adozona.hu
Bérelt ingatlan felújítása: számviteli és adózási kihívások
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Berelt_ingatlanon_vegzett_beruhazas_adokove_NQEHXX
Bérelt ingatlan felújítása: számviteli és adózási kihívások
Tetszik
Itt a nyár, aktuális a festés-mázolás. Sok cég nem áll meg ennél, és fel is újíttatja az arra szoruló székhelyét, irodáját. Ez okoz némi kihívást a cég „számvitelese” számára is. Dióhéjban sorra vesszük a veszélyes pontokat.
Elvileg – sőt jogilag is, figyelemmel a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltakra – a bérbe adott helyiségek szükséges karbantartása, felújítása a bérbeadó kötelessége (lenne).
A vállalkozások azonban általában nem tudják, nem akarják kivárni, amíg a „háziúr” rászánja magát erre, és felújítják, tevékenységük, igényeik függvényében átalakítják az általuk bérelt irodát, ingatlant. (A bérbeadó beleegyezésével, természetesen.)
Az új tapéta, a megfelelő nyílászárók, az áthelyezendő válaszfalak kiválasztásának izgalmában az ügy adó- és számviteli következményeiről általában megfeledkeznek a cégtulajdonosok.
Az előrelátóak – pontosabban azok, akik idejében beavatják terveikbe a könyvelőjüket, jogtanácsosukat –, a bérleti szerződésben megállapodnak a bérbeadóval abban, hogy a bérbevevő bizonyos ideig nem fizet bérleti díjat a felújításért/átalakításért cserébe.
(A gyakorlatban az érintettek a bérlő „lelakja” kifejezést használják a felmerülő költségek elszámolása, egymás közötti rendezése kapcsán.)
A magyar vállalkozók azonban – tisztelet a kivételnek –, általában nem ebbe a gondos körbe tartoznak, de a bérbeadók sem kifejezetten aktívak a kérdésben.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: milyen megoldások lehetségesek a bérbevevő által végeztetett felújítás, beruházás elszámolására!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Tisztelt Tanácsadó!
Hogyan alakul a társaság illetve a magánszemély adózása, amennyiben (az eredeti válasz utolsó két bekezdésére vonatkozóan) ajándékozási szerződés keretében adják át a beruházási értéket. Nem a térítés nélküli átadás/átvétel fogalmat alkalmaznánk?
Köszönettel:vbtax
Kedves Kérdező!
Az Áfa-tv. 124.§.(1) bekezdése i9 pontja és (2) bekezdése c) pontja kategórikusan tiltja a szóbn forgó ráfordítások adójnak levonását. Az ingatlan nyilvántartása szerinti minősítse a döntő e kérdésben, nem a tényleges funkcó, azaz a lakóingatlanként való nyilvántartás jelen esetben. Ez alól két lehetséges kibúvó van
- a bérbeadó az áfa-fizetési kötelezettséget váasztja a bérbeadása (Áfa-tv.88.§.) és ő végezteti el a saját nevében a munkálatokat, vagy
- az ingatlan-nyilvántartásban átminősítik irodává a most ott lakóingatlanként szereplő ingatlant. Ekkor a bérlő is élhet az adólevonás jogával, az Áfa-tv. 120-121.§-a adta korlátok (adóköteles tevékenység aránya) közt. A szban forgó nyilvántartásban nem lakóingatlanként szereplő iroda esetben a bérlőre az előzőek szerintiek érvényesek (Áfa-tv. 86.§. (1) bekezdése l) pontja miatt), míg a bérlőt "csak" az dóköteles tevékenység érdekében felmerült adó levonása illeti meg, az általános szabályok szerint.
Üdvözlettel: Sinka Júlia
Tisztelt Tanácsadó !
Szeretném megkérdezni ,hogy ha Áfa szempontjából nézzük,a lakó és nem lakó épületnek vett bérelt ingatlan ,akkor az Áfa levonható-vagy sem ? Esetleg van-e rá megoldás ,ha magánszemélytől van iroda bérelve és lakó ingatlannak minősül,és felújításra kerül az iroda ,az Áfát hogyan lehetne mégis levonásba helyezni!
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!