Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő bodza ültetvényt szeretne értékesíteni. Az ültetvény telepítése az őstermelői tevékenység megkezdése előtt történt, így az őstermelői költségek között nem került elszámolásra. Kérdésem, az értékesítést ingatlan-értékesítésként, vagy őstermelői bevételként kell adózni? Válaszukat előre is köszönöm.
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
Indokolatlanul magas összegeket szerepeltettek ingatlan-ügyleteikben az adózók, így próbáltak áfát visszaigényelni, amit a NAV megtagadott. A felülvizsgálati eljárásra a Kúria tett pontot.
Tisztelt Szakértő! Egy német állampolgár Magyarországon ingatlant vásárol bérbeadás céljára. Az ingatlanban 4-5 szobát tervez kialakítani, melyet előreláthatólag egy vagy több cég alkalmazottainak fog kiadni, igény szerint. Ez a bérbeadás egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül, vagy fizetővendéglátói tevékenységenk? Hogyan kell adóznia utána? Tekintve, hogy külföldi adja bérbe, kell-e ehót fizetnie a jövedelem után, ha az meghaladja az 1 millió forintot? Ha a vásárolt ingatlan elbontja, majd új épül helyette, akkor mi lesz az értékcsökkenés alapja? A vásárolt ingatlan bekerülési értéke, elbontási és építési költségek számlái? Vagy ha számlái nem lesznek, akkor elég egy hivatalos költségvetés, ami alapján elszámolhatjuk rá az értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy belvárosi lakóingatlan tulajdoni hányadának 50%-át vásárolta meg, a fennmaradó 50%-nak két magánszemély lett a tulajdonosa 25-25% arányban. Az ingatlan műemlékvédelem alatt áll. Két kérdésünk merül fel ezzel kapcsolatban. Elszámolhatja-e a cég a fejlesztési tartalék terhére az ingatlan tulajdoni hányadának vásárlását? A könyvekben a teljes értéket, vagy csak az 50%-ot lehet kimutatni? Az ingatlant a társaság használná irodaként, de később esetleg bérbe is adná. Hogyan történik a bevétel elszámolása, ha a magánszemély tulajdonostársak is igényt tartanak a bérleti díj rájuk eső részére? Járható út, hogy a teljes bérleti díjat a cég számlázza, majd valahogyan kifizeti a tulajdonostársaknak a rájuk eső részt, akik a szja törvény szerint leadózzák azt? Hogy kell ezt bizonylatolni, milyen eljárást javasolnak? Ha lemondanak a bérleti díj rájuk eső részéről az jár-e adófizetési vagy ajándékozási illeték-kötelezettséggel?
Tisztelt Szakértő 1.) Több éve 1 millió forint a határ az ingatlan-bérbeadásnál magánszemélyeknél eho megfizetése nélkül, 16 százalék szja megfizetése mellett. KÉRDÉSEM: 2015-ben is 1 millió forint a határ? 2./ Egy házaspár közös vagyonként birtokol 1 lakást + 2 garázst. Magánemberként, lakáskiadásra kiváltott (a házastársak magánszemélyként külön-külön adószámmal, ingatlanbérbeadásra rendelkeznek)1 ingatlant ki lehet-e adni személyenként (férj, feleség), külön 1-1 millió forintos összegért 50-50 százalékos arányú számlázással? Példa: 1 lakás bérbeadása egy kft. részére: 50 000 forint/hó, amit a feleség számlázna (a férj ugyanígy 50 000 forint/hó összeget számlázna le). Fontos: a tulajdoni lapon a lakás külön néven szerepel. Az ingatlannyilvántartásban a férj nevén lévő 2 garázst csak a férj adhatja ki? Vagy a garázsokból egyet a feleség és egy garázst a férj adhat bérbe? (A házastársak 16 éve élnek együtt.) A házaspárnak jelenlegi KÖZÖS VAGYONUK a nevezett ingatlanok! Köszönettel várom válaszát.
2013 novemberében az egyéni vállalkozót betörés, rablás és az üzlethelyiség felgyújtása miatt kár érte. A 2013-as évet lezártuk, beadtuk az adóbevallást (2014.02.25-én), a biztosító a kárt 2014-ben fizette ki. 2014-ben nem volt ezenkívül bevétele, minimális költség lett elszámolva (amit a kártérítés összegéből fizetett ki). E miatt a 2014-es év nagy pozitív jövedelmet mutat. Kérdésem: jól értelmezem-e azt, hogy a kártérítést teljes egészében bevételként vesszük figyelembe és sajnos elég nagy összegű adó befizetésre is sor kell, hogy kerüljön. Az ingatlant, amiben működött, azt bérelte, arra is fizetett a biztosító (kb. 1,5 millió forintot). Kérdésem, hogy mit tegyünk az ingatlan helyreállítására kapott összeggel? Nem történt meg a helyreállítás, a kapott összeget nem adta át a bérbeadó részére. Válaszát köszönöm. Boldog Ferenc
Magánszemély használt (nem építési telek és nem beépítés alatt álló illetve beépített új) ingatlanokat ad és vesz (saját nevére megveszi, majd eladja és újból vesz és elad stb., tehát nem közvetítés). Az szja törvény szerint ez üzletszerű tevékenység és az 53-as szja bevallásban a 8. soron kell bevallani. Kérdésem, hogy be kell-e jelentkeznie a magánszemélynek a 15T101-es nyomtatványon, mint adószámos magánszemély (úgy gondolom, igen, mivel az áfatörvény 5. §-a szerint adóalannyá válik). Ha nincs semmilyen foglalkoztatási viszonya (munkaviszony, tagi viszony, egyéni vállalkozó, őstermelő), a 15T101-es nyomtatvány 8-as során mit kell bejelölni a munkavégzés jellegénél? Kell-e a fenti tevékenység után az szja-n és a 27 százalékos ehón, valamint a mentes áfán kívül más adót illetve járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egy áfás cég a földhivatalnál "telephely" és "saját használatú út"-ként nyilvántartott belterületi ingatlant értékesítés. Az ingatlanon semmilyen építmény nincs. A cég nem választotta az ingatlan-értékesítésre az általános szabályok szerinti értékesítést 1.) Az értékesítés áfaköteles-e? 2.) Az ingatlant áfás cég vásárolja meg. Ebben az esetben egyenes, vagy fordított áfás számlát kell kiállítania?
Német állampolgár Magyarországon levő ingatlanát bérbe adja. Kell-e magyar adószámot kiváltania? Az adót ugyanúgy Magyarországon fizeti meg, mint egy belföldi állampolgár, mert a teljesítés helye Magyarországon van? Ehót kell-e fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság tulajdonában van egy belterületi ingatlan, mely az alábbiakat tartalmazza: saját használatú út + rét művelési ágba tartozó ingatlan. Ezt az ingatlant a társaság értékesíteni szeretné, de addig is időnként bérbeadja. A bérleti díjról áfás számlát állít ki. Az lenne a kérdésem, hogy az ehhez az ingatlanhoz tartozó beszerzések áfáját levonásba lehet-e helyezni (például kerítés anyagvásárlás, fakivágás stb.)? Illetve értékesítéskor áfás számlát kell-e kiállítani? Válaszát köszönöm! Glück Attiláné
Ingatlanügyek, munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezet: összefoglaltuk, hogy 2015. január 1-jétől a fordított adózás kiterjesztése miatt milyen előírásokra kell figyelni.
Tisztelt Szakértő! Társaság ajándékozási szerződés szerint telkeket ajándékozott alapítványnak. Kell-e számlát kiállítani, és ha igen, azon nyilvántartási, illetve piaci értéket kell feltüntetni? Van-e áfafizetési kötelezettség, ha korábban nem élt a társaság adólevonási joggal?
Az ingatlant bérbeadó, vagy értékesítő cégeknél fontos határidő december 31-e: eddig változtatható meg a korábbi döntés, hogy a társaság áfásan vagy áfamentesen végzi-e tevékenységét. E határidő elmulasztása esetén menedék lehet az úgynevezett kijavítási kérelem.
Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (az új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték