Adott egy házaspár, akik 50-50%-os arányban vásároltak egy lakást 2007-ben. 2016-ban elváltak, és a vagyonmegosztáskor a feleség megkapta ezen lakás másik 50%-át is, amelyet 2016-ban be is jegyzett a földhivatal. A lakást a volt feleség 2018-ban eladta. Kérdés: mi a vagyonmegosztással megszerzett ingatlanhányad szerzési időpontja? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérelt telephelyén sofőrjei számára egy pihenőhelyet, valamint iratok és egyéb tárgyak tárolására raktárhelyiséget alakít ki. Az ingatlan besorolása lakóingatlan. A kérdésem, hogy a beruházással kapcsolatban felmerülő költségek áfája levonható-e a 240 hónapos figyelési határidő figyelembevételével. Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem házat építtet saját részre mint magánszemély. A magánszemély elszámoltatná a költségeket a generál kivitelezővel. A bt. felé elszámolhatja a költségeket? Várom megtisztelő válaszát.
Az alábbi ügylethez kérném szíves állásfoglalásukat: az adás-vétel tárgyát képező ingatlannak két tulajdonosa van. 1. Az egyik társaság nevén külön helyrajzi számon szerepel a telekrész, ami a jelenleg lekért tulajdoni lapon „kivett beépített terület”-ként szerepel. A társaság a szerzéskor telekként vette nyilvántartásba. 2. A fent nevezett telekre a másik társaság egy üzemcsarnokot épített (egy másik helyrajzi szám alatt szerepel), ami szintén az adás-vétel tárgyát képezi. Ennek számlázása nem jelent gondot, hiszen az adókötelezettséget választotta a cég, így fordítottan adózik. A vélemények megoszlanak az 1. pontban szereplő ingatlan számlázásával kapcsolatban. Egyenes adózás telekként, vagy fordított? Köszönettel: Bokodiné Radics Erika
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy saját tulajdonában álló telekre fővállalkozó kivitelezővel, kulcsrakész, 300 m2 alatti, egylakásos lakóépületet szeretne építtetni. Ügyfelem kizárólag a fővállalkozó kivitelezővel kötne szerződést, tehát az ingatlanon létrehozott kulcsrakész ház (termék) minden számláját a fővállalkozó kivitelező állítja ki ügyfelem részére. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (OTÉK) 39. § (6) bekezdése és a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 12. § (6) bekezdésének b) pontja lehetővé teszik, hogy ügyfelem az építőipari kivitelezési tevékenység bizonyos részét saját maga részére végezné, vagy közeli hozzátartozója végezné számára, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § d) pontja, a 82. § (2) bekezdése és a 3. melléklet I. részének 51. sorszámú sora szerint szerint fővállalkozó kivitelező számláit 2019. december 31-éig 5 százalékos áfatartalommal állíthatja ki ügyfelem részére?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Leendő ügyfelünk használt lakást vásárol magánszemélyektől, amelyeket saját hatáskörben felújítja, majd gyakorlatilag magánszemélyeknek értékesít. Ezért nem él az áfatörvény 88. §-ában rögzített lehetőséggel, hanem az áfatörvény 86. § (1) bek. szerint áfamentesen akarja értékesíteni. Kérdés: az áfatörvény 188. §-ában rögzített 12 milliós alanyi mentességi összeghatárba az ilyen jellegű áfamentes értékesítés beszámít, vagy sem? Fáradozásukat tisztelettel köszönöm. Boronkay László
Van-e áfafizetési kötelezettség bt. megszűnésekor ingatlan után? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Egy egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A kft. tulajdonában van egy ingatlan. A könyv szeritni értéke 5 millió forint. Az ingatlan piaci értéke mára már kb. 30 millió forintra emelkedett. A kft. tulajdonosa üzletrészét eladná 30 millió forint összegért. Két kérdésem van: 1. Ha az üzletrészt ezekkel a paraméterekkel adná el, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik magánszemélyként? 2. Van-e valamilyen lehetőség ezt az adót csökkenteni? Ha például az ingatlant értékbecslés alapján piaci áron mutatnánk ki a könyvekben, ez jelentene-e változást az eladó adófizetésében? Köszönettel.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításakor a bevétel mellett jelentősége van az ingatlan szerzési értékének is.
A ma megjelent készpénzfizetés-korlátozásról szóló cikk alapján kérdezem: ha cégként cégtől ingatlant vásárolok vállalkozási céllal, és a foglalót az eladó készpénzben kéri, akkor azt sem fizethetem készpénzben? Eléggé elterjedt a készpénzben való foglalózás. Nincs erre valamilyen külön szabályozás/kivétel?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., értékes, tehermentes ingatlannal, jelentős tőketartalékkal és viszonylag nagy összegű tagi kölcsönnel. A beltag nyugdíjba vonulása miatt végelszámolást határozott el. Az ingatlan 1998-ban került a bt. tulajdonába, így a piaci értéke lényegesen több, mint a könyvszerinti érték. Ha a bt. mindent értékesít (ingatlant piaci áron, készleteket árcsökkentéssel), akkor van fedezet a tagi kölcsön visszafizetésére. Kérdésem az, hogy szükséges-e piaci árra felértékeltetni az ingatlant értékesítés előtt vagy lehet eladni felértékelés nélkül, természetesen piaci áron? Köszönöm válaszát!
"A" Társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaság. "A" Társaság tulajdonosa 70 százalékban "B" Társaság, 30 százalékban kapcsolt félnek nem minősülő természetes személy. "B" Társaság 100 százalékos tulajdonosa egy természetes személy. Kérdés: "A" Társaság 30 százalékos tulajdoni hányadát képviselő üzletrészét a természetes személy tulajdonos értékesíti "B" Társaság tulajdonosának közeli hozzátartozója részére. A 30 százalék tulajdont szerző természetes személyt terheli-e illetékfizetési kötelezettség?
Ingatlan bérbeadásánál mikor nem kell a bevételbe beszámítani az áthárított közüzemi díjat, és mikor muszáj? Mi a feltétele annak, hogy az ingatlankiadásból származó bevételből levonható legyen a bérelt lakás költsége? A NAV tájékoztatót közölt a legfontosabb tudnivalókról.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: Több bérbe adott ingatlan esetén nyilatkozhat a bérbeadó magánszemély eltérően a költségelszámolás módjáról? Tehát az egyikben 10 százalékról%-ról, a másikban 30 százalékról. Én eddig egységesen kértem a nyilatkozatokat, és most azt hallottam, hogy az idéntől ez megváltozott. Köszönettel: Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték