További témák

Új áfa- és illetékrendszert javasolnak az ingatlanfejlesztők

  • MTI
1

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke a szövetség MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy javaslatuk a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják.

A kedvezményes áfakulcs megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009-es áfaemeléskori intézkedésekhez – azt javasolják, hogy 2019. december 31-éig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5 százalék legyen az áfa. Az átmeneti szabályozással elkerülhető, hogy akár vásárlók ezreinek a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő.

Egy új, fokozatos adóteher-növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban a kedvezményes áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK az átmeneti intézkedések mellett, ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó 9 százalékos adóteher (jelenleg 5 százalék áfa + 4 százalék vevői illeték) 14 százalékra emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szintje, az 5 százalékos áfa fenntartása mellett egy új elem, az eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértéke 5 százalék a javaslat szerint. Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné, szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani, és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását - hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió forintos értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezményeket kevés új lakásnál lehet érvényesíteni a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni - hangsúlyozta.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 százalék közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 százalék.

Az IFK szerint a kedvezményes áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan, támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A jelentősen bővülő kínálatnak köszönhetően pedig az árak emelkedése mérsékeltebb volt mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27 százalékos áfa – sorolta az elnök.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni, megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27 százalékra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz - hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma, míg 27 százalékos áfa mellett 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret, és a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint a változatlan kulcs mellett - ismertette.

Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

hómaró

Kik azok az illetékfejlesztők?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyes, gyed melletti munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaidőkeret

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Mezőgazdasági idénymunka bérpótlékai

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X