Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2007. 10. 05-én vettem a két fiam nevére (50-50 százalékos tulajdoni hányadban) egy lakást 8 500 000 forint összegért, amelyen én holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottam. 2016. 03. 11-én ajándékozás címen rám íratta a kisebbik fiam a lakás 1/2-ed tulajdoni hányadát 4 225 000 forint értékben. Az élet úgy hozta, hogy 2016. 06. 01-jén eladtuk a lakást, 7 500 000 forintért. Az 50 százalékos tulajdoni hányadom értéke 3 750 000 forint. A család megállapodott, hogy veszek én egyedül egy kis lakást 5 700 000 forint vételárért. Szóba jöhet ebben az esetben a cserét pótló vétel jogintézménye? Mennyi illetéket kell fizetnem? Jól gondolom, hogy nem kell az eladás után szja-t fizetnem, mert kevesebbért adtam el, mint szereztem (ajándékozás címén ez év márciusában)? Jól tudom, hogy az idősebbik fiamnak nincs adózási kötelezettsége, mivel a lakás vásárlásától már eltelt 5 év, továbbá amiatt, hogy a rá eső pénzből én veszek lakást? Köszönjük szépen a választ!
Magánszemély egyenes ági leszármazottként 2015-ben ingatlanrészt örökölt, amit abban az évben értékesített. Elszámolható-e ebben az esetben költségként a temetésre, hagyatéki eljárásra fordított összeg, illetve ezek az összegek elszámolhatók-e bármely örökösödéssel összefüggően szerzett jövedelem után?
Be kell-e vallani minden jövedelmet, mi adómentes, hogyan érvényesíthetők a különböző kedvezmények. A határidő lejárta előtt még ellenőrizheti, hogy jól töltötte-e ki bevallását. A NAV honlapján közölt válaszokat ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. márciusban megszüntette a tevékenységét. A vállalkozásban lévő eszközöket, a meglévő árukészletét az üzletet átvevő cégnek értékesítette, kiszámlázta. Azonban a vállalkozásban van egy ingatlan is (üzlethelyiség), melyben a másik cég folytatja a tevékenységét. A vállalkozó (vagyis már magánszemély) az ingatlant bérbe adja ennek a cégnek. Kérdésem annyi lenne, hogy a vállalkozásból ezt az ingatlant hogyan vonom ki (áfa, adózás tekintetében)? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a saját lakásában tart fenn egy kis irodát. A rezsiszámlák a neje nevére érkeznek. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben is el lehetne-e számolni az arányos rezsiköltségeket az egyéni vállalkozói tevékenységében? És, ha igen, akkor az arányos rezsiköltségek áfáját (havi áfás) is vissza lehetne-e igényelni? Köszönöm a választ! Gy.
Kérdésem volt még, hogy kell-e bejelentést tenni, ha igen, hová, és milyen nyomtatványon?
A tavaszi adócsomag több lényeges változást hozhat az általános forgalmi adózás területén. Míg a csökkenő adókulcsok a fogyasztók számára kedvezőek, addig a feketegazdaság elleni intézkedések a vállalkozások számára jelentős informatikai fejlesztéseket igényelhetnek.
Tucatnyi piacfelügyeleti vizsgálatot indított az MNB a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében, s vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket (s általuk a követelésvásárlókat), hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, engedélyhez kötöttnek. Több ezer követelést külföldi cégek vettek meg, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért. Cél lehetett az adósok panasztételi lehetőségének akadályozása is.
A magyaroknak európai szinten is kiemelkedő arányban van ingatlantulajdonuk, különösen az időseknek, amit a társadalomtudósok a bérlakások tömeges állami, majd magántulajdonba kerülésével, valamint a társadalmi röghöz kötöttséggel magyaráznak. Az újlakásépítés a kívánt ráta alatt van, ezért egyre fontosabb a meglévő állomány karbantartása – hívja fel a figyelmet az OTP Lakástakarék.
Kérdésem, hogy ajándékba kapott külterületi szántóföld után az ajándékozottnak kell-e valahova bejelentést tenni, ha igen, hova? Továbbá terheli-e adó- vagy illetékkötelezettség? Várom mielőbbi segítő válaszukat.
A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.
Alkalmi vétel, kicsit összepofozza, majd jó pénzért eladja. Meddig vagyunk magánszemélyek, és mikortól számítunk vállalkozónak? Hány éven belül és hány ingatlan vásárlása, majd értékesítése számít gazdasági tevékenységnek? A kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszol.
Édesanyám 2010-ben vásárolt számomra egy ingatlant (budapesti lakás, társasház) 11 millió 500 ezer forint értékben, mely akkor még az ő nevére került. Az elmúlt öt évben én laktam benne. Ajándékozási szerződéssel idén (2016) az ingatlan az én nevemre került. (17 millió forintot írtunk be értéknek.) Kérdésem, hogy ha én idén (vagy jövőre) eladom az ingatlant – tegyük fel 17 millió forintért –, és ugyanabban az évben vásárolok (vagy építek) egy ingatlant, körülbelül 40 millió forint értékben, akkor keletkezik-e, és, ha igen, milyen adófizetési kötelezettségem? Köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Egy kft. ajándékozni készül egy tulajdonában álló ingatlant (utat) az önkormányzatnak. Felmerült az ajándékozás áfavonzatának kérdése. A kft. élt az adókötelessé tételi jogával (áfatörvény 88. § (1)) az ingatlanértékesítésre. Értelmezésünkben az ügylet áfakezelésének megítéléséhez az áfatörvény 86. § (1) j) és k) pontjaiban foglaltak vizsgálata szükséges. A szóban forgó út használatba vétele sok évvel ezelőtt megtörtént (a használatba vételi engedély is két évnél lényegesen régebbi). Véleményünk szerint az út akár beépítetlen ingatlannak, akár beépített ingatlannak minősül, mindkét esetben az adó alóli mentesség kategóriájába esik a fentiek miatt, és mert nem építési telekről van szó. Mindezek alapján megítélésünk szerint a tranzakció fordított áfa hatálya alá tartozik (142. § e)). Kérjük szíves segítségét a fent ismertetett útajándékozás áfavonzatának megállapításával kapcsolatban. Köszönettel: Molnár Tibor
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték