Ingatlan eladás áfája Kérdés
Kft szeretné eladni a tulajdonában lévő ingatlant. Eddig bérbeadta, a bérbeadás tevékenységére áfamentességet választott. A kérdésem, hogy az ingatlan eladásakor kell-e áfát felszámítania a számlán a vevője felé..
Kft szeretné eladni a tulajdonában lévő ingatlant. Eddig bérbeadta, a bérbeadás tevékenységére áfamentességet választott. A kérdésem, hogy az ingatlan eladásakor kell-e áfát felszámítania a számlán a vevője felé..
Egy Kft. még az idén lakást vásárol irodának, esetleg bérbeadásra. Kérdésem, hogy a lakás vételára társasági adóalap csökkentő tétel-e?!
Ha egy társaság, aki bejelentkezett ingatlan eladás tekintetében a áfa hatálya alá, elad egy üzlethelyiséget egy másik társaságnak, aki nem jelentkezett be ingatlan tekintetében áfa hatálya alá, akkor az áfa bevallásban a vevő hogyan kezeli az áfát? Azt tudom,hogy fordított adós számlát kap, a befizetendőkbe be kell állítania, de vajon levonásba helyezheti-e,ha ő maga az általános elvek szerint áfázik, s igy ingatlan tekintetében nem áfás.
Adószámos magánszemélyként 4 ingatlant adok bérbe. Az lenne a kérdésem, hogy tételes költségelszámolás választása esetén az adott ingatlanhoz tartozó költségeket kizárólag az adott ingatlan bevételével szemben lehet elszámolni, vagy pedig az összes bevételből vonhatom az összes költséget?Válaszát előre is köszönöm.
Fiam lakást vásárolt, de gesztus jelleggel barátnőjével 3/10 és 7/10-ed részben osztoztak a tulajdonon. Később összeházasodtak és már gyerek is van. Ez az egész senkinek sem jutott eszébe, hogy bármit is jelentene. Csakhogy a menyem szülei ragaszkodnak hozzá, hogy rendezzék a tukajdonviszonyokat,vagyis legyen fele-fele a lakás.Kérdésem, mia teendő? Mi ennek az anyagi vonzata?
2008-ban az eltartott holtig tartó haszonélvezetével, valamint egyösszegü három millió forint kifizetése mellet havi 50.000,-Ft életjáradék folyosítasával szerezte meg az ingatlant. A tulajdoni lapon a bejegyzés 1/1 tulajdonjogot modosították tulajdonjog életjáradék jogcimre. A gondozott 2011. évben meghalt, az ingatlant értékesítették 2012-ben, ebben az esetben mi a beszerzési érték alapja, a ténylegesen kifizetett hárommillio és az életjáradékok összege, vagy az illeték alajaként megállapított összeg.
Az alábbi kérdések eldöntésében várom segítségüket:Egy ingatlanforgalmazásra jogosult társaság 2008. decemberében továbbértékesítési céllal szerzett be egy ingatlant. Az ingatlanforgalmazási célú visszterhes illetéket 2009. februárjában vetette ki a hivatal, amit a társaság meg is fizetett.2010. októberében a társaság élt a 2009. évi LXXVII. Trv. 213§-ban foglalt lehetőséggel, kérte a 2 éves eladásra nyitva álló határidő meghosszabbítását. A feltételes kedvezményre nyitva álló határidőt meg is hosszabbították 2012.12.20-ig.1. Mi történik, ha a határidőig nem sikerül értékesíteni az ingatlant? Az illetéktörvény hatályos rendelkezése szerint (23/A § (6)bek.) a kedvezményes illeték és a normál illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetni. A normál illeték hatályos mértéke a 19§.(1) szerint jelenleg 4%. Az ingatlanszerzésekor (2008. decemberében) ez a mérték még 10% volt.- Melyik mértéket fogja a hivatal figyelembe venni az illeték pótlólagos kivetésekor?a) 4%-2%=2%*2=4%b) 10%-2%=8%*2=16%- az illeték kiszabás alapja, a szerzéskor megállapított forgalmi érték lesz vagy újból megállapítják a jelenlegi forgalmi értéket?- Kell-e esetleg valamilyen büntetést vagy pótlékot fizetnünk, mivel nem tudtuk a vállaltakat teljesíteni?2. Ha sikerül eladni az ingatlant, akkor a vevő 4% (az érték 1 milliárd alatti) illetéket fog fizetni a jelenlegi forgalmi érték után. Az eladó társaságnak pedig nem lesz további illeték fizetési kötelezettsége. - Változtat-e ezen a szabályon, ha a vevő a társaság kapcsolt vállalkozása? A vevő vállalkozásnak nem főtevékenysége az ingatlanforgalmazás.- Változtat-e ezen a szabályon, ha a vevő a társaság kapcsolt vállalkozása? A vevő társaságnak a főtevékenysége az ingatlanforgalmazás, bérbeadás.3. Hogyan kell érteni az illeték törvény 23/A § (1) bek. b) pontjában foglaltakat az esetünkre: „…A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával. „ Befolyásolja-e ez a kitétel akár 1. pontban, akár a 2. pontban foglalt eseményeket?Igazából nem értjük ebben a pontban ennek a mondatnak a jelentőségét. Mit és hogyan szeretett volna a jogszabály alkotó szabályozni?Befolyásol-e bármit, hogy 2008. decemberében ez a kitétel egyáltalán nem szerepelt az illetéktörvényben?Kiegészítő információ: az ingatlan irodaház megnevezésűKöszönettel: Sárosdi Györgyné
Az MNB előző hónap középárfolyamán számoljuk a levonandó SZJA-t. A számviteli törvény szerint ugyanezen az árfolyamon könyvelhető, vagy csak a számla teljesítés napján érvényes választott banki árfolyamon?
Ha kiskorú gyermekek tulajdonában álló ingatlant a haszonélvező, aki egyben édesszülő is bérbeadja, kinek az szja bevallásában kell számot adni? A gyermekek vallanak, mint tulajdonosok vagy a szülők, mint a jövedelemszerzők?
Az 2009.július 18-án örökölt ingatlant, ha most eladom, hány százalékos az adóalappal kell számolnom?
Itt a nyár, cikksorozatunk első részében a nyaralóknak, turistáknak alkalmi szállást adó magánszemélyek számára foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
A válság és a devizahitelek miatt 2011-ben sokan kényszerültek ingatlaneladásra. Az ebből származó jövedelem és adó meghatározása nem könnyű feladat, a rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 59-64. §-ában olvashatóak. A közelgő adóbevallási határidő miatt, az adóbevallás helyes kitöltéséhez példákon keresztül mutatjuk be a meglehetősen bonyolult szabályok értelmezését. Egy korábbi példánk az elmúlt évek során több szakaszban épített ház eladására vonatkozó számításokat tartalmazza. A folytatás a korábban örökölt, illetve ajándékba kapott ingatlan eladásának eseteit mutatja be.
Nincs könnyű dolga annak, aki az utóbbi évek során több szakaszban épített házát adja el, mert az adót meglehetősen bonyolult szabályok szerint kell kiszámítania, ha nem akar rosszul járni. Az adóbevallás helyes kitöltéséhez szükséges számításokat egy konkrét példán mutatjuk be.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény számos esetben ad lehetőséget az általa kínált útról való legális letérésre.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől