1573 találat a(z) ingatlan cimkére
Kivett épület
Kérdés
Vadásztársaság ingatlant szeretne vásárolni. Az ingatlan egy épület a hozzátartozó udvarral együtt. Az épület eddig is vadászházként működött. A tulajdoni lapon az alábbi bejegyzés szerepel: Kivett épület, udvar. Ebből a megnevezésből hogyan lehet eldönteni, hogy a felmerült felújítási költségek áfatartama majd levonható-e.
Eva – ingatlankivét
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. garázst vett 1996-ban. A bt. akkor kettős könyvvezetést alkalmazott, így a garázs bekerült a tárgyieszköz nyílvántartásba és történt is rá amortizációelszámolás. A bt. 2009-ben áttért eva adózásra és bevételnyilvántartásra. Ekkor beadásra került az átalakulásról a szükséges papír a NAV felé. Jobban megnézve az átalakulásról szóló beadványt, ebből nekem az látszik, hogy a garázs kikerült a bt. tulajdonából, mert megfizettem utána az szja-t. Jól értelmezem a dolgokat? Ha így van, akkor az enyém a garázs, de ezt hogyan tudom a földhivatalnál érvényesíteni? Ha rosszul értelmezem, akkor miként tudom a garázst a saját nevemre átíratni? Meg kell vásárolnom a bt.-től? Ezt miként kell leadózni?
Mi minősül ingatlannak?
Kérdés
Nyugdíjazás miatt el szeretnék adni egy vállalkozás részét képező beruházásokat. A beruházás bérelt ingatlanra épült sok évvel ezelőtt. A beruházás üvegházat, aszfaltozott, viacoloros területet tartalmaz. Ezenkívül a beruházás tartalmazza a víz, gáz bekötését tervezését stb. Helyesen gondoljuk-e hogy a fent nevezett beruházás ingatlannak minősül, és így áfa nélkül számlázandó? Egy másik hasonló esetben a közműberuházás éven belül, történt, de a korábbi beruházásra került ráaktiválásra. Helyesen gondoljuk-e, hogy ez esetben is áfa nélkül számlázandó az eladás? Mindkét esetben az adóalanyok az általános szabályok szerint áfáznak.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?
Ingatlan ajándékozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szántót és rajta álló gazdasági épületet vásárolt magánszemélytől 2015-ben. 100 százalékban adóköteles tevékenységhez használja, felújítja, a felújítás áfáját levonja. Az ingatlanértékesítést nem teszi áfakötelessé. 2017. évtől alanyi mentessé válik, és ez év szeptemberében elajándékozza a feleségének az 1/2 részt. Áfafizetési kötelezettsége mi módon keletkezik? Alkalmazható-e az áfatörvény 86. § (1) j) pontja és adómentes lesz-e az ajándékozás? Álláspontunk szerint a felújítás során levonásba helyezett áfa 50 százalékának az aktiválástól számított 240 hónapból az értékesítés hónapjára és a hátralévő hónapokra eső részét kellene visszafizetni a 2017. szeptemberi bevallásban bevallva, a maradék 50 százalékot pedig az alanyi mentessé válás miatt minden év decemberében korrigálni (amíg alanyi mentes, és le nem telik a 240 hónap). A NAV ügyfélszolgálat szerint (1819) az áfatörvény 11. §, 68. § és egy belső osztáyvezetői utasítás szerint, mely alapján jelen esetben 86. § j) bekezdés nem alkalmazható, a jelenlegi piaci érték 50 százaléka után kell az áfát 27 százalékkal megfizetni, és a korábban levont áfát nem kell korrigálni. Köszönöm szépen!
Magánszemély és az ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, gyakorlatban előforduló kérdésekre szeretnék megnyugtató válaszokat kapni Önöktől! 1. Ha egy magánszemély a több mint 5 éve megszerzett építési telekre egy többlakásos társasházat épít, akkor a felépítményre kell illetéket fizetnie? 2. Ha az 1. pontban lévő ingatlant (többlakásos társasház) nem a telektulajdonos magánszemély, hanem egy cég építi fel, és a felépítmény a cég nevére kerül nyilvántartásba véve (a telek tulajdonosa a magánszemély marad), akkor a cégnek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? 3. Egy magánszemély a tulajdonát képező társasház lakásait –magánszemélyként, adóazonosító jellel – bérbe adja. Elszámolhatja-e költségként a társasház teljes bekerülési értékét értékcsökkenési leírásként? 4. A 3. pontban szereplő magánszemély a társasházra felvett hitel(ek) után fizetendő kamatok összegeit elszámolhatja-e költségként, az ingatlan bérbeadásból származó bevételeivel szemben? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Szja válásnál II.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Először is köszönöm válaszát a kérdésemre, most pontosítom. Az ingatlan értéke 16 millió forint, ennek a fele 8 millió, van rajta 1,4 millió forint hitel, amit a maradó fél átvállal, tehát a távozó fél összegéből ezt le kell vonni, így amennyi járna neki, az 6,6 millió forint. Viszont 8 millió forintot kér. Ezért kérdeztem, ha megkapja ezt az összeget, kell-e adóznia utána? Vagy bármennyit követelhet, ha a maradó fél kifizeti neki, az nem plusz jövedelem? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan üzembe helyezésének dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a megnövekedett gyártás miatt bérbe vette a szomszédban lévő gyártócsarnok egy részét. 2017. február 7-én kelt adásvételi szerződésben megvásároltuk az említett csarnokot. A fizetés 4 ütemben volt a szerződésben, a csarnok birtokbavételével arányosan. Társaságunk a beruházásra hitelt vett fel számlavezető bankjától. A hitelszerződés egyik kritériuma volt a jelzálogjog-bejegyzés. Az eladó elcsúszott a kiköltözéssel, a banknak már kellett a jelzálog, így megállapodtunk az eladóval, hogy bejegyezhetjük tulajdonjogunkat. A földhivatal 2017.02.13-ai dátummal jegyezte be cégünket mint tulajdonost. A tényleges átadás 2017 októberében történt meg, addig mi fizettük a használt terület után a bérleti díjat. Közben már elkezdtük a mi igényeinknek megfelelően átalakítani a csarnokot (elektromos vezetékelés a gépeinknek, takarítás). Kérdésem: mikor kell üzembehelyezni a csarnokot? Meddig beruházás és mikortól felújítás? A takarítás, amennyiben az üzembehelyezés előtt történik meg, ráaktiválható-e? Köszönöm
Ingatlan adásvétele áfa szempontjából
Kérdés
Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.
Lekötött tartalék feloldása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy ha egy társaság 25 millió forint lekötött tartalékot képzett és 2016. évben egy ingatlant vásárolt, melyet csak 2017-ben aktívált, majd 2017-ben az ingatlant 10 millió forint összegben átépítette, akkor 2017-ben a teljes 25 millió forint lekötött tartalék feloldható vagy csak az átépítésre felhasznált 10 millió forint? Válaszát nagyon köszönöm!
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatás adni arra vonatkozóan, hogy ha egy adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységgel rendelkezik, vásárol 34 db egymás mellett levő garázst és azt mind bérbe is adja, akkor azt ő mint magánszemély bérbeadhatja vagy az már üzletszerű tevékenységnek fog minősülni? Mekkora mennyiségnél van korlát? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy hogyan kell majd neki a garázs bérbeadását kiszámlázni? Válaszát köszönöm!
Ingatlan beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vásárolni szeretnénk nem továbbértékesítési céllal egy irodát telekhányaddal. A számlát fordított adózással kapjuk meg, tehát az áfát mi – a vevő – fizetjük meg. Cégünk alapból áfalevonásra jogosult adóalany, de az ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem jelentkezett be az áfakötelességre. Kérdésem az lenne, hogy beszerzéskor szerepeltethetem-e az áfabevallásban a fizetendőként megjelölt adót (29. sor) a levonhatóba (66. sor) is? A későbbiek során, ha értékesítjük az ingatlant – vagy egy részét – akkor áfamentesen értékesítjük? Üdvözlettel: Meixner Géza
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kft.-nk értékesíti a saját tulajdonát képező irodaépületét az egyszemélyes tulajdonosa részére, amely egy német cég. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy számlázhatunk-e áfamentesen, valamint, hogy az adásvételi szerződésben és a számlán különválasztva kell-e feltüntetni az épület és a telek értékét? A teljesítés időpontja az adásvételi szerződés aláírásának időpontja lesz, valamint forintban kiállíthatjuk-e a számlát? Válaszukat köszönöm.
Ingatlan aktiválása életjáradékkal való vásárlás esetén
Kérdés
Gazdasági társaság lakóingatlant vásárolt egy egyösszegű vételárért plusz életjáradékért. Az ingatlanvásárlás célja a hosszú távú bérbeadás, a cég fő tevékenysége is ez. Az adóhatóság állásfoglalása szerint az ingatlan bekerülésébe beleszámít a használatba vételig eltelt idő alatt kifizetett életjáradék. „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 47. § (1) bekezdése az eszköz bekerülési értéke részének tekinti mindazon tételeket, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerültek és azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Az életjáradéki szerződés alapján teljesített életjáradék üzembehelyezésig felmerült részét tehát – a számviteli törvény előírásait figyelembe véve – a társaságnak az eszköz beszerzési értékeként kell elszámolni. Az eszköz üzembehelyezéséig (használatba vételéig) így felmerült ráfordítást a beruházások között kell nyilvántartani az eszköz aktiválásáig. Amennyiben az eszköz (az ingatlan) használatba vétele az életjáradékot fizető részéről megtörtént, azt követően a teljesített életjáradék már költségként számolandó el.” Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy számviteli értelemben mikor kerül használatba vételre sor? Akkor, amikor a tulajdonszerzést bejegyezték, függetlenül attól, hogy az eladók még lakják az ingatlant, tehát annak bérbeadásáról nem lehet szó? Vagy akkor, amikor ténylegesen az életjáradékra jogosultak elhaláloznak? Esetleg a tényleges adásvételkor?
Ketyeg az árbomba az ingatlanpiacon
Cikk
A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
