A Kúriának egy perben arról kellett állást foglalnia, hogy a magánszemély felperes 2009-2010. évi ingatlanforgalmazásai gazdasági tevékenységből származó összevont adóalapba tartozó önálló jövedelemnek, avagy külön adózó jövedelemnek minősülnek.
Május az adóbevallások hava, ami tükröződik a VálaszAdó mostani témaválasztásában is. Egy csokorra való cikket gyűjtöttünk össze például arról, hogyan kell kiszámítani a személyi jövedelemadót ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén akkor, ha eredetileg vásárlásból, öröklésből, illetve ajándékként jutottunk a házhoz, lakáshoz.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: Adott egy kft., aki bérelt egy ingatlant, ami a székhelye volt. Tevékenységét bővíti internetes kereskedéssel, és ezt a tevékenységét a kft. magánszemély tulajdonosa a saját házának egy erre a célra kialakított részében végezné. Ennek megfelelően a cég székhelyét áthelyezné a saját házába. Ebben az esetben úgy tudom, hogy mindenképpen bérleti szerződést kell kötni a kft. és a tulajdonos között, amiben megállapodhatnak abban is, hogy nem fizet a cég bérleti díjat. Mivel a tevékenység nem sok rezsiköltséget eredményez, ezt a kft. nem feltétlenül szeretné költségként elszámolni. Szeretnénk mindent szabályosan csinálni a legkisebb adófizetéssel, ebben az esetben sem a magánszemély tulajdonosnak, sem a kft-nek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége? A magánszemélynek kell-e kérnie adószámot az ingatlan bérbeadáshoz? Változik-e a helyzet, ha a ház tulajdonosa a cég tulajdonosának a gyermeke? Előre is köszönöm a választ.
Örökölt ingatlanát értékesítené olvasónk, aki azt tudakolta, mi lesz a személyi jövedelemadó alapja. Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosai tőkét emelnek, mivel a saját tőke a jegyzett tőke alá ment. Ingatlan apportálása történik, társasági szerződés módosítás 2014. december 20. (a birtokba vétel is). Cégbírósági bejegyzés 2015. január 20. Beszámoló a mai napig nem készült. Kérdés: a 2014. évi beszámolóban szerepelhet-e az apport?
Tisztelt Adózóna, a kérdésem az, hogy ha egy civil egyesület, amely nem alanya az áfának, egy építési hatósági engedélyhez kötött ingatlanbővítési beruházást valósít meg, akkor a kivitelező az egyesület felé fordított áfásan számláz, vagy miután nem alanya az egyesület az áfának, normál módon, áfával növelten kell, hogy kiállítsa a számlát? Ha fordítottan kerül kiállításra, akkor kell a teljesítés dátumára vonatkozó időszakra áfabevallást adnia az egyesületnek és az áfát ebben az esetben az adóhatóság felé teljesíti? Arányosításnak itt csak abban az esetben van/lenne helye az áfa kapcsán, ha az egyesület alanya lenne az áfának és az ingatlan által végezne vállalkozói tevékenységet...jól gondolom?
Tisztelt Szakértők! Ismerősöm egyéni vállalkozóként 19 évvel ezelőtt áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget. Akkor felújította, áfáját visszaigényelte. Most nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóként dolgozik és eladná az üzlethelyiségét. Ha tehát eladja az üzlethelyiséget egyéni vállalkozóként kell eladnia. Itt is levonható a szerzéskori érték és egyéb számlával igazolható költségek, továbbá a felújítás költsége az eladási árból? A maradék összeg 25 százaléka lenne a jövedelem, nyugdíjas egyéni vállalkozóként. Ezután kellene neki 16% szja-t és 10% nyjárulékot fizetni, ha jól olvastam a szabályokat (például a NAV 09-es füzet 7.2.pont gazdaságii tev.fogalma és a NAV 2. sz.füzetének 1.4 pontja az ingatlanátruházásról önálló tevékenység keretében). Jól gondolom-e ezeket, továbbá az eladáskor kell-e áfát felszámítani? Kérem mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kérem a segitségét a következő esethez: 2013-ban vásároltam egy régi házat. 2014. évben a ház bontásra került és építettünk az egy családi házat, melynek a lakhatási engedélye május hónapban kerül kiadásra. A házat eladnánk 15 millió forintért. Nincs számlánk a bekerülési költség egy részéről. Ilyen esetben mi lesz az adó alapja? Lehet-e alkalmazni a 75 százalékos szabályt?
Egy kft. bérbeadás céljából vásárolt egy társasházi lakást. A lakás tárgyi eszközként kerül kimutatásra a könyvekben. Szükséges-e ebben az esetben megbontani az ingatlan bekerülési értéket ingatlanra és telekre, ha egyébként az adásvételi szerződésben az ügyvéd nem közölte, hogy a vételárból milyen értéket képvisel a telek? Amennyiben szükséges a bontás, hogyan kerüljön meghatározásra a telekrész hányada?
Mikor keletkezik jövedelem ingatlan értékesítéséből? Milyen költségek vonhatók le, a szerzéstől számított évek száma hogyan befolyásolja a jövedelmet? Minden, amit az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallásáról tudni kell.
Tisztelt Cím! Az alábbiakra kérem szíves válaszukat : Egy korlátolt felelősségű társaság valamelyik tagja a tulajdonában álló családi háza egy részét a kft. részére bérbe adja. Ezen bérleményen a kft. átalakítást, felújítást hajtana végre. Hogyan a legcélszerűbb ezt megvalósítani, a vonatkozó adó, számviteli, jogi szabályok maradéktalan betartása mellett, átfogóan illetve néhány konkrétan felmerült kérdésre : - A bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen? - Szerződő felek megállapodjanak-e a bérleti szerződés végén a beruházás akkori értékének kezeléséről, illetve célszerűbb-e az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezni? - Van-e lehetőség arra, hogy a társaság szívességi használat címén használja az ingatlant? - Hogyan kell a felújítás áfáját kezelni, számít-e, hogy a társaság bejelentkezett az áfa [áfatörvény 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.] hatálya alá? - Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni? - Miként van lehetőség a későbbi működésből eredő rezsi költségek társaság általi elszámolására? Segítségüket előre is köszönöm. Nagyné Farkas Ida Könyvelde Bt.
Gyakori eset, hogy olyan magánszemély adja bérbe a lakását, aki azt örökléssel, ajándékozással szerezte. Utánajártunk, hogy ilyenkor elszámolható-e értékcsökkenési leírás címén költség a bevétellel szemben, különös tekintettel a 2014. évi bevallásra, illetve a leírási alap meghatározásának 2015. évi változására.
Tisztelt Szakértő! Ha egy belföldi tulajdonossal rendelkező egyszemélyes kft. megvásárolna egy olyan céget (kft.-t), melyben van ingatlan, az ingatlanra felhasználható-e a megképzett fejlesztési tartalék? Van-e valami külön bevallási kötelezettség, vagy bármi, ami ezzel kapcsolatban különös figyelmet igényel? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Erika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték