Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant (üzletet) szeretne vásárolni bérbeadás céljára. Megoldható-e, hogy magánszemélyként bérbeadásra áfás adószámot kér, és az ingatlan vétele ezután történik? Tulajdonképpen az adásvételi szerződés megkötésekor áfaalanynak kell lennie ahhoz, hogy a bérbe adni kívánt ingatlant fordított adózással tudja megvásárolni. Köszönöm a segítséget. .
Tisztelt Hölgyem/Uram! Áfa témakörben szeretném a segítségét kérni. A tényállás: "Tulajdonos Kft." ingatlannal rendelkezik. Hozzájárulását adja "Használó Kft."-nek, hogy az ingatlanán beruházást végezzen el és megállapodnak, hogy e beruházás fejében meghatározott fix ideig (mondjuk 16,66 évig, écs-arányosan a 6%-kal számolva) használja az ingatlant. A megállapodás szerint a fix idő letelte után az ingatlan a Tulajdonos Kft.-é lesz, és a Használó Kft. könyveiből kivezetésre kerül. Van-e a használatnak áfafizetési-levonási következménye a használat időtartama alatt a két cég között, és milyen formát kíván meg ennek az elszámolása? Vagy csak a használati idő végén szükséges az áfa elszámolása, amikor a felújítás a Tulajdonos Kft. tulajdona lesz?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vagyok, alanyi adómentes, 6 millió forint éves bevétel alatt. Magánszemélyként vásárolt üzlethelyiséget szeretnék bérbe adni. Vállalkozói tevékenységi körömben nem szerepel az ingatlan bérbeadás. Kérdésem: kaphatok-e a NAV-tól az ingatlan bérbeadásához külön adószámot, a bérbeadásból származó bevételemet össze kell-e vonni az egyéni vállalkozással, vagy elég a 16 százalékot plusz az ehót befizetnem?
Tisztelt Szakértő! Korlátolt felelősségű társaságunk lakást bérel iroda céljára. A lakást bérbeadó magánszemély saját maga szeretné az szja-t megfizetni, s ezt a szerződésben le is nyilatkozza. Számlát nem ad. Korábban úgy tudtuk, hogy a kft. mindenképpen köteles az szja-t levonni és átutalni az államkincstárba - mint kifizető -, de amennyiben mód van a fentiekre, mi is szívesebben kötnénk így szerződést. A magánszemély minden hónapban írásban közli velünk a bérleti díj + rezsi nettóját, amit mi az ő számlaszámára utalunk. Ön lehetségesnek/törvényesnek tartja ezt a "felállást"? Válaszát előre is megköszönjük!
Egy 2015. január 14-én bejegyzett kft. ingatlan-adásvétellel, és ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Februárban vásárolt ingatlanokat, ahol az eladó az adókötelessé tételt választotta, így a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. A kft.-nek még bevételszerző tevékenysége nem volt. A 15T201T bejelentő nyomtatvány február elején volt beküldve, amelyben még nem választotta az adókötelessé tételt. Lehet-e az adókötelessé-tételt választani most? Új még a cég, és most hoztak csak döntést arról, hogy az adókötelessé-tételt választanák. Ha lehet még választani, akkor a megvásárolt ingatlanok áfáját levonhatja?
Ingatlanbeszerzésről, arra fizetett illetékről és felújítási költségekről kérdezte olvasónk, hogy csökkenhető-e velük a vállalkozói osztalékalap. Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tulajdonosa átmeneti jelleggel szeretne beköltözni a cég székhelyéül szolgáló ingatlanába. A lakás egy szobáját magáncélra használná. Kérdésem, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a társaságnak? A közüzemi számlák a cég nevére jönnek, ezeket költségként el is számolja. A tulajdonos megtérítené a területarányos költségeket, illetve bérleti díjat is fizetne a használatért. Válaszát nagyon köszönöm.
Az egyik cég működése során különféle gazdasági eseményeket kíván meglépni, de nincs tisztában a gazdasági eseményekhez kapcsolódó adó- és illeték vonzatokkal. A társaság jelentős ingatlan (20 millió) és termelőgép (10 millió) vagyonnal rendelkezik, melyek forrása tagi kölcsön (35 millió). A saját tőke negatív (10 millió) és a jegyzett tőke feltöltésre szorul (500 ezer forint). A NAV-nál a cég bejelentkezett az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében az áfakörbe. A következő gazdasági események adó és közteher vonzatára lennénk kíváncsiak: • Szlovákiában működő szlovák adószámmal működő társaság részére értékesítené a cég a termelő gépeket (adók?) • Ingatlan kivezetés a) szlovák adóalany részére értékesíthető-e a cég tulajdonában lévő iroda (adók?) b) a tagi kölcsön egy része nem pénzben, hanem ingatlannal lenne „visszafizetve” (adók? illetékek?) • Tagi kölcsönből megemelhető-e a jegyzett tőke? Könyvelhető-e egy lépésben tagi kölcsön csökken; jegyzett tőke nő (bejegyzéssel egyidejűleg), vagy kvázi pénzmozgásként kell lezongorázni : tőkeemelés befizetés pénztárba; tagi kölcsön visszafizetés pénztárból. (Közteher vonzata van? Adózott pénzből emelt jegyzett tőkének minősül-e ez az eljárás? (Később sem kell leadózni?) • Ha ezt követően a cég eladja az üzletrészeit, a megmaradt tagi kölcsönét átadhatja-e a többi eszköz és forrás tételekkel együtt? Nem minősül-e ez ajándékozásnak? Van-e valami adó vagy közteher vonzat?
Tisztelt Szakértő! Annak eldöntésében kérném segítségét, hogy egy olyan társaságnak, aki ingatlannal rendelkezik, de nem kérte az adóhatóságtól az ingatlanokkal kapcsolatos áfásság engedélyezését, kell-e áfát számoljon fel arra, ha ingatlanát értékesíti? A társaság áfás, nem alanyimentes. Válaszát előre is köszönöm: Tekeli Tímea
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő bodza ültetvényt szeretne értékesíteni. Az ültetvény telepítése az őstermelői tevékenység megkezdése előtt történt, így az őstermelői költségek között nem került elszámolásra. Kérdésem, az értékesítést ingatlan-értékesítésként, vagy őstermelői bevételként kell adózni? Válaszukat előre is köszönöm.
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
Indokolatlanul magas összegeket szerepeltettek ingatlan-ügyleteikben az adózók, így próbáltak áfát visszaigényelni, amit a NAV megtagadott. A felülvizsgálati eljárásra a Kúria tett pontot.
Tisztelt Szakértő! Egy német állampolgár Magyarországon ingatlant vásárol bérbeadás céljára. Az ingatlanban 4-5 szobát tervez kialakítani, melyet előreláthatólag egy vagy több cég alkalmazottainak fog kiadni, igény szerint. Ez a bérbeadás egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül, vagy fizetővendéglátói tevékenységenk? Hogyan kell adóznia utána? Tekintve, hogy külföldi adja bérbe, kell-e ehót fizetnie a jövedelem után, ha az meghaladja az 1 millió forintot? Ha a vásárolt ingatlan elbontja, majd új épül helyette, akkor mi lesz az értékcsökkenés alapja? A vásárolt ingatlan bekerülési értéke, elbontási és építési költségek számlái? Vagy ha számlái nem lesznek, akkor elég egy hivatalos költségvetés, ami alapján elszámolhatjuk rá az értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy belvárosi lakóingatlan tulajdoni hányadának 50%-át vásárolta meg, a fennmaradó 50%-nak két magánszemély lett a tulajdonosa 25-25% arányban. Az ingatlan műemlékvédelem alatt áll. Két kérdésünk merül fel ezzel kapcsolatban. Elszámolhatja-e a cég a fejlesztési tartalék terhére az ingatlan tulajdoni hányadának vásárlását? A könyvekben a teljes értéket, vagy csak az 50%-ot lehet kimutatni? Az ingatlant a társaság használná irodaként, de később esetleg bérbe is adná. Hogyan történik a bevétel elszámolása, ha a magánszemély tulajdonostársak is igényt tartanak a bérleti díj rájuk eső részére? Járható út, hogy a teljes bérleti díjat a cég számlázza, majd valahogyan kifizeti a tulajdonostársaknak a rájuk eső részt, akik a szja törvény szerint leadózzák azt? Hogy kell ezt bizonylatolni, milyen eljárást javasolnak? Ha lemondanak a bérleti díj rájuk eső részéről az jár-e adófizetési vagy ajándékozási illeték-kötelezettséggel?
Tisztelt Szakértő 1.) Több éve 1 millió forint a határ az ingatlan-bérbeadásnál magánszemélyeknél eho megfizetése nélkül, 16 százalék szja megfizetése mellett. KÉRDÉSEM: 2015-ben is 1 millió forint a határ? 2./ Egy házaspár közös vagyonként birtokol 1 lakást + 2 garázst. Magánemberként, lakáskiadásra kiváltott (a házastársak magánszemélyként külön-külön adószámmal, ingatlanbérbeadásra rendelkeznek)1 ingatlant ki lehet-e adni személyenként (férj, feleség), külön 1-1 millió forintos összegért 50-50 százalékos arányú számlázással? Példa: 1 lakás bérbeadása egy kft. részére: 50 000 forint/hó, amit a feleség számlázna (a férj ugyanígy 50 000 forint/hó összeget számlázna le). Fontos: a tulajdoni lapon a lakás külön néven szerepel. Az ingatlannyilvántartásban a férj nevén lévő 2 garázst csak a férj adhatja ki? Vagy a garázsokból egyet a feleség és egy garázst a férj adhat bérbe? (A házastársak 16 éve élnek együtt.) A házaspárnak jelenlegi KÖZÖS VAGYONUK a nevezett ingatlanok! Köszönettel várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték