Akinek az ingatlana a Balatonig ér, és élvezi a balatoni panorámát, az fizessen több helyi adót! – ezt a javaslatot kívánja Lengyel Róbert Siófok fideszes többségű helyi képviselőtestülete elé terjeszteni. Erről a tervről Siófok független polgármestere a Szabad Pécsnek beszélt.
Tisztelt Adószakértő! Adott egy társaság, amely a saját ingatlanát – ingatlannyilvántartásilag üzleti ingatlan – felújítja, annak értékét beruházásként könyveli, az áfáját pedig visszaigényli, továbbá az üzleti ingatlant áfásan bérbeadja. A beruházás befejeztével a ingatlanokat át szeretné minősíteni lakóingatlanná, a lakóingatlan bérbeadást nem teszi adókötelessé. A kérdésem, hogy helyesen járt-e el a társaság akkor, amikor az átminősítést megelőzően a beruházás áfáját visszaigényelte, majd a beruházás befejeztével kezdeményezi az átminősítést és azt követően adómentesen ad bérbe?
Tisztelt Szakértő! „A” magánszemély „B” élettársával közösen vásárolt egy lakást ½, ½ tulajdoni hányad arányban. A lakást „A” személy 20 millió forint hitelből (a hitel adósa „A” személy) és „B” személy 10 millió forint önerejéből vásárolták 30 millió forintért. Különválásuk következében „B”személy megvásárolja „A” személytől az ½ tulajdoni hányadát 20 millió forintért, melyből „A”személy a felvett hitelét végtörleszti. „A” személynek az ingatlan értékesítéséből jövedelme keletkezik, de valójában az egész vételárat a hitelébe végtörleszti. „A” bevétele 20 millió forint, a megszerzésre fordított tulajdoni hányada: 15 millió forint, szerzéssel összefüggő egyéb kiadás: 500 ezer forint, így jövedelme 4,5 millió forint. A szerzés és az értékesítés is 2018. évben történik. Milyen lehetőségei vannak „A” magánszemélynek az szja-fizetés mérséklésére, vagy elengedésére? Az szja-törvény 63. § (7) rendelkezik egy mérséklési, vagy elengedési lehetőségről. Válaszát előre is köszönöm.
Adott egy már meglévő ingatlan, melyből átalakítással lakásokat, üzletet és irodát alakítanak ki. A tulajdoni lapon először lesz lakásként bejegyezve. Az építés nem engedélyköteles. Az egyik lakást a hozzá tartozó helyiségekkel kft. vásárolja meg, aki belföldön nyilvántartott áfaalany és tőle az adó fizetése követelhető. Foglalót és előleget kíván utalni. Az ügylet 5 százalékos áfás. Az értékesítő a számlát kiállíthatja fordított áfával? Köszönöm Tisztelt Szakértő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy lakóparkot szeretne létrehozni projektcég keretében. Magánszemélyként a tulajdonában lévő ingatlanjait eladná majd a cégnek, illetve még vásárolna is hozzájuk, közművet építene ki rájuk, és azután "felszabdalva" építési telekként értékesítené. Egyeztetett egy bankkal, amellyel sikerült megegyeznie, a bank részéről indulhat a cég alapítása. A cég könyvelésénél mire kell figyeljek, miben más egy projektcég könyvelése? Hogyan könyvelem a telkek vásárlását, a közmű bevezetésének költségeit? Gondolom, ez utóbbit szét kell osztanom a telkek között. Kérném részletesebb tájékoztatásukat a fenti témával kapcsolatban! Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van egy belvárosi budapesti nagyértékű épület. Az épület piaci értéke évről évre emelkedik. A kft. ezért úgy döntött, hogy nem számol el sem számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, sem társasági adó szerinti értékcsökkenést. Az értékcsökkenés mértéke aránytalanul magas lett volna a cég eredményéhez képest, és veszteségessé tette volna a vállalkozást. Kérdésem, hogy kötelező-e az ilyen esetekben a számviteli törvény szerinti és a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha a valóságban az épület értéke nem csökken, sőt emelkedik? Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a valós összkép kialakítása érdekében nem értékcsökkenti az ingatlant? Ha kötelező az értékcsökkentés, de nem számolták el, akkor utólag ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (arányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő, ügyfelem egy építőipari kisvállalkozás. Megbízást kapott egy budapesti ingatlan felújítási munkálatainak elvégzésére. A megbízó egy német illetőségű cég, magyar adószám nélkül. A kérdésem az, hogy ha kibocsátják az építőipari tevékenységről szóló számlát egyenes áfával, amit a német cég nem is akar visszaigényelni, az helyes eljárás-e, illetve az online számlázó rendszerben csak az alvállalkozók, illetve az építőanyagról szóló számlák fognak megjelenni, mint bejövő/szállítói számlák, de a kimenő számla, mivel a megrendelő német, nem fog látszani. Illetve, ha hibás ez a megoldás, akkor mi lenne a szabályos út? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az átalakulási vagyonmérleg-tervezetben az átalakuló cégnél a mérlegfőösszeg 765 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 554 millió forint. A kiváló cég mérlegfőösszege 86 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 83 millió. Az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, mivel a tulajdonosok azonosak, azonos tulajdoni részesedéssel. Kérdésem, hogy a kiválással létrejövő cég ingatlanvagyona után kell illetéket fizetni? Tisztelettel: Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfakörbe tartozó nonprofit gazdasági társaság, amely jelen pillanatban generálkivitelező bevonásával sérült, fogyatékkal élő emberek számára épít otthont. A vállalkozás támogatott lakhatás keretében fog otthont, ellátást, fejlesztő foglalkoztatást nyújtani autizmussal, egyéb értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlanépítés során felmerülő áfa levonásba helyezhető-e vagy sem. Tevékenységének térítési díjainak egy részét a szociális ellátásról szóló törvény szerint kell megállítania. A számlázásra kerülő díjakból lesz, ami speciális jellegre tekintettel áfamentes körbe tartozik. És lesz, ami áfa felszámításával történik. Ennek aránya most még nem látható. Van-e valamilyen különleges szabály, mely lehetőséget biztosít az ingatlan építéséhez kapcsolódó áfa levonásba helyezésére, visszaigénylésére. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. saját tulajdonú ingatlanában szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytat. Ingatlan-bérbeadási tevékenysége nem volt eddig, bár a tevékenységi körében már régóta szerepel a 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Most kibérelnének tőle egy helyiséget és az udvari részt egy rendezvény megtartására. Be lehet-e jelenteni így év közben, hogy ingatlan bérbeadásra áfakötelezettséget választ, annak ellenére, hogy a tevékenységi körében már régóta szerepel ez a tevékenység, vagy ezt már csak kijavítási kérelemmel lehet kérni? Köszönettel: Némethné T. Krisztina
Tisztelt Adószakértő! Cégünk 2005-ben vásárolt egy ingatlant magánszemélytől. Ebben az esetben számla nem készült, így áfa-visszaigénylésünk sem volt. Most ugyanezt az ingatlan eladnánk szintén magánszemélynek. Érdeklődöm, hogy áfás számlát kell-e kiállítanunk, és az áfát be kell-e utána fizeti.
Egy kft. eredménytartaléka terhére új építésű lakást vásárol, melynek átadása 2018-ban megtörténik. A cég az ingatlant irodának fogja használni. A vételárban szereplő 5 százalék áfát visszaigényelheti-e? Szükséges-e az irodává történő átminősítés, ha az üzemeltetési költséget el szeretné számolni?
Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea
Bérbe adhatja-e egy adószámos magánszemély az általa ingyenesen bérelt lakást, ha igen, milyen bejelentési, illetve közteherfizetési kötelezettség mellett? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték