1816 találat a(z) ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: Adott egy kft., aki bérelt egy ingatlant, ami a székhelye volt. Tevékenységét bővíti internetes kereskedéssel, és ezt a tevékenységét a kft. magánszemély tulajdonosa a saját házának egy erre a célra kialakított részében végezné. Ennek megfelelően a cég székhelyét áthelyezné a saját házába. Ebben az esetben úgy tudom, hogy mindenképpen bérleti szerződést kell kötni a kft. és a tulajdonos között, amiben megállapodhatnak abban is, hogy nem fizet a cég bérleti díjat. Mivel a tevékenység nem sok rezsiköltséget eredményez, ezt a kft. nem feltétlenül szeretné költségként elszámolni. Szeretnénk mindent szabályosan csinálni a legkisebb adófizetéssel, ebben az esetben sem a magánszemély tulajdonosnak, sem a kft-nek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége? A magánszemélynek kell-e kérnie adószámot az ingatlan bérbeadáshoz? Változik-e a helyzet, ha a ház tulajdonosa a cég tulajdonosának a gyermeke? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosai tőkét emelnek, mivel a saját tőke a jegyzett tőke alá ment. Ingatlan apportálása történik, társasági szerződés módosítás 2014. december 20. (a birtokba vétel is). Cégbírósági bejegyzés 2015. január 20. Beszámoló a mai napig nem készült. Kérdés: a 2014. évi beszámolóban szerepelhet-e az apport?

Kérdés

Tisztelt Adózóna, a kérdésem az, hogy ha egy civil egyesület, amely nem alanya az áfának, egy építési hatósági engedélyhez kötött ingatlanbővítési beruházást valósít meg, akkor a kivitelező az egyesület felé fordított áfásan számláz, vagy miután nem alanya az egyesület az áfának, normál módon, áfával növelten kell, hogy kiállítsa a számlát? Ha fordítottan kerül kiállításra, akkor kell a teljesítés dátumára vonatkozó időszakra áfabevallást adnia az egyesületnek és az áfát ebben az esetben az adóhatóság felé teljesíti? Arányosításnak itt csak abban az esetben van/lenne helye az áfa kapcsán, ha az egyesület alanya lenne az áfának és az ingatlan által végezne vállalkozói tevékenységet...jól gondolom?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ismerősöm egyéni vállalkozóként 19 évvel ezelőtt áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget. Akkor felújította, áfáját visszaigényelte. Most nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóként dolgozik és eladná az üzlethelyiségét. Ha tehát eladja az üzlethelyiséget egyéni vállalkozóként kell eladnia. Itt is levonható a szerzéskori érték és egyéb számlával igazolható költségek, továbbá a felújítás költsége az eladási árból? A maradék összeg 25 százaléka lenne a jövedelem, nyugdíjas egyéni vállalkozóként. Ezután kellene neki 16% szja-t és 10% nyjárulékot fizetni, ha jól olvastam a szabályokat (például a NAV 09-es füzet 7.2.pont gazdaságii tev.fogalma és a NAV 2. sz.füzetének 1.4 pontja az ingatlanátruházásról önálló tevékenység keretében). Jól gondolom-e ezeket, továbbá az eladáskor kell-e áfát felszámítani? Kérem mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Kerékjártóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem a segitségét a következő esethez: 2013-ban vásároltam egy régi házat. 2014. évben a ház bontásra került és építettünk az egy családi házat, melynek a lakhatási engedélye május hónapban kerül kiadásra. A házat eladnánk 15 millió forintért. Nincs számlánk a bekerülési költség egy részéről. Ilyen esetben mi lesz az adó alapja? Lehet-e alkalmazni a 75 százalékos szabályt?

Kérdés

Egy kft. bérbeadás céljából vásárolt egy társasházi lakást. A lakás tárgyi eszközként kerül kimutatásra a könyvekben. Szükséges-e ebben az esetben megbontani az ingatlan bekerülési értéket ingatlanra és telekre, ha egyébként az adásvételi szerződésben az ügyvéd nem közölte, hogy a vételárból milyen értéket képvisel a telek? Amennyiben szükséges a bontás, hogyan kerüljön meghatározásra a telekrész hányada?

Kérdés

Tisztelt Cím! Az alábbiakra kérem szíves válaszukat : Egy korlátolt felelősségű társaság valamelyik tagja a tulajdonában álló családi háza egy részét a kft. részére bérbe adja. Ezen bérleményen a kft. átalakítást, felújítást hajtana végre. Hogyan a legcélszerűbb ezt megvalósítani, a vonatkozó adó, számviteli, jogi szabályok maradéktalan betartása mellett, átfogóan illetve néhány konkrétan felmerült kérdésre : - A bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen? - Szerződő felek megállapodjanak-e a bérleti szerződés végén a beruházás akkori értékének kezeléséről, illetve célszerűbb-e az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezni? - Van-e lehetőség arra, hogy a társaság szívességi használat címén használja az ingatlant? - Hogyan kell a felújítás áfáját kezelni, számít-e, hogy a társaság bejelentkezett az áfa [áfatörvény 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.] hatálya alá? - Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni? - Miként van lehetőség a későbbi működésből eredő rezsi költségek társaság általi elszámolására? Segítségüket előre is köszönöm. Nagyné Farkas Ida Könyvelde Bt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy belföldi tulajdonossal rendelkező egyszemélyes kft. megvásárolna egy olyan céget (kft.-t), melyben van ingatlan, az ingatlanra felhasználható-e a megképzett fejlesztési tartalék? Van-e valami külön bevallási kötelezettség, vagy bármi, ami ezzel kapcsolatban különös figyelmet igényel? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant (üzletet) szeretne vásárolni bérbeadás céljára. Megoldható-e, hogy magánszemélyként bérbeadásra áfás adószámot kér, és az ingatlan vétele ezután történik? Tulajdonképpen az adásvételi szerződés megkötésekor áfaalanynak kell lennie ahhoz, hogy a bérbe adni kívánt ingatlant fordított adózással tudja megvásárolni. Köszönöm a segítséget. .

Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Áfa témakörben szeretném a segítségét kérni. A tényállás: "Tulajdonos Kft." ingatlannal rendelkezik. Hozzájárulását adja "Használó Kft."-nek, hogy az ingatlanán beruházást végezzen el és megállapodnak, hogy e beruházás fejében meghatározott fix ideig (mondjuk 16,66 évig, écs-arányosan a 6%-kal számolva) használja az ingatlant. A megállapodás szerint a fix idő letelte után az ingatlan a Tulajdonos Kft.-é lesz, és a Használó Kft. könyveiből kivezetésre kerül. Van-e a használatnak áfafizetési-levonási következménye a használat időtartama alatt a két cég között, és milyen formát kíván meg ennek az elszámolása? Vagy csak a használati idő végén szükséges az áfa elszámolása, amikor a felújítás a Tulajdonos Kft. tulajdona lesz?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink