingatlant, és kérdés, hogy felmerül-e szja-fizetési kötelezettség, illetve ha igen, milyen összeg után.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék szakmai iránymutatást kérni. Ügyfélkörünkbe tartozó „A” és „B” társaság „C” társaság üzletészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. „A” és „B” társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltettük, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyveltük. 2019-ben „A”, „B” és „C” társaság beolvadt „D” társaságba, így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség „D” társaságra szállt át. „C” társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének tulajdonosa „D” társaság volt. Az összeolvadás révén „C” tulajdonában álló ingatlan átkerült „D” társaság tulajdonába úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy hrsz-on összevonásra került a két épületrész. „D” társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, és a következő néhány évben kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Kérdésünk, hogy az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata ebben az esetben „D” társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét? Szakértő segítségüket köszönjük, tisztelettel: Máté Istvánné
Olvasónk a következőket írta: „Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszalóépületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá?” Kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. visszavásárolja az üzletrészét, melyet három részletben kíván kiegyenlíteni. Az első részlet nem pénzutalással történik, hanem ingatlanátadással egyenlíti ki. Kérdéseim: 1) az esedékes üzletrész értéke és a bekerülési érték különbözete után le kell-e vonnom az adókat? 2) Az ingatlant piaci értéken kell értékesíteni és a magánszemély nevére kiszámlázni? Válaszát tisztelettel, köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az ingatlan elkészül 2019 decemberében, de a használatbavételi engedély kiadása lehet, hogy átnyúlik 2020-ra. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben kiszámlázhatom-e még 5 százalékos áfával az ingatlan végszámláját 2019 decemberi teljesítéssel? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van. 1. 2018-ban ketten örököltek egy lakást. Az egyik örökös a másiktól megvásárolja a ráeső (50 százalék) tulajdonrészt. Kérdésem, hogy az értékesítő magánszemélynek van-e illetékfizetési kötelezettsége (mivel öröklésnél nem volt). A személyi jövedelemadó alapja pedig: eladási ár - öröklött ingatlan hagyatéki okiratban meghatározott értékének a ráeső része? 2. Egy magánszemély eladta lakását az egyik városban költözés miatt. A megkapott vételárból ki kellett fizetni a fennálló hitelét. A megmaradt összegből egy másik városban vásárol lakást (nem befektetési céllal). Hogyan alakul a személyi jövedelemadó alapja? Az eladási árból levonhatja-e az egy összegben visszafizetett hitel összegét, illetve beszámítható-e az új (olcsóbb) lakás vételára csökkentő tételként? Válaszukat előre is köszönöm: Boskó Lászlóné
Egy magánszemély ingatlan tulajdonhoz jutott ajándékozási szerződés révén 2014. június 19-ei dátummal, ahol a megajándékozott 50 százalék tulajdont szerzett az ingaltanban. Az ingatlant ajándékozó halála után az örökjösök megtámadták ezt az ajándékozási szerződést. Az eset bíróságon zárult le, ahol egyezséget kötöttek a felek 2019 áprilisában, melynek értelmében az 50 százalék tulajdoni hányad módosult 105/300-ad tulajdoni hányadra. Az ingatlan eladásra került 2019. július 4-én. Melyik dátum és tulajdoni hányad mérvadó a szja megállapításánál?
Tisztelt Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy milyen mértékű vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséggel kell számolni zártkerti besorolású ingatlan vásárlása esetén? Férjemmel ketten vásároljuk, nekem első ingatlantulajdon lenne, elmúltunk 35 évesek mindketten. Más ingatlan adásvétele nem történik párhuzamosan. Válaszukat előre is köszönöm! B.Zsuzsa
Elérkezett a második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettség a magánszemélyek számára, amelynek határideje 2019. július12-e. Az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre, valamint e tevékenységek keretén kívül folyatott önálló tevékenységet folytatókra vonatkozik ez a határidő, valamint azokra, akik esetében nem történt meg például a nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelem utáni adóelőleg-levonás. Cikkünkben ismertetjük a költségelszámolási és a kedvezményérvényesítési lehetőségeket is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték