Tisztelt Cím! Szeretném megkérdezni, ha adószámmal rendelkezem és fizető-vendéglátó tételes átalányadózóként fizetek szobánkét adót, kiadhatok-e lakást bérbe egy vállalkozásnak, irodahasználat céljából, önálló tevékenységként, 10 százalékos költség alkalmazásával? (Természetesen ingatlanbérbeadás TEÁOR felvétellel.) Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy magánszemély társaságnak értékesít ingatlan-használatbavételi jogot, amit a földhivatalba bejegyeztek. Kérdésünk, hogy ez az ügylet a személyi jövedelemadó szerint ingatlanértékesítésként adózik-e, és hogy mikor áll be az adófizetési kötelezettség? Üdvözlettel Szűcs Ildikó
Tisztelt Szakértő! Az alábbi konkrét számok mellett kérem segítségét abban, hogy – a banktól 7 millió Ft értékben megvásároltam ingatlanra vonatkozó követelést, ami mögött 12 millió tartozás van, – a követelés mögötti ingatlant árverezik 13 millió Ft-ért, – ügyletbonyolítási költségként kifizetek 200 ezer Ft-ot. Ebben az esetben mi az adófizetési kötelezettségem alapja? Továbbá előfordulhat, hogy – nem kerül sor az árverezésre, mert a tulajdonos kiköltözik, – az árverezés sikertelen és a 7 millió Ft-ért megvásárolt követelésem fejében megkapom az ingatlant és ezt követően értékesítem. Kérdésem, hogy ekkor mi a szerzés időpontja és a szerzéskori érték? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy lakóházat örököltem édesanyámtól. Ez az ingatlan értékesítésre került 2017-ben. A lakóingatlant kevesebb összegért értékesítettünk, mint a hagyatéki tárgyaláson meghatározott értéke volt. Kérdésem: keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Válaszoló! Ingatlannal rendelkező társaság (A cég) tulajdonában lévő ingatlan építési telek, melyet a társaság illeték felfüggesztéssel szerzett, mivel arra lakóingatlant épít 4 éven belül. A társaságnak két társaság tulajdonosa van 50-50 százalék arányban X cég és Y cég. Az X cégben 10 éve tulajdonos magánszemélyek üzletrészüket értékesítik egy harmadik személynek. Majd X cég megvásárolja Y cég A cégben lévő 50 százalékos tulajdonrészét. Az A cégben jelenleg folyik az építkezés. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a folyamat során? Ha igen, akkor az illeték megfizetése alóli mentesülés az igazolt beépítés esetén vonatkozhat-e a tulajdonmegszerzés miatti illetékre is? Válaszát köszönettel Nagy Annamária
Hogyan kell meghatározni a jövedelmet az ingatlan, illetve az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog 2017. évi átruházása esetén? Mutatjuk.
Tisztelt Adózóna! Felszámoló cég vagyonrendezési eljárás keretében a 2006. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelően értékesíti a megszűnt cég ingatlanát, kiegyenlíti az eljárással kapcsolatos költségeket, a hitelezői igényeket. Hogyan kell kezelni az eljárást számviteli, adózási szempontból?
Egy kft. telephelynek vásárol egy lakóingatlant magánszemélytől. Az adásvételi szerződésben kivetett lakóingatlan, udvar 1000 négyzetméter van feltüntetve x összegért. Amikor tárgyi eszközként aktiválom a telephelyet, a telket is külön aktiválnom kell, de ennek az értékét, hogy határozom meg? Válaszukat előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó 15 éve birtokában lévő ingatlant értékesít. Alapból áfa alanya, de ingatlanértékesítés tekintetében nem választott áfakört. Áfamentes-e az értékesítés? (Ha volt eredetileg a vásárláskor áfalevonás, illetve ha nem volt.) Köszönöm.
A társaság egy Magyarországon székhellyel rendelkező ingatlanhasznosító társaság, amely főtevékenységként saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadásával, valamint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A társaság úgy döntött, hogy értékesíti 1/1 arányú tulajdonú ingatlanát. Az ingatlan adásvételére vonatkozó adásvételi szerződést két magánszeméllyel kívánja a társaság megkötni. A társaság ingatlanértékesítései vonatkozásában adókötelezettséget választott az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. §-a alapján. Kérdésként merült fel, hogy ha a vevők rendelkeznek adószámmal tulajdonostársi közösségük vonatkozásában, akkor adószámukat használhatják-e az ingatlan adásvétele során, és az ügyletre alkalmazhatók-e a fordított áfa adózás szabályai?
Tisztelt Cím! Alapítvány eladja ingatlanát és tárgyi eszközeit. A kérdésem az lenne, hogy ez társasági adó fizetési kötelezettséget keletkeztet-e? Válaszukat előre is köszönöm. Fejes Ilona
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa tőkeemelést hajtana végre, ingatlant apportál. Ezt az ingatlant mint bérlő most is a kft. használja, 2017-ben nagyértékű (teljeskörű) felújítást történt, melynek értékét aktiválta a tárgyi eszközei közé és 6 százalék értékcsökkenést számol el. Az apport értékének meghatározásához értékbecslőt kérnek fel, aki megállapítja a piaci értéket, de ez az érték tartalmazza a felújítás miatti értéknövekedést. Amennyiben ezt az értékbecslést egy évvel korábban készítették volna el, az értéke jelentősen kevesebb lenne. Kérdésem, hogy milyen értéken történik az apportálás, mivel így a felújítás költsége kétszer is szerepel/szerepelhet a befektetett eszközök értékében? Össze kell-e vezetni majd az ingatlanaktiválás értékét és a felújítás korábban aktivált értékét? Jövőben egy tárgyi eszköz szerepel könyveiben? Esetleg terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a felújítás értékére? Mi a helyes számviteli, adózási elszámolás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy ajándékozási szerződésben az ajándékozó ingatlant (termőföldet) ajándékba adott a megajándékozottnak. Az ajándékozó, illetve a megajándékozott részéről van-e szja kötelezettség? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő, vidéki családi házunk előkertjében (egyazon házszám és helyrajzi szám alatt) van egy kereskedelmi egységként nyilvántartott épület (mely évekig használaton kivül volt, de állagmegóvás miatt felújításra került kívül-belül). Jelenleg 4 külön bejárattal bíró egység van benne, szobák saját fürdőszobával és konyhasarokkal, szobánként külön mérőórákkal, szobánként 2-3 főnek alkalmas elszállásolási lehetőséggel. Érdeklődöm, hogy adószámos magánszemélyként bérbe adhatom-e áfa alanyi mentesként (más lakásokat ily módon számlázok). Számomra az nem egyértelmü jelenleg, hogy 1.) a földhivatali nyilvántartás szerinti funkciót (kereskedelmi egység: ami talán áfaköteles) kell-e nézni adó szempontjából, 2.) vagy a "hasznositás" funkciót, ami most bérbeadás lenne (nem szállásszolgáltatás, mert azt is folytatok, annak a feltételeit ismerem), 3.) továbbá, hogy adószámos magánszemélyként hasznosítható-e? Kiöszönöm válaszukat. M
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték