Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó értékesiteni kivánja a vállalkozásban 1996-ban aktivált üzletét. Anno ő áfásan vásárolta meg, vagyis az áfát visszaigényelte, de jelen esetben az áfa-figyelési időszak már lejárt. Kérdésem elsősorban a kivonásra vonatkozik, vagyis a könyvelésből való kivezetés hogyan történik? Köszönettel: Fazekasné
Egyéni vállalkozó lakást, autóbeállót és lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. A beszerzett ingatlan áfája levonható? Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetnie? Olvasónk kérdéseire dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Magánszemély ingatlan ad bérbe. 2018 decemberében kiállítja a számlát, de az ellenértéket csak januárban kapja meg. A 2019. évi bevallásban kell figyelembe vennie ezt a bevételt, vagy a 2018. évi bevallásánál? A pénzforgalmi szemléletre alapozva 2019. évi bevallásba kellene, és a 2018. évi (pénzforgalmilag kifizetett) költségeket nem számolhatja el vele szemben. A költségeket a 2018. évi bevallásánál veheti csak figyelembe. Köszönettel:
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eladásra épít lakóházakat. Tevékenységi körébe alapításkor felvette a "6810 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése" tevékenységet is, azonban a tevékenységet még nem végzi. Ezt a tevékenységet nem tette adókötelessé. Az áfatörvény 88. §-a szerint a tevékenység megkezdése előtt adókötelessé teheti. Mely időpont számít a tevékenység megkezdésének? Amikor egy bérbeadási szerződést köt? Az első bérbeadási számla kiállítása? Esetleg az az időpont amikor lehetőségként felvette a tevékenységi körébe? Abban az esetben, ha egy eladásra épített lakást nem tud értékesíteni, és ezért (kényszerből) bérbeadás útján fogja hasznosítani. Miután nem választotta az adókötelesség tételt mentes lesz a bérleti díj. Hogyan kell eljárni ezután? Mi történik az építkezéskor levont áfával? Van-e ezzel kapcsolatban valami kötelezettsége? Mentesre számlázza a bérleti díjat. El tudja különíteni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó áfákat, amiket nem tud elkülöníteni, azokat meg árbevétel arányában arányosítani kell, éves szinten göngyölten (ha jól tudom 20 évig)? Technikailag hogyan kell az arányosítást végezni, jó lenne, ha erre egy példával segítséget kapnék! Mi történik, ha ezt a lakóházat négy év múlva értékesíteni fogja? (Az ingatlan értékesítést sem tette adókötelessé.) Értékesítheti mentesen? (Mint említettem építésnél értékesítési célra szánta, és levonta az áfát.) Nagyon köszönöm!
T. Cím! Az alábbi kérdésem lenne: Van egy egyéni vállalkozó, aki lakást + garázsbeállót + lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. - A beszerzett ingatlan áfája levonható? - Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetni? Előre is köszönöm válaszukat! Páncsics Mária könyvelő
Egyéni vállalkozó, csed ellátást fog kapni, ingatlan bérbeadásból származó bevétele van (az ingatlan vállalkozói tulajdon). Hogyan kell adóznia a csed, gyed, gyes alatt az ebből származó bevétel után? A költségelszámolás változik-e?
T. Szakértő! Ha egy kft. időnként előadást tart, és ezért bérel alkalmanként erre a célra egy alanyi mentes egyéni vállalkozótól termet (a számlán terembérlés szerepel, az időszak pedig nap) a számla pedig úgy lett kiállítva, hogy terembérlés és a 90 százalék után a 15 százalék szja levonva.. A napi terembérlést úgy kell tekinteni a kft. esetében, mintha lakást bérelne? És a kft.-nél kell szerepeltetni a 1808-as bevallásban? Jól van ez igy? Vagy másik eset, amikor a kft. teljes összegről számlát kap a terembérlésről, és a bevallást az egyéni vállalkozó késziti el. Mi a helyes megoldás ebben az esetben? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm!
Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszünni 2019. január 1-jei kezdettel. Alanyi adómentes a vállalkozás, és a tulajdonában van egy ingatlan (üzlethelyiség). Kérdésem: 1. A végelszámolás során ezt az ingatlant fel kell értékelni a piaci értékre. Ez ugye az értékhelyesbítés/értékelési tartalék számlákon történik? A zárómérlegben az ingatlan a piaci értéken fog szerepelni: tehát az eszköz oldalon ott lesz az ingatlan után elszámolt értékhelyesbítés, a forrás oldalon pedig az ennek megfelelő értékelési tartalék? A tárgyi eszköz felértékelésekor nyilván nem keletkezik jövedelme a kft.-nek, tehát emiatt nem lesz adófizetési kötelezettsége a végelszámolás során? 2. Kell- e áfát fizetni a cégnek az ingatlan után a vagyonfelosztás miatt?
Tisztelt Szakértő! Adott egy használt ingatlanok értékesítésével foglalkozó cég, amely értelemszerűen a készletre halmozza az ingatlan felújítással (áru készlet) kapcsolatos költségeket, és amikor eladja, akkor átvezetjük az ELÁBÉ-ra ezeket, mint az ingatlan részét. De mi a helyzet az ingatlanfelújítással kapcsolatos szolgáltatásaival? Hogy kell helyesen kezelni azokat számvitelileg? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatásnak minősülnek, amikor értékesítésre kerül az ingatlan? Köszönöm!
T. Szakértő! Legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély, ingatlan-bérbeadást végez, nem egyéni vállalkozóként. Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását tervezi, egyéb tevékenységre (kata adózási mód választásával). Van rá lehetőség, hogy az ingatlan-bérbeadást továbbra is magánszemélyként végezze, és mellette egyéni vállalkozóként is működjön, vagy a két tevékenység nem tud elválni egymástól? Köszönettel: Fazekas Péter
Tisztelt Szakértő! Örökölt ingatlan (tanya) esetében, amikor értékesítés történik, levonható-e a hagyatéki végzésben szereplő, ingatlant terhelő jelzálog (magánszemély általi kölcsön), és ezen az ingatlanon banki hitel is van, ami viszont nem szerepel a hagyatékiban. Ha ezeket az örökös kifizeti, és levonható, akkor nem marad jövedelem. Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték