Az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet érdemes átnézni, hogy ne maradjon ki semmi a bevallásból; előfordulhat ugyanis, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészíteni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben nagymamámtól egyenes ágról örököltem egy lakást a testvéremmel, aki az én javamra lemondott a ráeső tulajdon részéről (16,7millió forint). Ezt a lakást 2018-ban eladtam 800 ezer forinttal drágábban, mint az értékbecsült díja.(17,5 millió forint). A megszerzéssel és az értékesítéssel kapcsolatos költségek 920 ezer forintot tesznek ki. (Temetés, ingatlanos megbízási díj, értékbecslési díj, hagyatéki eljárási díj.) Ezután 2018 év közepe fele megvesszük a vállalkozó által épített új lakásunkat (tehát 15 millió forintig illetékmentes) 21,5 millió forint értékben. A jogszabályok olvasásakor úgy értelmezem, hogy sem ingatlanértékesítési szja, sem illetékfizetési kötelezettség nem terhel. Ebben szeretném a szakértői megerősítését kérni, illetve ha mégis van fizetési kötelezettségem pontosan mekkora összeg után, mit kell fizetnem? Köszönettel
Egy kft. az általános szabályok szerinti áfa szerint van bejelentve és az ingatlan-bérbeadás a 86. § (1) bek 1. pontja szerint be van jelentve áfába. 2016-ban vásárolt egy lakóingatlant magánszemélytől (áfamentesen) 2017-ben felújította és a költségek áfáját levonta. 2018-ban eladja egy kft.-tag magánszemélynek, aki 50 százalékos tulajdonos. Kérdésem, hogy az értékesítés áfamentesen lesz kiszámlázva? A felújítás miatt levont áfát mikor és hogyan kell bevallani és befizetni? Van-e egyéb bevallási kötelezettsége a kft.-nek?
Egy kft. 2006. 09. hóban vett egy ingatlant, az áfát levonásba helyezte. 2006. és 2007. évben beruházásokat végzett az ingatlanon, az áfát levonta. 2008. évtől minden évben végzett beruházásokat az ingatlanon 2017. évig, az áfát levonta. 2018. 05. hóban az ingatlant a kft. szeretné eladni. Ingatlan értékesítésére a kft. nem élt az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettség választásával. Jól értelmezem-e? 1/a. Ha az ingatlan vevője áfaalany cég, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek. A 2006. és 2007. évek ingatlan beruházásai áfa-figyelési ideje (120 hónap) ami már eltelt, ezért erre az időszakra a kft.-nek nincs arányosított áfa-bevallási, befizetési kötelezettsége a figyelési időn belüli értékesítés miatt? A 2008–2017. évek beruházásai áfa-figyelési ideje 240 hónap, ezért a még hátralévő hónapokra jutó arányosított áfát a kft.-nek be kell vallania és fizetnie? 2/a. Ha az eladó a NAV felé áfakötelessé teszi ingatlan eladását, a vevő áfaalany cég, az eladó az áfatörvény 142. § szerint fordított áfás számlát ír. Ilyenkor is van a figyelési idő hátralévő hónapjaira jutó arányosított áfa befizetése? 1/b. Ha vevő magánszemély, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek, de van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése a kft.-nek? 2/b. Ha vevő magánszemély az eladó 27 százalékos áfát számol fel a vevőnek, amit be kell vallania, fizetnie? Ilyenkor is van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése eladónak a figyelési időn belüli eladás miatt hátralévő időre?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Egy kft.-nek 2 magánszemély (házastársak) a tagja.A saját tulajdonukat képező üres ingatlant térítésmentes használatra átadnák a kft.-nek azzal, hogy ott telephelyet alakítson ki a cég, vállalva az átalakitás valamennyi költségét.A telephely használatáért a későbbiekben sem kérnek ellenértéket a magánszemélyek. Kérdésem, hogy milyen adóterhekkel kell számolni a magánszemélyeknek, illetve a kft.-nek (szja, áfa, társasági adó, illetve építményadó)? A kft. fő tevékenységi köre: műszaki tervezés. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy meglévő ingatlanhoz épít hozzá (a megrendelő magánszemély), melyhez szociális politikai támogatást kíván igénybe venni. Kérdésem, hogy alkalmazhatjuk-e az 5%-os áfamértéket, a hozzáépítés, valamint a meglévő ingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként történő hosszú távú ingatlan-bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő utalással fizeti a szerződésben megállapodásra került összeget, akkor szükséges a bérbeadónak bizonylatot vagy bármi ehhez hasonlót kiállítani az utalásról? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy ingatlan tulajdonjogának a felét megszerezte két testvér, fele-fele arányban 20 évvel ezelőtt, édesapjuk halálakor. A másik felét 2016-ban szerezték meg, szintén fele-fele arányban, édesanyjuk halálakor. Az ingatlant 2017-ben eladták, többért, mint a második alkalommal a hagyatéki végzésben megállapított ingatlanérték. Miképpen adózik ez az ügylet a szja-ban? Válaszát előre köszönöm!
Cégünknek van saját ingatlana és bérelünk egyet, melynek felújítását magunkra vállaltuk. Kérdésem, hogy a saját és bérelt ingatlant hogyan újíthatjuk EU-s számlákkal (építőanyag). Cégünk az áfamentességet választotta ingatlannal kapcsolatban. Belföldi számláknál az áfát nem igényelhetjük vissza. Külföldi nettó számláknál ki kell-e fizetni a magyar áfát? A beszerzés többnyire Szlovákiából történik. Köszönettel: Szilvi
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a segítségét: egy 5 szobás, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott 50-50% százalék tulajdoni arányú ingatlan 2 szobája bérleti jogviszony, a másik 3 szobája a BOOKING-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként van hasznosítva. A számlát az egyik tulajdonos által kiváltott adószámra állítják ki. A bevétellel szemben tételes költségelszámolást alkalmaznak. Természetesen a költségek az egész ház tekintetében merülnek fel. A bevételek költséggel csökkentett része mint jövedelem kerül megosztásra 50-50 százalékban a tulajdonosok között, és ez képezi az adózás alapját a tulajdonosok közötti megállapodás alapján. Első kérdésem: ez a módszer megfelel-e a vonatkozó előírásoknak? A másik kérdésem az eho-fizetésre vonatkozik, mivel a 2017-ben a fenti módon képződött jövedelem mindkét tulajdonos esetében meghaladja a az 1 millió forintot. Gondolom, jelen esetben mind a bérlet, mind a szálláshely-szolgáltatás jövedelmét 14 százalék eho terheli. Ugyanakkor mindkét tulajdonosnak van főállása,ahol a levont 7 százalék meghaladja az 500 ezer forintot, tehát nem kell az ehót megfizetniük? Ha eho tekintetében eltérően adózna a bérbeadás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, akkor mi alapján lehet a költségeket megbontani, hogy a jövedelem bérbeadásra és szálláshely-szolgáltatásra megbontható legyen? Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő ! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét. Egy magánszemély több ingatlannal, telekkel rendelkezik . Ezeket mind korábbi megtakarításaiból vásárolta, nincs közte olyan, melyet örökölt volna. Ezek az ingatlanok nem új építésűek (használtak), így ezen ingatlanok értékesítése esetén vonatkozik-e az áfa sorozat jellegű értékesítésére vonatkozó szabály? Vagy a használt ingatlanra nem kell alkalmazni csak a telekre? Mielőbbi válaszát várva Tisztelettel A kérdező
Tisztelt Cím! Az alábbi ingatlan témában szeretnék segítséget kérni. Ügyfelem belföldi áfaalany, az ingatlanértékesítés tekintetében nem jelentkezett be az áfakörbe. A Balaton parton telket vásárolt, ami üdülőövezetnek minősül. Itt 6 db apartman lakást épít. Ezek egy része értékesítve lenne, más része pedig bérbeadás céljából épülne. A telken csak üdülő besorolással épülő ingatlanok lehetnek. A kérdésem az lenne, hogy a kivitelezés költségeinek áfatatalma levonásba helyezhetőek-e? Az értékesítés milyen áfakulccsal történik? Köszönöm
Az illetéktörvény az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre vonatkozó specifikus illetékrendelkezések körében kifejezetten az ingatlanalapokra vonatkozó szabályt is meghatároz.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amely általános szabályok szerint állapítja meg az áfáját, és használt ingatlan vételével, eladásával foglalkozik, tehát áfamentesen ad el, és nem vonja le az áfát a beszerzések után. Viszont elkezdett Romániából termékeket beszerezni (10 ezer euró alatt volt), amihez rögtön megkértük a közösségi adószámot. A számlán fel is van tüntetve az adószám. Ezeket a termékeket továbbértékesítési céllal veszi meg, amit az ingatlanba beépít, és áfamentesen ad el az ingatlan értékesítésekor. Kérdésem, hogy ez esetben meg kell-e fizetni az áfát az EU-s beszerzések után? Levonásba semmiképp nem helyezzük az áfát. Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték