1848 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Az alábbi ügylethez kérném szíves állásfoglalásukat: az adás-vétel tárgyát képező ingatlannak két tulajdonosa van. 1. Az egyik társaság nevén külön helyrajzi számon szerepel a telekrész, ami a jelenleg lekért tulajdoni lapon „kivett beépített terület”-ként szerepel. A társaság a szerzéskor telekként vette nyilvántartásba. 2. A fent nevezett telekre a másik társaság egy üzemcsarnokot épített (egy másik helyrajzi szám alatt szerepel), ami szintén az adás-vétel tárgyát képezi. Ennek számlázása nem jelent gondot, hiszen az adókötelezettséget választotta a cég, így fordítottan adózik. A vélemények megoszlanak az 1. pontban szereplő ingatlan számlázásával kapcsolatban. Egyenes adózás telekként, vagy fordított? Köszönettel: Bokodiné Radics Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy saját tulajdonában álló telekre fővállalkozó kivitelezővel, kulcsrakész, 300 m2 alatti, egylakásos lakóépületet szeretne építtetni. Ügyfelem kizárólag a fővállalkozó kivitelezővel kötne szerződést, tehát az ingatlanon létrehozott kulcsrakész ház (termék) minden számláját a fővállalkozó kivitelező állítja ki ügyfelem részére. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (OTÉK) 39. § (6) bekezdése és a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet 12. § (6) bekezdésének b) pontja lehetővé teszik, hogy ügyfelem az építőipari kivitelezési tevékenység bizonyos részét saját maga részére végezné, vagy közeli hozzátartozója végezné számára, a szakmai szabályok betartása mellett, a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével. A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § d) pontja, a 82. § (2) bekezdése és a 3. melléklet I. részének 51. sorszámú sora szerint szerint fővállalkozó kivitelező számláit 2019. december 31-éig 5 százalékos áfatartalommal állíthatja ki ügyfelem részére?

Kérdés

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Leendő ügyfelünk használt lakást vásárol magánszemélyektől, amelyeket saját hatáskörben felújítja, majd gyakorlatilag magánszemélyeknek értékesít. Ezért nem él az áfatörvény 88. §-ában rögzített lehetőséggel, hanem az áfatörvény 86. § (1) bek. szerint áfamentesen akarja értékesíteni. Kérdés: az áfatörvény 188. §-ában rögzített 12 milliós alanyi mentességi összeghatárba az ilyen jellegű áfamentes értékesítés beszámít, vagy sem? Fáradozásukat tisztelettel köszönöm. Boronkay László

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Egy egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A kft. tulajdonában van egy ingatlan. A könyv szeritni értéke 5 millió forint. Az ingatlan piaci értéke mára már kb. 30 millió forintra emelkedett. A kft. tulajdonosa üzletrészét eladná 30 millió forint összegért. Két kérdésem van: 1. Ha az üzletrészt ezekkel a paraméterekkel adná el, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik magánszemélyként? 2. Van-e valamilyen lehetőség ezt az adót csökkenteni? Ha például az ingatlant értékbecslés alapján piaci áron mutatnánk ki a könyvekben, ez jelentene-e változást az eladó adófizetésében? Köszönettel.

Kérdés

A ma megjelent készpénzfizetés-korlátozásról szóló cikk alapján kérdezem: ha cégként cégtől ingatlant vásárolok vállalkozási céllal, és a foglalót az eladó készpénzben kéri, akkor azt sem fizethetem készpénzben? Eléggé elterjedt a készpénzben való foglalózás. Nincs erre valamilyen külön szabályozás/kivétel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., értékes, tehermentes ingatlannal, jelentős tőketartalékkal és viszonylag nagy összegű tagi kölcsönnel. A beltag nyugdíjba vonulása miatt végelszámolást határozott el. Az ingatlan 1998-ban került a bt. tulajdonába, így a piaci értéke lényegesen több, mint a könyvszerinti érték. Ha a bt. mindent értékesít (ingatlant piaci áron, készleteket árcsökkentéssel), akkor van fedezet a tagi kölcsön visszafizetésére. Kérdésem az, hogy szükséges-e piaci árra felértékeltetni az ingatlant értékesítés előtt vagy lehet eladni felértékelés nélkül, természetesen piaci áron? Köszönöm válaszát!

Kérdés

"A" Társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaság. "A" Társaság tulajdonosa 70 százalékban "B" Társaság, 30 százalékban kapcsolt félnek nem minősülő természetes személy. "B" Társaság 100 százalékos tulajdonosa egy természetes személy. Kérdés: "A" Társaság 30 százalékos tulajdoni hányadát képviselő üzletrészét a természetes személy tulajdonos értékesíti "B" Társaság tulajdonosának közeli hozzátartozója részére. A 30 százalék tulajdont szerző természetes személyt terheli-e illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: Több bérbe adott ingatlan esetén nyilatkozhat a bérbeadó magánszemély eltérően a költségelszámolás módjáról? Tehát az egyikben 10 százalékról%-ról, a másikban 30 százalékról. Én eddig egységesen kértem a nyilatkozatokat, és most azt hallottam, hogy az idéntől ez megváltozott. Köszönettel: Ildikó

Kérdés

A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar építőipari vállalkozás német magánszemély részére kerítésépítést számlázna ki. Az ingatlan, amihez kapcsolódik a szolgáltatás, Németországban található. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal, és hogyan állítja ki a számlát a magyar vállalkozó. Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amikor a cég az általános szabályok szerinti áfát alkalmazza, és vesz egy régi lakóépületet, amit felújit, abban az esetben a felújitás áfája levonható? Tekintve, hogy az értékesítés két évnél régebben használatba helyezett ingatlan esetében áfamentes. Köszönettel:

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alanyi áfamentes vállalkozó külföldre szolgáltat

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Beruházás, illetve felújítás a kazán teljes cseréje?

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Céges tombola adózása, térítés nélkül kapott üzleti ajándékok könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink