Tisztelt Szakértők! Egy egyéni vállalkozó 1998-ban vásárolt (akkor áfás, és visszaigényelt áfát) üzletét szeretné eladni jövőre. Jelenleg áfás, de jövőre alanyimentes lesz. Kérdésem, hogy az ingatlant áfásan, vagy mentesen kell értékesítenie? Köszönettel
Van egy magyar kft., amely Dominikán vesz egy ingatlant, majd továbbértékesíti egy másik magyar kft.-nek. Ebben az esetben az áfa hol és hogyan keletkezik? A másik eset, amikor nem magyar cégnek adja el az ingatlant, hanem az USA-ban lévő cégnek (nincs magyar érdekeltség), ki hogyan fizet és igényel vissza áfát? Be kell-e jelenteni a NAV felé, hogy ingatlannal rendelkezik? Köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszközöket a villamosenergia-szolgálató a számlájában a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban és „áfa hatályán kívüli” tételként számlázza a bérbeadónak. A bérbeadó az ingatlan bérbeadása során ezeket az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérleti díjtól és a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban, de 27 százalékos áfa felszámításával továbbszámlázza a a bérlőnek. 1. Helyesen számlázza-e az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérbeadó a bérlőnek, vagy ezeket a tételeket? 2. Amennyiben nem ingatlan, hanem valamilyen ingó dolog bérbeadásához kapcsolódik a fenti továbbszámlázás, az befolyásolja-e a továbbszámlázást? Köszönöm a választ.
Tisztelt szakértő! Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmem megállapításakor a tételes költségelszámolást választottam. Az új bérlő beköltözése előtt parkettáztatnom kellett. Kérdésem: hogyan számoljam el a parkettázás költségét? Az ingatlanra értékcsökkentést nem számolok el. Kérdésem még, hogy az ingatlanközvetítőnek a bérbeadás lebonyolításáért fizetett összeget a költségeim között szerepeltethetem-e? Válaszát előre is köszönöm
Egyéni vállalkozó saját tulajdonú közforgalmú gyógyszertárat üzemeltet, ő a tulajdonosa a személyi jognak is. Mivel 74 éves, szeretné tudni, mi történik, ha ő elhalálozik. Egyetlen lánya van, aki gyógyszerészként dolgozik nála. A lányának van egy egyszemélyes kft.-je. Mi történik az egyéni vállalkozással ilyen esetben, illetve a gyógyszerészhez tartozó személyi joggal? Gondot jelent-e a lány tulajdonában lévő kft. az egyéni vállalkozás öröklése esetén? Milyen lehetőségek vannak arra, hogy esetleg még elhalálozása előtt az átadást megtegye, és az milyen adófizetéssel jár? Az egyéni vállalkozásban van még 2 nagyértékű ingatlan, az egyik egy tanuszoda és gyógyszolgáltatásokat végző központ, amit 5 évvel ezelőtt építettek, a másik egy balatoni nyaraló. Lehet-e ebben előre jól gondolkozni egy 100 milliós árbevétel fölötti nagyságrendnél?
Akinek az ingatlana a Balatonig ér, és élvezi a balatoni panorámát, az fizessen több helyi adót! – ezt a javaslatot kívánja Lengyel Róbert Siófok fideszes többségű helyi képviselőtestülete elé terjeszteni. Erről a tervről Siófok független polgármestere a Szabad Pécsnek beszélt.
Tisztelt Adószakértő! Adott egy társaság, amely a saját ingatlanát – ingatlannyilvántartásilag üzleti ingatlan – felújítja, annak értékét beruházásként könyveli, az áfáját pedig visszaigényli, továbbá az üzleti ingatlant áfásan bérbeadja. A beruházás befejeztével a ingatlanokat át szeretné minősíteni lakóingatlanná, a lakóingatlan bérbeadást nem teszi adókötelessé. A kérdésem, hogy helyesen járt-e el a társaság akkor, amikor az átminősítést megelőzően a beruházás áfáját visszaigényelte, majd a beruházás befejeztével kezdeményezi az átminősítést és azt követően adómentesen ad bérbe?
Tisztelt Szakértő! „A” magánszemély „B” élettársával közösen vásárolt egy lakást ½, ½ tulajdoni hányad arányban. A lakást „A” személy 20 millió forint hitelből (a hitel adósa „A” személy) és „B” személy 10 millió forint önerejéből vásárolták 30 millió forintért. Különválásuk következében „B”személy megvásárolja „A” személytől az ½ tulajdoni hányadát 20 millió forintért, melyből „A”személy a felvett hitelét végtörleszti. „A” személynek az ingatlan értékesítéséből jövedelme keletkezik, de valójában az egész vételárat a hitelébe végtörleszti. „A” bevétele 20 millió forint, a megszerzésre fordított tulajdoni hányada: 15 millió forint, szerzéssel összefüggő egyéb kiadás: 500 ezer forint, így jövedelme 4,5 millió forint. A szerzés és az értékesítés is 2018. évben történik. Milyen lehetőségei vannak „A” magánszemélynek az szja-fizetés mérséklésére, vagy elengedésére? Az szja-törvény 63. § (7) rendelkezik egy mérséklési, vagy elengedési lehetőségről. Válaszát előre is köszönöm.
Adott egy már meglévő ingatlan, melyből átalakítással lakásokat, üzletet és irodát alakítanak ki. A tulajdoni lapon először lesz lakásként bejegyezve. Az építés nem engedélyköteles. Az egyik lakást a hozzá tartozó helyiségekkel kft. vásárolja meg, aki belföldön nyilvántartott áfaalany és tőle az adó fizetése követelhető. Foglalót és előleget kíván utalni. Az ügylet 5 százalékos áfás. Az értékesítő a számlát kiállíthatja fordított áfával? Köszönöm Tisztelt Szakértő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy lakóparkot szeretne létrehozni projektcég keretében. Magánszemélyként a tulajdonában lévő ingatlanjait eladná majd a cégnek, illetve még vásárolna is hozzájuk, közművet építene ki rájuk, és azután "felszabdalva" építési telekként értékesítené. Egyeztetett egy bankkal, amellyel sikerült megegyeznie, a bank részéről indulhat a cég alapítása. A cég könyvelésénél mire kell figyeljek, miben más egy projektcég könyvelése? Hogyan könyvelem a telkek vásárlását, a közmű bevezetésének költségeit? Gondolom, ez utóbbit szét kell osztanom a telkek között. Kérném részletesebb tájékoztatásukat a fenti témával kapcsolatban! Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van egy belvárosi budapesti nagyértékű épület. Az épület piaci értéke évről évre emelkedik. A kft. ezért úgy döntött, hogy nem számol el sem számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, sem társasági adó szerinti értékcsökkenést. Az értékcsökkenés mértéke aránytalanul magas lett volna a cég eredményéhez képest, és veszteségessé tette volna a vállalkozást. Kérdésem, hogy kötelező-e az ilyen esetekben a számviteli törvény szerinti és a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha a valóságban az épület értéke nem csökken, sőt emelkedik? Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a valós összkép kialakítása érdekében nem értékcsökkenti az ingatlant? Ha kötelező az értékcsökkentés, de nem számolták el, akkor utólag ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét! Egy kft. tárgyi eszközként vásárolt 2013-ban és 2017-ben ingatlanokat (irodaház, hűtőház, üzlet megnevezéssel). Vásárláskor a fordított áfát alkalmazták minden esetben, mivel minden fél megfelelt a feltételeknek. (Minden fél be volt jelentkezve a NAV-nál ingatlanértékesítés címén az áfakörbe.) Kérdésem abból adódik, hogy az ingatlanokat birtokoló cég értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Mire kell figyelnünk az ingatlanértékesítésnél áfaszempontból, ha az ügylet létrejön (arányosítás)? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Egyéb tudnivalónk van-e ebből kifolyólag? Várom válaszukat! Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő, ügyfelem egy építőipari kisvállalkozás. Megbízást kapott egy budapesti ingatlan felújítási munkálatainak elvégzésére. A megbízó egy német illetőségű cég, magyar adószám nélkül. A kérdésem az, hogy ha kibocsátják az építőipari tevékenységről szóló számlát egyenes áfával, amit a német cég nem is akar visszaigényelni, az helyes eljárás-e, illetve az online számlázó rendszerben csak az alvállalkozók, illetve az építőanyagról szóló számlák fognak megjelenni, mint bejövő/szállítói számlák, de a kimenő számla, mivel a megrendelő német, nem fog látszani. Illetve, ha hibás ez a megoldás, akkor mi lenne a szabályos út? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az átalakulási vagyonmérleg-tervezetben az átalakuló cégnél a mérlegfőösszeg 765 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 554 millió forint. A kiváló cég mérlegfőösszege 86 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 83 millió. Az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, mivel a tulajdonosok azonosak, azonos tulajdoni részesedéssel. Kérdésem, hogy a kiválással létrejövő cég ingatlanvagyona után kell illetéket fizetni? Tisztelettel: Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfakörbe tartozó nonprofit gazdasági társaság, amely jelen pillanatban generálkivitelező bevonásával sérült, fogyatékkal élő emberek számára épít otthont. A vállalkozás támogatott lakhatás keretében fog otthont, ellátást, fejlesztő foglalkoztatást nyújtani autizmussal, egyéb értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlanépítés során felmerülő áfa levonásba helyezhető-e vagy sem. Tevékenységének térítési díjainak egy részét a szociális ellátásról szóló törvény szerint kell megállítania. A számlázásra kerülő díjakból lesz, ami speciális jellegre tekintettel áfamentes körbe tartozik. És lesz, ami áfa felszámításával történik. Ennek aránya most még nem látható. Van-e valamilyen különleges szabály, mely lehetőséget biztosít az ingatlan építéséhez kapcsolódó áfa levonásba helyezésére, visszaigénylésére. Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték