Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek két ingatlana van, melyből az egyiket már régóta bérbeadja iroda céljára tételes kötségelszámolás alkalmazásával. Most a másik ingatlant is szeretné bérbe adni, de szálláshely-szolgáltatóként. Van-e erre lehetőség, és ha igen milyen bejelentkezés, illetve adófizetés mellett?
Tisztelt Szakértő! Kiva alatt adózó kft. iroda céljára ingatlant vásárol, melyet apportként bevisz a kft.-be. Ingatlan esetében megtehető-e, hogy nem számol értékcsökkenést, vagy csak mondjuk fél százalékot, hogy ily módon elkerülhető legyen a jegyzett tőke folyamatos csökkenése. Az apport jegyzett tőke emelés, mely a kivaalapot csökkenti. Amennyiben a csökkentés mértéke nagyobb, mint az adó, ez a különbség felhasználható-e a következő években? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves válaszát. Magyarországi adóalany (alanya az áfának) Romániában szolgáltatást nyújtana egy szálloda részére, pontosan a szállodai uszoda vizének vegyszerezését vezényelné (távfelügyelettel) számítógépen keresztül Magyarországról. Mivel a szállodában van az uszoda, értelmezhető-e ez ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak, és így „fordított adózásnak” megfelelő számlát kell kiállítani? Tisztelettel és köszönettel: V. Ildikó
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok önhöz: van egy ingatlana a magánszemélynek, aki tag és ügyvezető is egyben, szeretné, ha ez lenne a cég telehelye. Értékesítené a cégnek az ingatlant, vagy tőkeemeléssel apportálná, melyik a kedvezőbb adózási szempontból? Az értéke 30 000 000 forint körül van. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 5 évvel ezelőtt megvásárol egy 3 hete alapított kft.-t, melynek törzstőkéje ingatlan apport volt és 25 millió forinton jegyezték be a cégbíróságnál. A vásárláskor ügyfelem kötött egy üzletrész adás-vételi szerződést 37 millió forint összegben, mely a könyvelésbe nem került bele. Most ügyfelem meg kívánja szüntetni a kft.-t és ekkor derült ki, hogy a könyvelésben az eredeti 25 millió forintos ingatlan érték szerepel azóta a 2 százalékos értékcsökkentéssel csökkentett összegben. Most felértékelés történt, hogy az ingatlanvagyon kikerülésekor milyen értéken adható ki az ingatlan a tulajdonos számára. Kérdéseim: 1. Tekintettel arra, hogy az apportként bevitt ingatlan érték, majd a cég megvásárlásakor kötött adás-vételi szerződésben foglalt érték különbözete felfogható-e piaci értéknek és értékhelyesbítéssel bevihető a különbözet értékelési tartalékkal szemben a könyvekbe? 2. Tekintettel arra, hogy 5 lezárt év beszámolója történt meg ezidáig, harmadik oszlopos mérleg helyesbítéssel rendezhető-e a küldönbözet? 3. Az értékcsökkenés alapja évenként az apportként számított 25 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke növekedett az elmúlt időszakban, így úgy gondolom, hogy különösebb hiba eredmény szempontjából nem adódik. 4. A kft. megszüntetésekor a most szakértők által megállapított árból az apport+üzletrész különbözet együttes értékét lehet-e levonni az eredmény szempontjából? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel
Magánszemély 01. 01-jétől kap saját tulajdonú ingatlan bérbeadásáért bevételt. Év közben egyéni vállalkozó lett, ahol induláskor szintén az alanyi mentességet választotta. Az a kérdés, hogy hogy az áfa alanyi mentesség éves értékhatáraként 2018-ban az éves 8 milliós értékhatár vagy az egyéni vállalkozás inditásának a napjától arányosított értékhatárral kell-e számolni?
Tisztelt Cím! Egy adózó ingatlan adásvételében áfa hatálya alá bejelentkezett. Ez esetben a bérleti díj maradhat mentes tevékenység? Amennyiben az adózó azért lett áfás, mert átlépte az értékhatárt, nincs lehetősége év végén újra áfamentes körbe tartozni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Azt szeretném megtudni, hogy egy katas adózónak, aki vett egy ingatlant, majd eladta, a bevételébe bele számít-e, illetve mi történik az adózásával, ha jövőre adja el? Válaszukat előre is köszönöm!
Tíz embert – köztük négy ügyvédet – állítottak elő egy kiterjedt ingatlancsalási ügyben tartott akció során; a gyanúsítottak idős vagy szellemileg leépült embereket tévesztettek meg – közölte a Fővárosi Főügyészség főügyésze.
Tisztelt Adózóna, Egy cég ingatlan-adásvétel meghiúsulás miatt elveszít foglalót, amely egyéb ráfordításként kerül könyvelésre. Ez a társasági adóban növelő tényező?
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. olyan banki követelést vásárol meg, amelyet a követelés adósa nem tudott visszafizetni, és a hitelező a bank, a fedezet ingatlan, ebben az esetben a kft., amennyiben az ingatlan tulajdonosa lesz, a korábbi években képzett fejlesztési tartalékát csökkentheti-e az ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés értékével és ha igen, milyen értékkel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném tudni, hogy az Áfa tv. szerinti ingatlan sorozatértékesítésnek része-e az az építési telek, amit a magánszemély apportál a saját gazdasági társaságába. Tehát nem értékesítésről van szó, hanem apportról. Be kell-e számítani ezeket a telkeket is a sorozatértékesítés darabszámába? Nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy egyéni vállalkozó 1998-ban vásárolt (akkor áfás, és visszaigényelt áfát) üzletét szeretné eladni jövőre. Jelenleg áfás, de jövőre alanyimentes lesz. Kérdésem, hogy az ingatlant áfásan, vagy mentesen kell értékesítenie? Köszönettel
Van egy magyar kft., amely Dominikán vesz egy ingatlant, majd továbbértékesíti egy másik magyar kft.-nek. Ebben az esetben az áfa hol és hogyan keletkezik? A másik eset, amikor nem magyar cégnek adja el az ingatlant, hanem az USA-ban lévő cégnek (nincs magyar érdekeltség), ki hogyan fizet és igényel vissza áfát? Be kell-e jelenteni a NAV felé, hogy ingatlannal rendelkezik? Köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszközöket a villamosenergia-szolgálató a számlájában a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban és „áfa hatályán kívüli” tételként számlázza a bérbeadónak. A bérbeadó az ingatlan bérbeadása során ezeket az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérleti díjtól és a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban, de 27 százalékos áfa felszámításával továbbszámlázza a a bérlőnek. 1. Helyesen számlázza-e az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérbeadó a bérlőnek, vagy ezeket a tételeket? 2. Amennyiben nem ingatlan, hanem valamilyen ingó dolog bérbeadásához kapcsolódik a fenti továbbszámlázás, az befolyásolja-e a továbbszámlázást? Köszönöm a választ.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték