Mikor alkalmazhatja az 5 százalékos áfát az építőipari cég: ha megkapja a használatba vételi engedélyt, vagy amikor a számlát kiállítja? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a témával kapcsolatban: 1.) Magánszemély pénzt örökölt a testvérétől. Ez után kell-e adót fizetni? 2.) Az örökös nevére pót hagyatéki tárgyalás során került egy ingatlan 2018-ban. Az örökhagyó már több mint 5 éve elhunyt. Kell-e szja-t fizetnie az örökösnek, ha 2019-ben eladja az ingatlant? Válaszát köszönöm: Némethné T. K.
Tisztelt Szakértő! A következő eseteknél szeretném megtudni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik. a) Két testvér örökölt 50-50%-ban egy családi házat 2017-ben, anyukájuk halálát követően. 2018 nyarán eladták az ingatlant. A hagyatéki leltárban az ára 17 millió forint volt, de csak 14 millióért tudták eladni. Mivel bevételük nem keletkezett, nem terheli őket adó, de az adóbevallásban így is fel kell ezt tüntetni? b) Mi lenne a teendő abban az esetben, ha a fenti értékek fordítva lettek volna, és a különbözet (3 millió forint bevétel) nem lett volna ingatlanba befektetve, hanem autót vettek volna, vagy a gyerekeiknek adták volna oda? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 2016. júliusban a szüleimtől ajándékba kapott ingatlant 2018. december hónapban értékesítettem. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan értékeként feltüntetett összeg 30 millió forint, melyet 35 millió forintért adtam el. (Természetesen az ajándékozáskor semmilyen költséget és illetéket nem fizettem.) Kérdésem, hogy jelen esetben mennyi az szja alapja, és mikor kell a keletkezett jövedelmem után az adót megfizetni? Köszönöm a válaszát.
Magánszemély lakása tulajdonjogát elcserélné magánszemély családi házának 50 százalékos tulajdon jogáért. Milyen adó, illetve illeték vonzata van, ha a két ingatlan közel azonos értékű?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet közterheinek megállapításában kérek segítséget. XY magánszemély 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik NAGY Kft.-ben és 50 százalékos tulajdonrésszel KIS Kft.-ben. XY a NAGY Kft.-ben önálló aláírási joggal rendelkező négy ügyvezető egyike. XY magánszemély a NAGY Kft.-ben lévő 25 százalékos üzletrészét szerzési értéken, 4 millió forintért eladja KIS Kft.-nek. A NAGY Kft. jegyzett tőkéje 16 millió forint, saját tőkéje 120 millió forint. A NAGY Kft. az Itv. rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, az ingatlanok mérleg szerinti értéke 80 millió forint. Milyen közterhei keletkeznek az ügylet miatt eladónak és vevőnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó vállalkozás zártkerten, gazdasági épületet szeretne építeni, ingatlanértékesítését adókötelessé tette. A beruházások áfája így levonható. Kérdésem: ha értékesíteni szeretné első használatbavétel után két évvel magánszemély részére nem új ingatlanként, akkor áfásan vagy áfamentesen állítsa ki a számlát? Ha az ingatlan használatba vételre kerül, mennyi az illeték mértéke? Ingatlanforgalmazóként kérhet-e illetékmentességet vagy kedvezményt? Köszönettel: Németh Helga
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó értékesiteni kivánja a vállalkozásban 1996-ban aktivált üzletét. Anno ő áfásan vásárolta meg, vagyis az áfát visszaigényelte, de jelen esetben az áfa-figyelési időszak már lejárt. Kérdésem elsősorban a kivonásra vonatkozik, vagyis a könyvelésből való kivezetés hogyan történik? Köszönettel: Fazekasné
Egyéni vállalkozó lakást, autóbeállót és lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. A beszerzett ingatlan áfája levonható? Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetnie? Olvasónk kérdéseire dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Magánszemély ingatlan ad bérbe. 2018 decemberében kiállítja a számlát, de az ellenértéket csak januárban kapja meg. A 2019. évi bevallásban kell figyelembe vennie ezt a bevételt, vagy a 2018. évi bevallásánál? A pénzforgalmi szemléletre alapozva 2019. évi bevallásba kellene, és a 2018. évi (pénzforgalmilag kifizetett) költségeket nem számolhatja el vele szemben. A költségeket a 2018. évi bevallásánál veheti csak figyelembe. Köszönettel:
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eladásra épít lakóházakat. Tevékenységi körébe alapításkor felvette a "6810 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése" tevékenységet is, azonban a tevékenységet még nem végzi. Ezt a tevékenységet nem tette adókötelessé. Az áfatörvény 88. §-a szerint a tevékenység megkezdése előtt adókötelessé teheti. Mely időpont számít a tevékenység megkezdésének? Amikor egy bérbeadási szerződést köt? Az első bérbeadási számla kiállítása? Esetleg az az időpont amikor lehetőségként felvette a tevékenységi körébe? Abban az esetben, ha egy eladásra épített lakást nem tud értékesíteni, és ezért (kényszerből) bérbeadás útján fogja hasznosítani. Miután nem választotta az adókötelesség tételt mentes lesz a bérleti díj. Hogyan kell eljárni ezután? Mi történik az építkezéskor levont áfával? Van-e ezzel kapcsolatban valami kötelezettsége? Mentesre számlázza a bérleti díjat. El tudja különíteni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó áfákat, amiket nem tud elkülöníteni, azokat meg árbevétel arányában arányosítani kell, éves szinten göngyölten (ha jól tudom 20 évig)? Technikailag hogyan kell az arányosítást végezni, jó lenne, ha erre egy példával segítséget kapnék! Mi történik, ha ezt a lakóházat négy év múlva értékesíteni fogja? (Az ingatlan értékesítést sem tette adókötelessé.) Értékesítheti mentesen? (Mint említettem építésnél értékesítési célra szánta, és levonta az áfát.) Nagyon köszönöm!
T. Cím! Az alábbi kérdésem lenne: Van egy egyéni vállalkozó, aki lakást + garázsbeállót + lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. - A beszerzett ingatlan áfája levonható? - Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetni? Előre is köszönöm válaszukat! Páncsics Mária könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték