1871 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Kft. egy nagy értékű ingatlant vásárolt, ami 2 évnél régebbi. Zárt végű lízing a konstrukció, az előlegszámlát megkaptuk, amelyre az van írva: áfa tárgyi mentes. Megnéztem a számla kiállítójának a nyilatkozatát a NAV-nál, áfás, sőt ingatlan értékesítésére áfa alá van bejelentkezve. Mivel az ingatlant kft. vásárolja, amely szintén áfás, az ügylet fordított áfás lesz. Igy viszont szerintem az előlegszámlára is azt kellene írni, hogy fordítottan adózik, az áfát a vevő fizeti. Majd ha meglesz a végszámla, akkor vallom be a teljes összeget mint fizetendő és levonandó áfát. Kérdezem, hogy jól gondolom-e? Az előlegszámlát visszaadom javításra. Nem szeretném, hogy egy ellenőrzésnél megkifogásolják. Válaszukat köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 20 éve bérelt egy nagy telket különböző ingatlanokkal, melyen folyamatosan beruházásokat, felújításokat hajtott végre. Ezeket a könyvelésünkben idegen ingatlanon végzett beruházásként tartottuk nyilván. Ügyfelem nem áfás, idősek bentlakásos intézményét tartja fenn, és erre szolgáltak az épületek is. 2018-ban a telket az ingatlanokkal együtt felbecsültették és megvásárolta. Kérdésem lenne, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházásokat a főkönyvben hogyan sorolom át és milyen nyilvántartási kötelezettségem van? Kérem írja meg a könyvelési teendőket és tételeket! Munkáját megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 2004-ben áruházat épített, amelyet bérbe adott. A beruházáshoz kapcsolódó áfát levonta. A bérbeadásra annak idején bejelentkezett az áfa alá, de az ingatlanértékesítésre nem. Kérdésem, ha értékesíteni szeretné az ingatlanát most, akkor hogy alakul az áfafizetési kötelezettség.

Kérdés

Kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett - ezt eszközei között nyilvántartja és értékcsökkenést számol el utána -, néhány évvel később az ingatlan pályázat útján értékesítésre kerül. A vevő az a kft., aki eddig a bérlő volt.A vételár tartalmazza a már a kft. nyilvántartásában levő ingatlan beruházást is. A pályázat elbírálása 2018-ban megtörtént, de a szerződéskötés 2019-ben. A vevő folyamatosan birtokolta az ingatlant. Mely időpontban kell a létesítményt állományba venni? A pályázat megnyerésének időpontjában, vagy a szerződés megkötésének időpontjában? Hogyan alakul a nyilvántartási érték, ha az eladó a beruházás értékét nem téríti meg a beruházónak, aki a vevő is egyben?

Kérdés

Adott egy házaspár, akik 50-50%-os arányban vásároltak egy lakást 2007-ben. 2016-ban elváltak, és a vagyonmegosztáskor a feleség megkapta ezen lakás másik 50%-át is, amelyet 2016-ban be is jegyzett a földhivatal. A lakást a volt feleség 2018-ban eladta. Kérdés: mi a vagyonmegosztással megszerzett ingatlanhányad szerzési időpontja? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérelt telephelyén sofőrjei számára egy pihenőhelyet, valamint iratok és egyéb tárgyak tárolására raktárhelyiséget alakít ki. Az ingatlan besorolása lakóingatlan. A kérdésem, hogy a beruházással kapcsolatban felmerülő költségek áfája levonható-e a 240 hónapos figyelési határidő figyelembevételével. Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem házat építtet saját részre mint magánszemély. A magánszemély elszámoltatná a költségeket a generál kivitelezővel. A bt. felé elszámolhatja a költségeket? Várom megtisztelő válaszát.

Kérdés

Az alábbi ügylethez kérném szíves állásfoglalásukat: az adás-vétel tárgyát képező ingatlannak két tulajdonosa van. 1. Az egyik társaság nevén külön helyrajzi számon szerepel a telekrész, ami a jelenleg lekért tulajdoni lapon „kivett beépített terület”-ként szerepel. A társaság a szerzéskor telekként vette nyilvántartásba. 2. A fent nevezett telekre a másik társaság egy üzemcsarnokot épített (egy másik helyrajzi szám alatt szerepel), ami szintén az adás-vétel tárgyát képezi. Ennek számlázása nem jelent gondot, hiszen az adókötelezettséget választotta a cég, így fordítottan adózik. A vélemények megoszlanak az 1. pontban szereplő ingatlan számlázásával kapcsolatban. Egyenes adózás telekként, vagy fordított? Köszönettel: Bokodiné Radics Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy saját tulajdonában álló telekre fővállalkozó kivitelezővel, kulcsrakész, 300 m2 alatti, egylakásos lakóépületet szeretne építtetni. Ügyfelem kizárólag a fővállalkozó kivitelezővel kötne szerződést, tehát az ingatlanon létrehozott kulcsrakész ház (termék) minden számláját a fővállalkozó kivitelező állítja ki ügyfelem részére. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (OTÉK) 39. § (6) bekezdése és a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 12. § (6) bekezdésének b) pontja lehetővé teszik, hogy ügyfelem az építőipari kivitelezési tevékenység bizonyos részét saját maga részére végezné, vagy közeli hozzátartozója végezné számára, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § d) pontja, a 82. § (2) bekezdése és a 3. melléklet I. részének 51. sorszámú sora szerint szerint fővállalkozó kivitelező számláit 2019. december 31-éig 5 százalékos áfatartalommal állíthatja ki ügyfelem részére?

Kérdés

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Leendő ügyfelünk használt lakást vásárol magánszemélyektől, amelyeket saját hatáskörben felújítja, majd gyakorlatilag magánszemélyeknek értékesít. Ezért nem él az áfatörvény 88. §-ában rögzített lehetőséggel, hanem az áfatörvény 86. § (1) bek. szerint áfamentesen akarja értékesíteni. Kérdés: az áfatörvény 188. §-ában rögzített 12 milliós alanyi mentességi összeghatárba az ilyen jellegű áfamentes értékesítés beszámít, vagy sem? Fáradozásukat tisztelettel köszönöm. Boronkay László

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Egy egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A kft. tulajdonában van egy ingatlan. A könyv szeritni értéke 5 millió forint. Az ingatlan piaci értéke mára már kb. 30 millió forintra emelkedett. A kft. tulajdonosa üzletrészét eladná 30 millió forint összegért. Két kérdésem van: 1. Ha az üzletrészt ezekkel a paraméterekkel adná el, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik magánszemélyként? 2. Van-e valamilyen lehetőség ezt az adót csökkenteni? Ha például az ingatlant értékbecslés alapján piaci áron mutatnánk ki a könyvekben, ez jelentene-e változást az eladó adófizetésében? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás – készpénzfizetés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Engedményezés 2.0

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Műemléki kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink