Főképp beruházásokra kérik a Növekedési hitelprogram (Nhp) Hajrá! hiteleit a cégek, a szerződött összegek október végéig már meghaladták a 600 milliárd forintot az MTI-nek nyilatkozó hitelintézetek adatai szerint.
Újabb ágazat számára lesz elérhető a Széchenyi Turisztikai Kártya – közölte a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. szerdán az MTI-vel.
Júliusban már visszatértek a vevők a használtautó-piacra, ezzel együtt látszik az is, hogy a vásárlásra szánt hitelek iránti érdeklődés is kezd visszatérni a járvány előtti szintre a Bank360.hu adatai szerint.
Megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása – hívja fel a figyelmet honlapján az adóhatóság.
A Széchenyi Kártya program válsághelyzetre kidolgozott új termékeinek indulása óta, 2020. május 15-étől eddig több mint 210 milliárd forint államilag támogatott hitel felvételére fogadtak be mintegy 7500 kérelmet, ebből több mint 1800 ügylet keretében 34 milliárd forintra már szerződést is kötöttek a bankok – mondta Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója háttérbeszélgetésen.
A vártnál sokkal jobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet a hazai kisvállalkozók, a számlaforgalmi adatok és a hitelfelvételi kedv alakulása alapján a szektor gyors visszarendeződésre lehet számítani – derül ki az Erste Bank elemzéséből.
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége – 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett – a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.
Az MNB folyamatos tájékoztatással, vezetői körlevelekkel és – szükség esetén – szakmai konzultációkkal segíti a pénzügyi intézményeket, illetve az ügyfeleket is a törlesztési moratórium és a járványhelyzet kapcsán megváltozott egyéb szabályozási előírások alkalmazása kapcsán. Ezt szolgálja a piaci szereplők számára a jegybank honlapján megjelentetett új felügyeleti kérdések és válaszok gyűjteménye is, olvasható az MNB közleményében.
Hétről hétre tízezrekkel nő az álláskeresők száma, áprilisi adatok szerint meghaladja a 330 ezret azok száma, akik elveszítették állásukat, ellenzéki képviselők minden fórumon – köztük a mai parlamenti ülésen Burány Sándor (Párbeszéd) – azonnali intézkedéseket sürgetnek, szorgalmazzák az álláskeresési járadék összegének felemelését és időtartamának 3-ról 9 hónapra növelését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma az Országgyűlésben válaszolt a felvetésre.
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben újabb kormányrendeletek jelentek meg az április 22-ei, 83. számú Magyar Közlönyben. A rendeletek egyebek között a labdarúgók bérezésére, a lakáshitelekre, az otthonteremtési és a nyelvvizsgák támogatására írnak elő átmeneti rendelkezéseket.
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Ingyen hitelhez juthatnak a gazdák az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelével – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerda reggel a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország című műsorában.
Tisztelt Szakértők! Meglátásukat szeretném kérni az alább helyzetre vonatkozóan: A hitellel kapcsolatban annyi lenne a kérdés, hogy ingatlant bérlünk egy cégtől, akiknek sajnos felmondták a hitelüket kb. 3 éve. Azóta havi 400 000 forint a hiteltörlesztés, amelyből körülbelül 100 000 forint megy a tőkére, a többi kamat. Ez valahol 40–43 százalék között van. Ez a feltétele annak, hogy ne árverezzék el az ingatlant. Azonban most egy forintot sem fogunk tudni utalni a bérbeadó cégnek, így ők sem tudják elutalni a felmondott hitel részletét. Ezzel kapcsolatban semmiféle információt nem találtam a közlönyben, így tehát ha a pénzintézet úgy dönt, hogy hiába fizettük eddig az uzsora mértékű kvázi védelmi pénzt amivel megvédtük az ingatlant most erre nekünk semmiféle választ se megoldást nem fog adni a kormány. Fennállhat a veszélye, hogy emiatt elveszíthetjük az ingatlant?
Tisztelt Szakértő! 2019. 02. hóban lenti ügyben kértem a segítségét. Köszönöm, a kérdésemre a választ megkaptam. https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_10_Ingatlan_orokles_iqn Ezzel kapcsolatban további kérdés merült fel bennem. Ahhoz, hogy ezt az ingatlant el tudjuk adni, a Cetelem banknak ki kellett fizetni az elhunyt hiteltartozását (a rám eső rész 120 ezer forint volt). A befizetett hitel rám eső részét is levonhatom a bevételből, mint költséget? Nagyon szépen köszönöm. Maradok tisztelettel: Tóthné Erika 2015. 12. hónapban édesapám édesanyja elhunyt. Édesapám sajnos már 1992.11. hónapban elhunyt. Én, az unoka az apukám után örököltem a nagymamám háza felének az 1/4 részét. Ez az ingatlan 11 millió forintért értékesítve lesz 2019. 02. hónapban. Kérdésem az, hogy kell-e bevallást készítenem a NAV felé, és kell-e adót fizetnem? Ha igen, mennyi az adó mértéke? Köszönöm szépen: Erika Szakértő válasz ez volt: Az Önre jutó bevételből le kell vonni az ingatlan szerzéskori értékét, ami a hagyatéki leltár szerinti érték (ennek összegét nem közölte a kérdésben), valamint az értékesítéssel kapcsolatos további kiadásait. A bevétel és költségek különbözete a számított összeg. Az évek múlására tekintettel a számított összeg 30 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, mely után 15 százalék az adó. A jövedelmet a 19SZJA bevallásban kell 2020-ban bevallani és az adót is akkor kell majd megfizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték