Felszámolási eljárás alatt álló cég bérbeadja ingatlanát. A bérbeadási tevékenységére az áfafizetési kötelezettséget választotta. Kérdésem az, hogy az áfatörvény 142. § g) pontját kell-e alkalmaznia? A bérleti dij összege havi 200 ezer forint.
Tisztelt Szakértő! 50-50 százalékban vagyok testvéremmel tulajdonos egy belterületi lakóingatlanban, amit szeretnénk bérbeadni olyan szerződéssel, amiben mindketten a tulajdoni arányunkkal szerepelnénk bérbeadóként és a bérleti díjat is két átvételi elismervénnyel vennénk át a bérlőtől 50-50 százalékos megoszlásban. Ez alapján természetesen ilyen arányban fizetnénk a negyedéves előleget, illetve vallanánk az éves 1653-as bevalláson év végén a végleges adókötelezettséget. Kérdéseim a következők lennének: I. Amennyiben a bérlő nevén vannak a rezsiszámlák, akkor csak a bérleti díj 50 százaléka lenne mindegyikünk bevétele, a rezsirész nem? Valamint ez esetben is választhatjuk ugye bármelyik költségelszámolást, akár mindketten különbözőt (10 százalék vagy tételes)? II. Amennyiben valamelyikünk nevén vannak a rezsiszámlák – mivel tudomásom szerint a szolgáltatóknál nem tudok szerződni 50-50 százalékban csak kettőnk közül valamelyikünk – ez esetben megfelelő-e az az eljárás, hogy a rezsiköltséget is megosztom, mind a bevételi, mind a költség oldalon? Avagy a bérlő fizet – ebben az időszakban 50 százalék bevétel, amikor a szolgáltatónak mi kiegyenlítjük, akkor abban az időszakban költség 50-50 százalékban? III. Utolsóként a nyilatkozattétellel kapcsolatban az lenne még kérdés, hogy az egyéni nyilatkozattételt hivatalosan kell-e a NAV felé megtennünk, vagy nem kell jelenteni, de meg kell őrizni a nyilatkozatot az elévülési idő végéig és amikor ezt kérik be kell mutatni? Előre is köszönöm, Üdvözlettel: György Krisztina
Tisztelt Szakértők! Ha adott egy áfakörbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához használja a saját garázsát raktárnak, lakásának egy részét irodának, akkor magánszemélyként bérbe adhatja-e azokat bérleti díj ellenében, amely bérleti díjat az egyéni vállalkozásban költségként elszámol? Megköszönve válaszukat, tisztelettel: Hain Zoltán (06-20-4031008)
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 20-án adott válaszban a témához kapcsolódó kérdésre azt a választ adták, hogy egyéni vállalkozás mellett is lehet adószámos magánszemélyként ingatlant bérbeadni. Ezzel kapcsolatban a konkrét eljárásra szeretnék segítséget kérni, mert az eddigi információ szerint ha van már – egyéni vállalkozása okán – adószáma a magánszemélynek, úgy 7-es adószámot már nem kaphat. Mi a teendő – az adószámot, illetve a kibocsátandó számlát illetően - akkor, ha egy katás egyéni vállalkozó nem emeli be az egyéni vállalkozásába a magánszemélyként tulajdonában lévő ingatlan bérbeadását, azt magánszemélyként önálló tevékenységből származó jövedelemként kívánja leadózni, de a bérbevevő követeli a számla kiállítását ezen ügyletről. Milyen adószám alatt bocsáthat ki számlát ez esetben, ha újabb – 7-es adószámot – az adóhatóság részére nem ad? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy tevékenység okán magánszemély évekkel ezelőtt 7-es adószámot váltott ki. Időközben a tulajdonában álló ingatlant is bérbeadta, de ezen tevékenységet nem vette fel a tevékenységei közé, tehát ezen tevékenységet mint magánszemély önálló tevékenysége részeként számolná el. Helyes ez az elgondolás, vagy ha van 7-es adószáma – más tevékenység miatt – kötelező az ingatlanbérbeadást is beemelni ezen tevékenységek közé, és kötelező erről számlát kibocsátania az adószáma alatt? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kilenc évvel ezelőtt anyuka a kisfiával autóbalesetet szenvedett. Mindketten megsérültek, a gyerek nem tudja ellátni magát, tolószékben közlekedik. A két szülő a törvényes képviselő. A biztosító olyan mértékű kártérítést fizetett, amiből 2 lakást vettek a gyerek nevére. Mindkét lakást bérbe adják. Az egyik lakást bérlő kft. számlát kér a szülőktől. Kérdés: a bérlő kft. számla nélkül elszámolhatja-e a bérleti díjat? Ki kérjen adószámot, a 11 éves gyerek, illetve valamelyik szülő? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak feleségemmel vagyunk bel- és kültagjai. A bt. tulajdonát képezte egy iroda- és raktárépület, melynek könyv szerint értéke 7 300 ezer forint volt. Ezen ingatlant megvásároltuk 7 500 ezer forint vételárért, melyre a tulajdonjog bejegyzést nyert. A NAV Illeték Osztálya az ingatlan forgalmi értékét 14 700 e forintban határozta meg, mely után az illetéket megfizettük. Kérdésem: van-e teendő a bt. vagy a magánszemélyek részéről, illetőleg adó (járulék) terheli-e a kifizetett vételár és a megállapított forgalmi érték közötti különbözetet? Köszönettel: M.Miklós
Tisztelt Szakértő, 8 órás munkaviszony mellett a magánszemélynek ingatlan-bérbeadásra van adószáma (még a régi szabály szerinti időkből). Most egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Hogyan befolyásolja ez a korábbi ingatlan-bérbeadásra vonatkozó adószámot? Maradhat-e az ingatlan-bérbeadás a magánszemély tevékenysége, vagy ezen túl ezt is az egyéni vállalkozás keretein belül kell végezni? Válaszát előre is köszönöm. üdvözlettel: Müllerné Kis Ilona
Kedves Szakértő! Van egy ügyfelem, akinek 28 millió forint tagi kölcsön van a könyvelésében és van egy ingatlan tulajdona. Az ügyfél végelszámolás alatt van, ki kellene valahogy vezetni az ingatlant és a kölcsönt is. Először úgy volt, hogy a cég eladja a tagnak az ingatlant és abból kifizeti a tagi kölcsönt. Ezt az ügyvéd nem szeretné, mert állítólag műemléki a ház, ezért az önkormányzatnak elővásárlási joga van, ezt nem tudja az ügyvéd elintézni. A második lehetőség, ami eszembe jutott, és ebben szeretném a segítségedet kérni, hogy a tag lemond a kölcsönről és a lakás vagyonfelosztás során visszakerül a tag részére térítésmentesen. Az lenne a kérdésem,hogy ebben az esetben (mivel az egyik 9-es, a másik 8-as számlaosztály) csak a kettő közti különbözet után kell társasági adót fizetni? A tagnak merül-e fel fizetési kötelezettsége az ingatlannal kapcsolatban a vagyonszerzési illetéken kívül, esetleg szja? A kölcsön elengedése miatt milyen adóvonzat keletkezik? Elnézést ezekért a kérdésekért, de az ügyvéd sehogy sem akarja megérteni, hogy adófizetés nélkül ez nem megy. Gondoltam, mindent leírok és akkor meg fogja ő is érteni, hogy igazam van. Köszönöm
A szülő gyermekeinek ajándékozta ingatlanát, majd később több okra hivatkozva visszakövetelte azt. A csaknem hét évig húzódó peres ügy a Kúrián kötött ki.
Osztalékfizetés terhére értékesítheti-e a tulajdonos a társaság ingatlanát? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Cím! Bt. kültagja (50 százalékban tulajdonos) értékesítené lányának a bt. egyik ingatlanát 2016-ban. Az értékesítés történhet 2015-ös osztalékfizetés terhére, amit 2016-ban fizetnénk ki? Vagy a két tranzakció csak egymástól elkülönülten bonyolítható le? Milyen terhei vannak a cégnek a tranzakcióval kapcsolatban? Kontírozással le tudnák nekünk vezetni ezt a gazdasági eseményt? Köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyre áfafizetési kötelezettséget választott. A bérlőtől kauciót kér, melyről számviteli bizonylat kerül kiállításra (áfa nélkül). A bérleti szerződés lejáratakor társaságunk jóváíró számviteli bizonylatot állít ki a befizetett kaucióról. Megteheti-e a társaság, hogy a pénzügyi rendezés során a bérlővel csak a visszafizetendő kaució összegével csökkentett különbözetet fizetteti meg, azaz az elszámolás pénzügyi rendezésnél kompenzálja a vevői követeléseit a kötelezettségével? Vagy ebben az esetben az áfatörvény 59. § (1) bekezdés szerinte előlegnek minősül a kaució? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft. ingyenes (vagy szívességi) használatba szeretné átadni ingatlanát egy egyesület részére. Az ingatlan nem lakás. A kft. teheti ezt adómentesen (áfa, tao)? Ha a kft. egyéni vállalkozónak adja ingyenes használatba (vagy szívességi használatba) az ingatlant (nem lakás) teheti-e adómentesen (áfa, tao)? Egy egyéni vállalkozó a beszerzett tárgyi eszközét egyesület részére szeretné ingyenes (vagy szívességi) használatra ideiglenesen átadni. A korábban levont áfát vissza kell fizetni? Szja szempontjából kell-e adózni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték